A tájékoztatás szerint az MNB első átfogó klímakockázati jelentésének fő motivációja a jegybanki működés áttekintése, illetve a jegybankmérleg klímakockázati értékelése mellett a nemzetközi gyakorlat támogatása volt, valamint a hazai pénzügyi és állami szereplők számára történő példamutatás.

Hirdetés

A jelentés elkészítése során az MNB elsősorban a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásaira támaszkodott.

A közleményben rámutattak arra, hogy az éghajlat változása hatással van az árstabilitásra, a pénzügyi stabilitásra és a fenntartható felzárkózásra, így a kérdést a jegybankoknak is kiemelten kell kezelniük.

Hangsúlyozták: mérés nélkül nem képzelhető el zöld fordulat, hiszen a környezeti fenntarthatóság alapvető feltétele a transzparencia mind a kiindulópont, mind pedig a megtett lépések hatásának vizsgálata tekintetében.

Korábban írtuk

A pénzügyi szektor központi jelentőségéből adódóan az MNB-re, mint monetáris és pénzügyi felügyeleti hatóságra ebben a tekintetben is kulcsszerep hárul. A jegybanktörvényben 2021 nyara óta tételesen is szerepel, hogy az árstabilitási cél elsődlegessége mellett az MNB támogatja a környezeti fenntarthatóság elérését – emelte ki a jegybank.

A közlemény szerint az MNB a klímakockázatok mérésekor a nemzetközi ajánlások mellett áttekintette és felhasználta a meglévő jegybanki példákat, gyakorlatokat, valamint figyelembe vette saját pénzügyi eszközportfólióinak sajátosságait is.

A magyar pénzügyi rendszer szisztematikus zöldítésének kulcsfontosságú lépése az MNB klímakockázati jelentésének publikálása, amit évente tervez a jegybank megjelentetni, ösztönözve ezzel a hazai pénzügyi és állami rendszer szereplőit a gyakorlat követésére – tájékoztatott a jegybank.