A napenergia kora
A naperőművek beépített kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt Magyarországon, és ezen belül a kisebb, házakra felszerelt napelemek terjedése is töretlen a járványhelyzet időszakában is. Számos támogatás nyílt meg a közelmúltban, a nyáron pedig egy további, nagyszabású pályázat is várható. Habár júliustól változás jön az elszámolásban, a kormány célja, hogy 2030-ra duplájára növeljék a kiserőművek kapacitását.
A hazánkban található összes napelem teljesítménye elérte a 2000 megawattot, ennek körülbelül egyharmada 50 kilowatt alatti, kisfeszültségű hálózatra csatlakozó háztartási kiserőmű (HMKE). Tavaly év végén már közel 85 ezer családnak volt szoláris áramtermelő rendszere, a növekedés gyors ütemű: a 2015-ös 128-ról 2020 szeptemberének végére 640 MW-ra emelkedett az összkapacitásuk, ami öt év alatt ötszörös bővülés. Habár HMKE-t cégek is telepítenek iroda, üzem, ipari létesítmény tetejére, legnagyobb részük lakóházhoz kapcsolt. A növekedési tendencia egyébként erősebb volt az 50 kilowatt feletti, nagy naperőművek esetében, ezek beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, az együttes növekedés pedig tízszeres.
A Nemzeti energiastratégia célja, hogy az ország naperőművi kapacitása 2030-ra háromszor ennyire, 6500 MW-ra, 2040-ig pedig csaknem 12 000-re bővüljön, ezen belül 2030-ra legalább 200 ezer háztartásnak legyen átlagosan négy kilowatt teljesítményű, tetőre szerelt napeleme.
Helyreállító klímavédelem
Lássuk, milyen támogatások állnak rendelkezésre a természetes személyek számára! Most a legnépszerűbb a maximum hárommillió forintos lakásfelújítási támogatás családoknak, de sokaknak hasznos a tanyafejlesztési pályázat, továbbá a falusi csok is, amelyek felújításra is igényelhetők. A tízmillió forintos szabad felhasználású babaváró támogatást is lehet ilyen célokra fordítani, ezenfelül Budapesten és Pest megyében február 22-től újra igénybe vehető a Magyar Fejlesztési Bank nullaszázalékos lakossági energiahatékonysági hitelprogramja.
Nyárra pedig megnyílik egy további lehetőség. Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a XI. Szolár Konferencián bejelentett egy pályázatot, amelynek a kerete a százmilliárd forintot is meghaladja, és komplex energetikai megoldások kiépítését ösztönzik vele. A cél csak ezzel további 80 ezer háztartás energetikai korszerűsítése, kifejezetten az energiaszegénység kockázatának kitett családok körében, vissza nem térítendő EU-s támogatással. Ez nemcsak napelemes rendszerek telepítésére ad módot, hanem azzal összekapcsolva elektromos, vagyis hőszivattyús fűtési berendezések terjesztése is. Az államtitkár megjegyezte, hogy a napelemes cseréptetőket is bevonták a támogatható termékek körébe – az ilyen elemeket előállító magyar Terrán cégcsoport már nagyobb gyárat is épít.
A forrást a járvány okozta válság kezelésére létrehozott európai uniós gigaprogram, a Helyreállítási és ellenálló képességi eszköz adja (HEE, angolul RRF-ként emlegetik), aminek kerete közel 5900 milliárd forint Magyarországon. A közzétett kormánytervek szerint ebben a kötelező 37 százalékos minimummal szemben a teljes keret 51 százalékát, 2956 milliárd forintot fogunk klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani.
Befektetésnek sem utolsó
– Egy átlagos magyar család 2060 kilowattóra áramot használ el egy évben – mondja Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. – Ez másfél kilowattos, 25-30 négyzetméternyi napelemes rendszerrel termelhető ki, aminek ára mindennel együtt 600-800 ezer forint, ugyanis egy kilowattnyi napelemes rendszer bruttó 450 ezer forintba kerül. A háztartások számára a rezsicsökkentés miatt olcsó a villamos energia, így hosszabb a megtérülési idő, nyolc-tíz év, de Nyugat-Európában 3-5 év alatt visszahozza az árát egy kiserőmű.
A szövetség elnöke szerint ugyanakkor a koronavírus-járvány mintegy húsz százalékkal emelte az árakat. Önmagában a napelem nem drágult, sőt, ugyanazon az áron egyre jobb hatékonysággal működő berendezéseket kapni, de áruhiány van, megnőtt a gyártáshoz szükséges alapanyagok, a réz és az üveg ára, továbbá a szállítás költségei is, ezenfelül gyengült a forint. A logisztikában akadozások vannak, a megbetegedések vagy korlátozások miatt gyakori a munkaerőhiány.
Maga a technológia azonban egyre olcsóbb.
– A tömegtermelésben készült napelemek hatékonysága folyamatosan nő, a 2010-es 12-13-ról mára 20 százalékra emelkedett – kalkulál Szolnoki Ádám, a napelemes szakmai szervezet, a Manap Iparági Egyesület elnöke. – A hatékonyság ebben az esetben azt jelenti, hogy a beérkező napsugarak energiájának hány százalékát tudják villamos energiává alakítani a berendezések. Nőtt a pillanatnyi teljesítmény is, négyzetméterenként 160-170 wattról 200-ra. Viszont alacsonyabb lett közben a teljesítményre vetített egységköltség. Nagyon optimistán látom a helyzetet, úgy tűnik, eljutott oda a magyar társadalom, hogy a napelemre ne úgy tekintsen, mint egy elérhetetlen űrtechnikai eszközre. Egyre többen észreveszik, hogy egy használt autó árából gyakorlatilag bárkinek lehet napelemes rendszere, és befektetésnek sem utolsó.
Változó elszámolás
Kiss Ernő felhívja a figyelmet ugyanakkor, hogy a villamos energia belső piacára vonatkozó 2019-es európai uniós irányelv alapján különböző határidőkkel megszűnik a szaldós elszámolási rendszer. Ennek lényege, hogy a háztartás ingyen használhatja tárolásra az elektromos hálózatot: amikor felesleges árama van, betáplálja, amikor pedig szüksége van rá, díjmentesen kiveszi belőle. Vagyis nem számítják fel neki a rendszerhasználati, csatlakozási és egyéb díjakat, így ha az éves áramigényét megtermelő kapacitást épít ki, év végén nullára fog kijönni. Az új irányelv ezen változtat, mivel az időjárásfüggő megújulók hálózatba integrálási költsége a terjedésük arányával nő, tehát itt az ideje, hogy az érintettek fizessenek azért, hogy használják a hálózatot. A változás az újonnan, támogatásból telepített napelemeket június 30-tól érinti, 2024-től pedig az önerőből megvalósulókat is. Feltehetően ekkortól már a korábban telepített rendszereket is be kell kapcsolni az új elszámolásba.
A régi helyébe az úgynevezett bruttó elszámolás lép. Erről még egyelőre keveset tudni, de azt mindenképp, hogy nem szimplán a betáplálás és kivétel közt különbséget kell kifizetni év végén, hanem lényegében véve folyamatosan eladni és megvenni az áramot. Ez hasonló lehet, mint ami például Németországban működik, ahol a háztartás is kereskedik az energiával piaci alapon, az ár pedig változó, akár a nap különböző óráira lebontva is.
Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne éves szinten is ingyenessé tenni a magunk számára az elektromos energiát, csak valószínűleg az eddigieknél valamivel nagyobb naperőművet kell telepíteni egy-egy házra, hogy az egyéb díjak árát is kitermeljük. Szakértők szerint várhatóan ezután is jó beruházásnak számít majd ez a megoldás, hiszen a kormánynak is a naperőművek bővítése az egyértelmű célja.
A különböző tarifák egyébként magukban rejtenek különböző ösztönző lehetőségeket is, az ITM például fel is sorolta, hogy mit szeretne elérni: többek közt a villamos alapú fűtések terjedését (ez általában a hőszivattyús rendszereket jelenti), továbbá az elektromos autókban való energiatárolást és a saját energiatárolók használatát. Ez utóbbi kettő az időjáráshoz viszonyítva segítheti a termelés kiegyensúlyozását. Mindehhez viszont az okosmérők elterjesztése is szükséges, ahogy az a magyar energiastratégiai célok között is szerepel: a kormány 2030-ig legalább egymillió okos-fogyasztásmérőt telepítene.
Hőszivattyúval kombinálva
De mi pontosan a hőszivattyús berendezés kombinációja a napelemmel, amivel továbbra is lenullázhatjuk a rezsinket? Ennek szakértője a nemzetközi szinten is ismert Léderer András János épületgépész mérnök, aki cégével, a Thermo Kft.-vel készítette az első nap- és földenergiával működő családi házat Magyarországon, 1994-ben. Irodája több mint 1400 energiarendszert tervezett már.
– Az egyik első munkánk volt egy csillaghegyi ház fűtése, ami geotermikus, napkollektoros és napelemes rendszerrel immár huszonnyolc éve működik, nyilván karbantartás mellett – meséli a szakember. – A hőszivattyú lényege, hogy a talaj mélyére fúrt csövek segítségével felhasználja a földhőt, aminek mennyisége télen nagyobb, mint a felszínié. Árammal működik, de egységnyi villamos energiát három-négy egységnyi hőenergiává alakít, tehát az energiafelhasználást harmadára-negyedére csökkenti. Ha az áramot napelemmel állítjuk hozzá elő, kiválthatjuk a teljes rezsiszámlát.
Fűtsük a talajt!
A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a napkollektor mostanában nem divat, mert kevésbé térül meg, mint a napelem. De csak akkor, ha pusztán melegvíz-készítésre használják. Nyáron ugyanis sokszor felesleges a napkollektor: hamar elkészül a meleg víz, fűtésre pedig nincs szükség. Ha viszont ilyenkor a talajt fűtjük vele, akkor betárolhatjuk a hőt télre egy hőszivattyú számára, így az egész rendszer hatékonyabb, harmadára csökken a szükséges árammenyiség. Így számolva a napkollektor még a napelemnél is gazdaságosabb.
– De úgy gondolom, nem érdemes megtérülésről beszélni. Ha valaki új autót vesz, akkor sem gondolkodik a megtérüléséről, hiszen a szalonból kihozva máris csökken az ára. Ha ezt megengedjük magunknak, a megújulók kapcsán miért számolgatunk mégis? – teszi fel a kérdést Léderer András János. – Hogyha valakinek megtakarított pénze van, a legnagyobb haszonnal járó befektetést érdemes választania. Márpedig egy ilyen energetikai kombinációnak 25 százalékos a kamatozása, ezt nehéz felülmúlni.
Panelmegtakarítás Káposztásmegyeren
Egy káposztásmegyeri nyolcemeletes, 192 lakásos panelházon most adtak egy át egy napelemes rendszert, ami kiváltja hat lépcsőház világításának, illetve hat lift és a szellőztetőrendszer működtetésének áramigényét.
– Már régóta kerestünk rá megoldást, hogyan takarítsunk meg energiát a háznak – meséli Csathó Károly közös képviselő. – Ugyanis ez az épület újabb típusú, bonyolultabb panelház, sátortetős, kiugrókkal, tornyokkal, szintkülönbségekkel, egyszóval kiderült, hogy a hőszigetelés ára több mint százmillió forint lenne. A háznak összegyűlt a lakáskasszából tizenhatmilliója, illetve lekötött betétből lett még négymillió, de ez kevés volt a felújításhoz. Ráadásul kiszámoltuk, hogy a hőszigetelés harminc év alatt térült volna meg, a napelemes beruházás viszont tíz év alatt. Így választottuk ezt, egyhangúan megszavazta a lakóközösség.
Az épület közös áramfogyasztása évi kétmillió forint, ezt váltja ki a kiserőmű. Habár a megtakarítás kevésnek tűnik, mert végül is csak havi ezer forint lakásonként, de ez is valami, illetve a lakások értéke is nő a beruházással. Felmerülhetett volna a napkollektor is, de ennek jelentősebb a karbantartási költsége, ezért nehezebben számítható ki a megtérülés.
– Kevésnek tűnhet havi ezer forint, de a rendszer már így is elérte a kiserőmű határát, hiszen az összteljesítménye pont 50 kilowatt – hívja fel a figyelmet a kivitelező cég, az Opera Solar igazgatója, Hoványi Dávid Csaba. – A társasházak tetőfelülete egyébként is kicsi az épülethez viszonyítva, általában csak a közös áramigényt tudja kiszolgálni.
A cég megérezte tavaly a járványt: miután márciusban az egész napelemüzletág leállt egy időre, 60 százalékkal esett vissza a bevételük az előző évhez képest. Most viszont éjjel-nappal dolgoznak, miután számos család kihasználja az otthonfelújítási támogatást még a szaldós elszámolási rendszer leváltásának határideje, június 30. előtt. Ezért a legtöbb cég nyárig már teljesen be van táblázva.
– Egyébként is úgy látom, hogy felpörögtek a beruházások, minden beindult – mondja Hoványi Dávid Csaba. – Ennek részben az is oka, hogy az európai szabályozás szerint január 1. óta csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt új lakóépület, ha energiaigényének minimum 25 százalékát megújulóból fedezi. Habár a határidőt most meghosszabbították az év végéig, de csak a családi házak esetében. Mindez nagyon jó közeljövőt jelent a napelemes iparágnak.
