Zsidó temetőt gyaláztak meg Franciaországban
Csaknem száz sírt meggyaláztak Franciaország keleti részén, a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében, horogkeresztet festettek rájuk.
Csaknem száz sírt meggyaláztak Franciaország keleti részén, a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében, horogkeresztet festettek rájuk – közölte kedden a helyi prefektúra, amely a „leghatározottabban elítélte ezt a gyalázatos antiszemita cselekményt”.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
„Fel fogunk lépni, törvényeket hozunk és büntetni fogunk” – mondta a szavai szerint „teljes Franciaország szolidaritását kifejezve” Emmanuel Macron francia államfő, aki Christophe Castaner belügyminiszter és Haim Korsia franciaországi főrabbi kíséretében azonnal a helyszínre érkezett, ahol és családtagok és helyiek gyűrűjében végigment a 96 sír között, mielőtt ellátogat a párizsi Soá emlékhelyre.
Ez utóbbi látogatást a köztársasági elnök már a temetőgyalázás előtt bejelentette, miután kedden este országszerte megmozdulásokat rendeznek az antiszemitizmus ellen.
„Nagyon sok francia városban ma nagygyűlések lesznek valamennyi politikai erő felhívására” – emlékeztetett Emmanuel Macron, aki „valamennyiünk kudarcának” nevezte, hogy „egyes honfitársaink ilyen dolgot tesznek”.
Országszerte mintegy hetven városban lesznek tüntetések, köztük a legfőbb Párizsban. A République térről induló menetet Edouard Philippe miniszterelnök fogja vezetni, s azon Francois Hollande és Nicolas Sarkozy volt államfők mellett a kormánytagok kétharmada és több mint húsz politikai párt jelezte részvételét. A parlament is felfüggeszti este a munkáját annak érdekében, hogy minél több képviselő és szenátor el tudjon menni a rendezvényre.
Az antiszemitizmus elleni megmozdulást a szocialisták kezdeményezték tiltakozásul az ellen, hogy a hivatalos adatok szerint tavaly 74 százalékkal növekedett az antiszemita incidensek száma az előző évhez képest, valamint a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek felvonulásain rendszeressé váltak az antiszemita szlogenek és cselekmények.
A kormány- és elitellenes tiltakozásokon több antiszemita rongálás és emlékhely-gyalázás történt Párizsban. Egyebek mellett a 2006-ban meggyilkolt Ilan Halimi zsidó fiatalember emlékére állított fának átvágtak a törzsét, két nappal a fiatal halálának 13. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezés előtt, horogkeresztet rajzoltak egy párizsi zsidó étterem kirakatára és a holokauszttúlélő Simone Veil néhai francia minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra, múlt szombaton pedig Alain Finkielkraut filozófust antiszemita sértések érték Párizsban tüntetők részéről.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a 2017-ben történt 311 esethez képest 2018-ban 541-re emelkedett ezeknek az incidenseknek a száma. Ezek közül 183 tettleges antiszemita cselekmény, egy emberölés volt, a többi 358 pedig fenyegetés. A jelentős emelkedés ellenére a számok nem érték el a 2015-ös arányt, amikor is 808 antiszemita incidenst regisztráltak a francia hatóságok, köztük januárban egy zsidó élelmiszerbolt elleni dzsihadista támadást, amelyben négyen vesztették életüket. Az antiszemita cselekmények száma egyébként a merényletsorozat előtt döntött rekordot, 2014-ben 851 esetről tudtak a hatóságok, tíz évvel korábban pedig 974-et regisztráltak. Mindezek következtében az elmúlt évtizedben hivatalos adatok szerint mintegy 45 ezer zsidó, a franciaországi közösség tizede emigrált Izraelbe, de többen Kanadába vagy Egyesült államokba költöztek, illetve az országon belül is megindult a zsidók átköltözése biztosabb negyedekbe.
Francia elemzők szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel indult elitellenes sárgamellényes mozgalom megmozdulásai felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést. Szakértők háromfajta forrását látják a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, amely a második világháborút követően betelepített muzulmán lakosság körében nyert teret, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, valamint a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust, ez utóbbi kettő figyelhető meg a sárgamellényesek megmozdulásain.
„Az antiszemitizmus mindannak a tagadása, ami a köztársaság és ami Franciaország” – írta a Twitteren kedden Emmanuel Macron. Edouard Philippe miniszterelnök pedig a L’Express című hetilapnak adott interjúban úgy vélte, hogy azért kell „teljesen eltökéltnek, mondhatnánk, dühösnek lenni az antiszemitizmus elleni küzdelemben, mert az nagyon is mélyen gyökerezik a francia társadalomban”. A kormányfő szerint „hazug és abszurd állítás az, hogy a sárgamellényes mozgalom antiszemita, de a sárgamellényesek válsága felszakította a gátakat”.
Európa Tanács: még mindig jelen van a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd veszélye
A Franciaország keleti részén, a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében elkövetett sírgyalázások bizonyítják, hogy a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd veszélye még mindig jelen van – jelentette ki Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára kedden.
A főtitkár nyilatkozatában szolidaritását fejezte ki a zsidó közösséggel, és elítélte a zsidó temető „antiszemita indíttatású, barbár és szörnyű megszentségtelenítését”.
Kijelentette, a keddi rongálás úgy a Franciaországban, mint több más uniós tagállamban tapasztalható antiszemita megnyilvánulásokhoz táplálkozik, ami ellen minden kompromisszum nélkül küzdeni kell. Az Európa Tanács hű marad az eredeti célkitűzéséhez, az emberi jogok védelméhez – húzta alá a főtitkár.
Kedd délután csaknem nyolcvan sírt gyaláztak meg Franciaország keleti részén, a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében, horogkeresztet festettek rájuk az antiszemitizmus ellen tervezett kedd esti országos tiltakozást megelőzően.
