Áder János a körforgásos gazdálkodásról tartott előadást

Hozzátette: legalább ilyen fontos a jogi szabályozási rendszer megváltoztatása, ami egyaránt jelent ösztönzést és kényszerítést.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a fenntarthatóságról szervezett konferencián előadásában erre példaként említette, hogy az Európai Unió nem biztosít forrást meglévő vízhálózatok rekonstrukciójára, csak építésére, miközben egy olcsó és környezetbarát technológiával lehetőség lenne a már lefektetett, de elhasználódott csővezetékek „kibélelésére” és ezzel a hálózatból elszivárgó víz mennyiségének csökkentésére. Rajtunk múlik, hogy megváltoztassunk a szabályozást – jelentette ki.

Áder János kiemelte: a körforgásos gazdaság és a fenntartható fejlődás kéz a kézben jár. Lehetőség szerint minél több terméket ne dobjuk ki, hanem próbáljuk meg újrahasznosítani, a benne lévő elemeket újra felhasználni – mondta.

Áder János szerint az elektronikai eszközök újrahasznosítása alapvető kérdés lesz a következő évtizedekben. Példaként említette, hogy a mobiltelefon „igazi aranybánya”, mert egy tonna mobiltelefonból 300 gramm arany nyerhető ki, 150-szer több, mint a hagyományos, cianidos bányászattal.

Szólt arról is, hogy 2024-től visszaválthatók lesznek a PET-palackok és alumíniumdobozok. Ezzel kapcsolatban megegyezte: amikor ezeket „akármennyiért visszaveszik”, az emberek érdekeltté válnak abban, hogy összegyűjtsék és lehetőséget biztosítsanak arra, hogy ne szemét legyen belőle, hanem nyersanyag.

Elmondta: 2030-ig a húszezer lakosnál nagyobb városokban csak elektromos buszok közlekednek, de szeretné, ha eddig az időpontig a szemétszállító autók is elektromos hajtásúak lehetnének, szavai szerint ennek érdekében eljár a kormánynál.

Mind a mai napig – a bíztató próbálkozások ellenére – lineáris gazdasági modell alapján működik a gazdaság, vagyis termeld ki, gyártsd le, használd, lehetőség szerint rövid ideig és dobd el. Ez a dobd el-kultúra – mondta. Példaként említette, hogy míg 1970-ben a Földön használt nyersanyag 27 milliárd tonna volt, 2017-re ez a mennyiség 100 milliárd tonnára nőtt. Csak a műanyagfogyasztás 2 millió tonnáról 400 millió tonnára emelkedett, ennek nagy részét nem visszaforgatják, nem újrahasznosítják, hanem lerakókba kerülnek, elégetik vagy a természetben helyezik el.

Megjegyezte: az óceánokban három nagy hulladéksziget van, ezek teljes összterülete az indiai kontinens méretével azonos. Az ENSZ felmérése szerint a fejlett országokban a vásárolt ruhák, kiegészítők egyharmadát vagy egyszer, vagy egyszer sem vettük, vesszük fel.

Hozzátette: a lineáris gazdasági modell célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt minél több terméket állítson elő, de a felhasznált erőforrással, energiával és keletkező hulladékkal nem számol, ezen pedig változtatni kell.

Áder János előadásában arról beszélt, ma már egyre több helyen jelenik meg az a gondolkodás, hogy lépjünk ki a lineáris gazdálkodásból és helyette teremtsük meg a körforgásos gazdálkodás feltételeit, ami bizakodásra ad okot.

Úgy vélte, ez a gondolkodásmódváltás megjelenik az emberek mindennapi életében is és felhívta a figyelmet arra, hogy nyolc éve, amikor elindították az iskolákban a fenntarthatósági témahetet, még csak néhány száz iskola vett részt a programban, de ma már 40 ezer diák találkozik a fenntarthatóság témájával a tavaszi témahéten.

Áder János szólt a Fenntarthatósági Expóról is, amely azokat a megoldásokat mutatja be a közlekedés, energiahatékonyság, mezőgazdaság, szennyvízkezelés területén, amelyekkel csökkenthető a környezeti lábnyom és egy lépés tehető a fenntartható gazdasági működés felé. Kiemelte: vannak jó példák és érdemes ezeket megismerni.

Áder János előadásában hivatkozott Ferenc pápára, aki szerint „ökológiai megtérésre” van szükség, változtatni kell az életmódunkon és energiafogyasztásunkban, mert ha nem, akkor az ökoszisztéma pusztulásával kell számolnunk.

Leszögezte: egy év alatt 1,7 földnyi erőforrást használunk fel, vagyis sokkal többet, mint amit a bolygó újra tud termelni, és a Föld növekvő népessége és az a fogyasztásbővülés, ami az elmúlt száz évet jellemzi, ebben a formában nem fenntartható.

A természeti erőforrásokról szólva elmondta, évente 10 millió hektár termőföld megy tönkre túlhasználat, helytelen használat, elsivatagosodás következtében. Az emberiség hiába próbálja erdőirtással növelni az „elvesző” termőföldjeit, és évente egy olaszországnyi területen irtják ki az erdőt, egyszerűen nem tud az emberiség elegendő mennyiségű termőföldhöz jutni.

Hozzátette: a legfontosabb életfeltételeket biztosító levegőt „hulladéklerakónak”, szén-dioxid és metán raktározására használjuk és ezzel magunkat mérgezzük, de ez kihatással van a klímára, a vízháztartásra, a biodiverzitásra és az egészségügyi rendszerre is.

Áder János kiemelte: ha nem számoljuk az egyes termékek, tevékenységek környezeti kárát, akkor tönkre tesszük a környezetünket és végül mindannyian fizetjük meg a környezetszennyezés árát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt száz évben megnégyszereződött a föld lakossága, a vízfogyasztás ennek kétszeresével, az energiafogyasztás háromszorosával nőtt, ami a klímára is jelentős hatással van. A vízzel kapcsolatban azt mondta, „a szemünk előtt bontakozik ki” a víz három drámája: a kevés, a sok és a szennyezett vízé.