Az európai diplomáciai szervezet körüli vita főbb kérdései az új intézmény politikai elszámoltathatóságára, demokratikus ellenőrzésére, költségvetési felügyeletére valamint átláthatóságára vonatkoznak. Schöpflin György a téma kapcsán kiemelte, hogy fideszes képviselőtársainak is köszönhető, hogy az uniós diplomáciában a tagállamok arányos képviseletére, azaz a földrajzi egyensúly elvére való hivatkozás végül bekerült a dokumentumba. A korábbi egyeztetések során a Bajnai-kormány, Magyarország érdekeivel ellentétben, a földrajzi egyensúly elvét passzivitásával elmulasztotta hangsúlyozni. „Az arányos képviselet elvének alkalmazásával a magyar külpolitika súlyának megfelelően járulhat hozzá a közös európai külkapcsolatok formálásához” – emelte ki Schöpflin György.

Gál Kinga üdvözölte, hogy a jelentésnek köszönhetően az emberi jogok érvényesítése kiemelt helyen szerepel az Európai Külügyi Szolgálat feladatkörében. A néppárti politikus azon elvárásai kerültek a kompromisszumba, melyre még egy júniusi plenáris ülésen felszólalásában hívta fel Catherine Ashton Külügyi Főképviselő figyelmét. „Az emberi jogok védelme olyan fajsúlyos kérdés, amelyet az Európai Külügyi Szolgálat struktúrájának kialakításakor és tartalommal való megtöltésekor különösen hangsúlyozni kell. A szervezet felépítésekor az ún. ’emberi jogi mainstreaming’ elvét szükséges alkalmazni” – fogalmazott Gál Kinga. Az EP-képviselő szerint mindez konkrét lépéseket is jelenthet, mivel az EKSZ esetleg segítséget tudna nyújtani az emberi jogaiktól megfosztott uniós állampolgárok ügyében való eljárásban is, így például Tóásó Előd bolíviai ügyében.

Gál Kinga és Schöpflin György üdvözli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat felállításáról az első kompromisszum a mai napon megszületett, így az új európai diplomáciai testület megkezdheti működését. Azonban, mint a fideszes politikusok hozzátették, a teljes egyezség korántsem zárult le, és több kényes részlet megvitatása még hátra van.