Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az államfő a Planet Budapest 2021 expón
Hirdetés

Az ENSZ két hete zárult, glasgow-i klímakonferenciájának eredményeit értékelve a magyar államfő elmondta: akik fokozott várakozással indultak a rendezvényre, azok biztosan csalódtak. „Nem nagy eredmény, de jó hír” azonban, hogy a klímacsúcs végén külügyminiszteri szinten megegyezett egymással az amerikai és a kínai delegáció, hogy a klímatárgyalásaikat kiemelik a vitás kérdések közül – emlékeztetett.

A másik örvendetes fejlemény, hogy több mint száz ország megállapodott abban, 2030-tól nem termelnek ki több fát, mint amennyit pótolnak – közölte Áder János, hozzátéve: jelenleg még évente egy olaszországnyi területtel megegyező erdő tűnik el a Földről.

Az államfő felidézte, hogy Magyarország Trianonnnal elveszítette erdőterületeinek 90 százalékát, ám az akkor indult és azóta is folytatott erdősítési programnak köszönhetően az elmúlt száz évben közel duplájára nőtt az ország erdőinek nagysága. Megjegyezte: a kormány javaslata, hogy az ország erdővel borított területének aránya 27 százalékra nőjön a jelenlegi 22-23 százalékról.

Felvetette, hogy a fásítási programba be lehetne vonni gazdaságosan nem hasznosítható területeket, például autópálya-lehajtók által körülvett földsávokat, amelyekből még mintegy 20 ezer hektárt lehetne fával beültetni.

Korábban írtuk

Áder János megemlékezett a Planet 2021 előzményének tekinthető budapesti Víz világtalálkozókról is, kiemelve, hogy mindegyik ott bemutatkozott magyar cég piacra lépése sikeres volt. A jelenleg a Hungexpón zajló fenntarthatósági expó a korábbinál tízszer nagyobb területet biztosít a vállalatok bemutatkozására – fűzte hozzá.

A három Víz világtalálkozó összesen 1,5 milliárd forintba került a magyar államnak, ám ennek megtérülése nagyjából harmincszoros volt üzletkötések formájában, tehát a költségvetésnek közvetlenül és közvetetten is haszna származott a rendezvényekből – emelte ki a köztársasági elnök.

A fenntarthatósági expó szakmai konferenciája nem csak a vízválságot, hanem számos egyéb problémát is érint, miközben a rendezvény több mint 180 kiállítónak biztosít bemutatkozási lehetőséget a Visegrádi Négyek országaiból – mondta.

Áder János a fenntarthatóság fogalmát tisztázva közölte: az emberiségnek csak annyi erőforrást szabadna felhasználnia, amennyit a természet pótolni tud.

Egy centiméter vastagságú termőföld keletkezéséhez például 100-200 évre van szükség. Ha a földet rossz technológiával műveljük, hagyjuk, hogy a víz elmossa, a szél elfújja, vagy ha nem biztosítjuk, hogy biológiai összetétele megmaradjon, akkor nem tudunk ugyanolyan minőségű élelmiszert előállítani, és a gyermekeink életminőségét veszélyeztetjük – figyelmeztetett.

A most hivatalba lépő német kormány energiapolitikáját értékelve Áder János úgy vélekedett, „óriási fejreállás” lehet abból, ha az atomerőművek után bezárják a szénerőműveket is, a gázerőműveket pedig korlátozzák. Amíg Németország nem építi ki a hatékony energiaszállítás infrastruktúráját, valamint a fölös áram olcsó, környezetbarát, de hosszú távú tárolási kapacitásait, addig szükségük lesz alaperőművekre – húzta alá.

A magyar energiamixről szólva hangsúlyozta, hogy az országban megtermelt áram 70 százaléka már szén-dioxid-mentes, ennek kétharmada atom-, egyharmada megújuló energia. Ha megépül Pakson a két új erőművi blokk és sikerül duplájára növelni a napelem-kapacitást, akkor az energiatermelés 90 százaléka lesz kibocsátás-mentes – tette hozzá.

Magyarország szén-dioxid-kibocsátása az utóbbi időszakban emelkedett ugyan, de ennek elsődleges oka a nemzetközi árufuvarozás felfutása – jegyezte meg a köztársasági elnök.

Ismertette: Magyarország célja, hogy 2030-ra minden városban csak e-buszok közlekedjenek, de egyre több az elektromos kukásautó is. A távolsági áruszállításban azonban nehezebb átállni az elektromos járművekre, itt technológiai ugrásra, azaz az e-kamionok hatótávolságának növelésére és töltési idejük csökkentésére van szükség.

Az elektromos autózás terjedésének pedig nem a fogyasztói szándék, hanem a járművek ára szab egyelőre korlátot, de ez valószínűleg a nem túl távoli jövőben változni fog – fűzte hozzá.

Áder János emlékeztetett, hogy az EU 27 országából 10 van, amelyik 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, és a világban 21 olyan ország akad, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette. Magyarország mindkét csoportban benne van.

Az államfő azonban figyelmeztetett: Magyarország ugyan vízben gazdag helynek tűnik, de a vizek 90 százaléka a szomszédos országokból érkezik, miközben egyszerre kell védekezni a 8-10 évente levonuló rekordárvizek és az egyre gyakoribb aszályok ellen.

A szinte félsivatagossá vált Homokhátság vízpótlása öt éven belül megoldódhat. Húsz éve Magyarország szennyvizeinek 20 százalékát tisztítottuk meg, ma 95 százalékát, 2030-ra pedig mindenütt megvalósul a szennyvíz-tisztítás – sorolta az eredményeket.

Persze maradtak problémák bőségesen, például az épületenergetikai hatékonyság javításában is sok tennivaló van még, de nem szabad megfeledkezni a nyilvánvaló eredményekről sem – hívta fel a figyelmet Áder János.