A nyertes megújulók

A járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések az energiafelhasználás öt százalékát befolyásolták valamilyen módon márciusban, míg április közepén már a felét. Az energiaigényt tovább csökkentette az enyhe időjárás is, különösen az Egyesült Államokban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése szerint a megszorítások nyomán fellépő recesszió hatására a világ energiaigénye 2020-ban összességében hat százalékkal eshet vissza, ami relatív értelemben a legnagyobb csökkenés az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság óta, abszolút értékben pedig a valaha volt legnagyobb zuhanás: hétszerese a 2008-as pénzügyi válság során bekövetkezettnek. Akkora kiesésről van szó, mintha Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország együttesen nem használna energiát egy éven keresztül.

Az energiaforrások közül a megújulók állnak ellen leginkább a válságnak, az általános visszaeséssel szemben 2020-ban is bővülést produkálhatnak: az IEA szerint 2020-ra világszerte öt százalékkal nőhet a megújuló forrásból származó áram termelése, így részesedésük a globális energiatermelésben 16-ról 30 százalékra nőhet.

Vesztesek és nyertesek

Az egyes energiahordozók közül a szén iránt csökkent a kereslet a legradikálisabban, az év első három hónapjában nyolc százalékkal maradt el a tavalyi hasonló időszaktól, ezért nagyrészt a szénre épülő gazdaságú Kína okolható. Az olajkeresletet szintén nagy csapás érte, március végén a globális közúti szállítási aktivitás csaknem 50, a légi közlekedés pedig 60 százalékkal maradt a 2019-es átlag alatt. Mindennek következtében az olaj ára negatív tartományba fordult. A földgázfogyasztás esése mérsékeltebb, valamivel meghaladva a 3 százalékot.

A megújulók iránti kereslet ugyanekkor nőtt, az első negyedévben 1,5 százalékkal, a támogató környezet hajtotta kapacitástelepítés okán. Ezen belül a megújulóalapú áramtermelés 3 százalékkal növekedett, miután 2019-ben több mint 100 GW új fotovoltaikusnaperőmű- és mintegy 60 GW szélerőmű-kapacitás kezdett működni világszerte. A villamos­energia-igény csökkenése a rosszul szabályozható megújulótermelést érintette kevésbé, ezek részaránya így megugrott az ellátásban, vagyis az energiamixben: a 2019 első negyedéves 26-ról csaknem 28 százalékra. Több országban a megújulók bizonyos órákban rekord­magas részarányt értek el, így például Magyarországon, Belgiumban, Olaszországban, Németországban és az Egyesült Államok bizonyos részein.

Mindennek következtében a szén-dioxid-kibocsátás nemcsak az igények csökkenése miatt esett, hanem azért is, mert a termelésben nagyobb szerepet kaptak a megújuló energiák: a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020 első negyedévében öt százalékkal maradt el 2019 hasonló időszakától. A tavalyi évhez viszonyítva 2020-ra nyolc százalékos visszaesésre számítanak, ami messze minden idők legnagyobb éves emissziócsökkenése, hatszorosan meghaladva a globális pénzügyi válság által 2009-ben előidézett esést.

Visszaüt a közlekedésben

Az IEA szerint áprilisban az olajkereslet becsült csökkenése csaknem 30 százalékos volt, így idén 1995 óta nem látott szintre zuhant. A benzinfogyasztás 2020-ban 11, a dízelfogyasztás pedig hét százalékkal mérséklődhet. A kijárási korlátozások miatti autóforgalom-csökkenéssel nemcsak a lég- és zajszennyezés, valamint a szén-dioxid-kibocsátás esett vissza, hanem például Indiában az autóbalesetek és a gyilkosságok száma is drámai mértékben, ezért van náluk a járvány ellenére is jóval kevesebb halott a szokásosnál, a temetkezési vállalkozókat csődveszély fenyegeti. Az autóforgalom mindenhol, így Budapesten is legalább a negyedére apadt, a tömegközlekedés kihasználtsága is 20-30 százalékra csökkent le, miközben rengeteg új kerékpáros jelent meg az utakon, hiszen ez biztonságosabb a tömegközlekedésnél, illetve sportolásra, szórakozásra is jó alternatíva.

Ugyanakkor ott, ahol már feloldották a korlátozásokat, például Vuhanban, az derült ki, hogy az enyhítés után berobban az autóforgalom: a járvány előtti időszakhoz képest többen választják a gépkocsit, mivel biztonságosabb, sőt, a vuhani autó­kereskedésekben a gépkocsik iránti kereslet óriási mértékben nőtt. De a kétkerekűek használata is megugrott, ami alatt Kínában robogókat is kell érteni, viszont a tömegközlekedés igénybevétele közel sem állt vissza a járvány előtti időszak szintjére.

Csakhogy a városok már korábban is elérték befogadóképességük csúcsát, a négy- és kétkerekű járművek forgalmának együttes és jelentős megnövekedésére egyik város sincs berendezkedve. Vuhan egyelőre azt a stratégiát választja, hogy nem csökkenti a tömegközlekedést az igényekhez alkalmazkodva, hanem épp növeli: lássák az emberek, nincs túlzsúfoltság, biztonságos utazni. Dél-Koreá­ban a buszok minden első és hátsó bejáratánál kézfertőtlenítős tubust helyeztek el, Koppenhágában jelek mutatják a padlón, hova álljanak az utasok, Pekingben tömegközlekedési foglalási rendszerrel próbálkoznak: az utasok nem szállhatnak fel, ha az összes kiadott ülő- és állóhely elfogyott.

Tehát egyrészt nehéz feladatokkal kell a jövőben megküzdeniük a városoknak, másrészt hosszú távon arra is lehet számítani, hogy a home office tovább él majd, csökkentve a városi forgalmat.

Kételyek

A korábbi válságok tapasztalata azonban az, hogy a gazdasági aktivitás visszaállásával a karbonemisszió akár a korábbinál magasabb szintre is emelkedhet, erre láttunk például a 2008-as válság uán is.

–  Ezúttal azonban nem feltétlen lesz így – állítja Bart István klímaszakértő, a Klímastratégia Intézet 2050 Kft. ügyvezető igazgatója, az Energiaklub társ­elnöke. – A megújulók iránti kereslet növekedése, az emisszió csökkenése nem hirtelen változás, hanem egy trend része, például a megújulók már 2019-ben átvették a vezető szerepet a beruházások terén: minden száz energiaiparba fektetett dollárból több mint ötven a megújulókra jut. Továbbá az elmúlt években többször is előfordult, hogy megállt a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedése, így tavaly is. Az is egyértelmű, hogy az új olajkutak fúrása, az újabb készletek utáni kutatás igencsak beruházásigényes és most már kockázatos befektetés, miközben megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek létesítése sokkal hamarabb megtérül, mint korábban.

Tehát a járvány ebben a trendben igazából tovább segíti a fosszilis energiák visszaszorulását. A klímaváltozás továbbra is égető probléma, vagyis az eddig meghozott fenntarthatósági energiapolitikai intézkedések várhatóan tovább futnak a támogatásokkal együtt. Az uniós tagállamok vezetői már 2014-ben elkötelezték magukat amellett, hogy az EU területén 2030-ra 40 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. Az Európai Parlament tavaly november végén klímavészhelyzetet hirdetett, a bizottság decemberben ismertette az európai zöldmegállapodásra vonatkozó tervét, az Európai Tanács pedig elfogadta, hogy az unió 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet. A járvány kapcsán az EP környezetvédelmi szakbizottsága április 15-én egyeztetett Frans Timmermans uniós biztossal, aki kijelentette: az uniós klímacélok érdekében meghatározott terv továbbra is érvényben van. Azt szeretnék, ha a jogszabályt az EP még a következő, 2021-es klímakonferencia előtt elfogadná.

Bart István mindezek alapján arra számít, hogy a válság után valóban újra meg fog ugrani az energiaigény, de az emisszió nem emelkedik majd magasabb szintre, mint ahol előtte volt. Inkább azt látja problémának, hogy most a korábban kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat erőfeszítés nélkül teljesíteni tudjuk majd ebben az évben, csakhogy ezek rövid távú sikerek, valójában beruházásokkal lehet hosszú távú hatásokat elérni.

Lehetőségek Magyarországon

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentősen visszaestek az építőipari beruházások, és ez magával vonja a munkaerő felszabadulását. Egy jól irányzott támogatási rendszerrel így most jelentős energiahatékonysági felújításokba kezdhetnénk a hazai épületállományt tekintve, közben munkát adva az építőiparnak, sőt, a gyártásnak is, hiszen rengeteg szigetelőanyagra, nyílászáróra lenne szükség egy ilyen folyamatban. Eleve az épületek adják a szennyező kibocsátások több mint egyharmadát, de az otthoni munka nagyobb aránya várhatóan hosszú távon is megmarad, és a karantén alatt is jelentősen nőtt a világítási, fűtési és hűtési igény a lakóházakban.

Ennek kapcsán Bart István megoldásként ajánlja a számlás finanszírozást (on-bill financing), egy olyan, az USA-ban elterjedt modellt, miszerint a felújítási forrásokat az energiaszolgáltató ajánlja ki az ügyfeleknek hitel formájában, és a hiteltörlesztés az energiaszámlán keresztül történik. Beállítható olyan hosszú futamidő, hogy a beruházás utáni energiaszámla a törlesztéssel együtt is kisebb legyen, mint a régi számla.

Másik megoldásként többek közt az energiaközösségek támogatását említi, mivel a napelemes beruházások egyik korlátja, hogy a legkisebb mérethatékony napelemrendszerhez is legalább 1,5 millió forintra van szükség, amit sokan nem tudnak megfizetni. Ezért jó lenne lehetővé tenni közösségi napelemparkok építését, ahol is több magánszemély fogna össze egy nagyobb napelemrendszer létrehozására – akár háztetőkön, akár mezőkön –, és osztoznak a bevételeken. Az állam segíthetné ilyen közösségek létrejöttét, akár az önkormányzatokon keresztül vagy az egykori lakástakarékokhoz hasonló napelem-takarékkassza formájában.

Magyarországon 2018 első negyedévében a naperőművek 20,48 GWh energiát állítottak elő, az idei első negyedévben már 266 GWh-t. Ennek is köszönhető, hogy 2018 és 2020 első negyedéve között az import részaránya a teljes bruttó áramfelhasználás 33,38 százalékáról 27,35 százalékára mérséklődött. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Kaderják Péter ennek kapcsán elmondta, hogy a napenergia-termelés bővülésében a lakosságnak, a kis- és közepes vállalkozásoknak és az ipari méretű áramtermelőknek egyaránt nagy szerepük volt. Sőt, a Magyar Villamos­energia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. adatai szerint április 16-án a déli csúcsidőszak negyedórájában a magyarországi áramtermelés 22 százalékát a naperőművek adták, ami 949,7 megawattos napenergiateljesítmény-csúcsnak számít. Ez azt jelenti, hogy a naperőművek a valóban napos időszakokban már most is a paksi atomerőmű négy blokkja közül kettőnek a teljesítményével azonos áramtermelésre képesek.

Konkrét intézkedések

Az államtitkár bejelentette, hogy a naperőművi kapacitások bővítését továbbra is fontosnak tartják, ezért a lakossági beruházásokat egyebek mellett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) lehívható kedvezményes hitelekkel ösztönzik. Azzal a céllal, hogy 2035-re a tetőre szerelt napelemes rendszerek száma a jelenlegi mintegy 57 ezerről 200 ezerre emelkedjen. A kkv-k saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltását lehetővé tévő napelemes beruházások támogatására a kormány 32 milliárd forintot biztosít a – februárban bejelentett – Klíma- és természetvédelmi akciótervben. A kereskedelmi célú naperőművi termelést pedig versenyeztetés útján ösztönözik. Például az első Metár-tender (Megújuló Támogatási Rendszer) keretében idén márciustól a 72 nyertes pályázó évente 193 gigawatt óra áramot állíthat elő megújuló, környezetbarát forrásokból.

Mindennek köszönhetően Magyarország egyre közelebb kerül az energia­stratégiában megfogalmazott céljához, hogy 2030-ra a belföldi áramtermelés 90 százaléka karbonmentes forrásból származzon.