– Mely országokat érinti leginkább a GMO veszélye, és hogyan védekezhetünk ellene?

– A világon minden országot – a globalizáció következtében. A multinacionális cégek mindenütt forgalmazzák ezeket a vegytiszta mérgeket, így hétmilliárd embert érint a dolog. Csakis egyedül a környezetvédő élelmiszeripar képes ellátni a bolygót táplálékkal. Arra lenne szükség, hogy minden édesanya olyan élelmiszert vásároljon, amely tiszteletben tartja az ökoszisztémát a következő generációk számára.

– Franciaországban egyes mozik hamar levették a filmet a műsorról, vagy egyáltalán nem is játszották. Véletlen?

– Bizonyos mozik vezetőit megkeresték különböző szolgálatok emberei, hogy figyelmeztessék őket: a film közrendet sértő magatartásformákat válthat ki. Voltak, akik beijedtek ettől a valótlan fenyegetéstől.

– Önnek személyesen is van félnivalója?

– Nem félek senkitől. Egyébként sem olyan időszakban élünk, amikor féltenünk kellene az életünket, ma már mások a módszerek. De egyébként sincs más választásom, hiszen nem maradhatok tétlen, hogy a gyermekeim majd holnap azt mondják: te tudtad mindezt, mégsem tettél semmit.

– Mostanában rengeteg dokumentumfilm készül számtalan tematikus csatorna számára. Hogyan lehet érvényesülni e műfajban?

– A legfontosabb, hogy én moziba szánt dokumentumfilmeket készítek. Ezt a munkámat hat hónapja mutatták be Franciaországban, újra és újra műsorra tűzik, és szinte minden este van egy vita a vetítés után. Informálnom kell az embereket, a környezetvédelemben pedig a filmművészetnek nagyon fontos szerepe van. Az elmúlt öt hónapban folyamatosan részt vettem közönségtalálkozókon, ahol az derült ki, hogy az emberek kilencvenöt százaléka moziban látta a számára legkedvesebb filmet, és nem a tévében. A mozinak tehát még mindig alapvető jelentősége, kisugárzása van.

– A filmben a nukleáris energiát egy kalap alá veszi a GMO-val.

– Mindenfajta civil atomenergiát be kell szüntetni, mert ezeken a helyeken készül a plutónium is. Abszolút nincs szükség erre a technológiára, akárcsak a GMO-ra: nagyon költségesek és halálos következményekkel járhatnak. A riói konferencián is elhangzott, hogy az atomenergia egy alku, amit az ördöggel kötött az emberiség, a végső generációk közötti fegyver. Én pedig csak annyit szeretnék elérni, hogy az atombombák a mozivásznon robbanjanak fel, és ne a természetben.

– Visszatérve a GMO-ra, fel lehet egyáltalán venni a harcot ezzel a milliárdos üzletággal?

– Ahogyan a vége főcímnél is hangsúlyozzuk: az ökoszisztémánk évente több mint ötvenezermilliárd dollárt ad, ez a mi igazi gazdagságunk. Nem a multinacionális cégek virtuális milliárdjai. És van még egy dolog, ami ugyanilyen fontos az életünkhöz és nem fejezhető ki pénzben, mégpedig a szépség. Dosztojevszkij mondta, hogy csak a szépség mentheti meg a világot, és azt gondolom, hogy ha nem is teljes mértékben, de igaz ez a gondolat.

– Lehet győzni e háborúban?

– Rá kell döbbenünk, hogy a multinacionális cégek pénze a mi pénzünk, hiszen tőlünk szerezték azáltal, hogy vásároltunk tőlük és később ezt gyümölcsöztették. Éppen ezért, ha mától kezdve úgy döntünk, hogy nem fizetünk a termékeikért, hanem azoknak adjuk, akik tiszteletben tartják az ökoszisztémánkat, akkor muszáj lesz alkalmazkodniuk. Ez a legfontosabb fegyverünk. Mi vagyunk többen, ezért képesek vagyunk győzni. A másik a kommunikáció területe, amit nagyon jól tudnak használni és nekünk is el kell sajátítanunk. És képesek lehetünk rá, minderre kiváló bizonyíték ez a film, illetve az, hogy itt vagyok én és itt vagyok ti is.

– De az emberek nagy része nem jár moziba, nem olvassa el ezt az interjút, szegény, és csak az érdekli, hogy minél olcsóbban jusson ételhez.

– Franciaországban minden nyáron tele vannak a vonatok, a repülőgépek, az autópályák, a szállodák, egy csomó ember tele van pénzzel: őket kell megtalálnunk, hogy ne tegyék tönkre a gyermekeik életét. Mindenkit nem lehet elérni, de nem is feltétlenül szükséges. Elég lenne, hogy a tehetősebb rétegek egy része megváltoztassa a szokásait, ez már 5-10 százalékos változást is elérhetne, amely rögtön átformálná a képet, s egy másfajta dinamizmus alakulna ki. Csak rá kellene erre ébrednünk végre.

Német Dániel