Árammal fűteni
Valaha egyértelmű volt, hogy fűteni gázzal érdemes, a villanyfűtés pedig nagyon drága. Mára ez a tézis megdőlt, például a levegős hőszivattyúk fejlődése révén: egy kilowatt elektromos energiából három-négyszer annyi hőenergiát állítanak elő, és ezzel az összes lehetőség közül a legolcsóbban üzemelnek. Ráadásul nyáron hűtenek. A hatályos előírások szerinti gázkazáncsere pedig általában a kémény felújításával is együtt jár, így ennek összege már összemérhető a hőszivattyús rendszer kiépítésének költségeivel.
A hőszivattyú lényegében véve a környezet energiáját hasznosító berendezés, amellyel lehet fűteni és hűteni is. Hasonlóan működik, mint a hűtőszekrény, amely a szekrény belsejéből vonja el a hőt, majd ezt a hátulján lévő csöveken adja le. Jelen esetben télen a talaj hőjét hasznosítjuk, amelynek a rendszer átveszi a hőfokát, a kompresszor pedig megemeli a kívánt mértékre, és leadja a házunk padlófűtésén keresztül. Nyáron pedig mindez megfordítható, a hűtőszekrény lesz a házunk, aminek hőjével a talajt fűthetjük.
A hőszivattyú a levegőben, a vízben vagy a talajban rejlő energiát hasznosíthatja: értelemszerűen minél nagyobb ezek hőfoka, annál gazdaságosabb a fűtés, ezért sokáig nem jelentettek valódi alternatívát a levegős hőszivattyúk. A víz és a talaj télen melegebb, nyáron hűvösebb a levegőnél, tehát jobb hatásfokkal hasznosítható a hőszivattyú számára, ám ezekhez kútvízre vagy saját telekre van szükség. Az előbbi nem mindenhol áll rendelkezésre, a talajkollektorhoz pedig elég nagy területre van szükség – ebben az esetben ugyanis nem túl mélyen és vízszintesen helyezkednek el a csövek, tehát ez leginkább családi házaknál ajánlott. A 100-120 méter mélyre fúrt, függőleges talajszonda már nem igényel akkora felületet, egy társasház építése során az épület alá is lehet fúrni, viszont elég magasak a telepítés költségei, illetve egy régi lakás korszerűsítése során nem jöhet szóba megoldásként.
Végül azonban annyit fejlődött ez a technológia, hogy a ma telepített hőszivattyúk nagy része levegős, és jó hatásfokkal működik, ráadásul összeépíthető a hagyományos fűtőtestekkel is. Korábban ugyanis az volt a jellemző, hogy csak padló- és falfűtéssel üzemelt ez a rendszer, miután így kisebb hőkülönbséget kellett áthidalnia a kompresszornak – a radiátorokban nagyon forró víz kering –, viszont ezért csak új építésű házaknál merülhetett fel a telepítése.
A radiátor is maradhat
– A gázzal működő kazánok és konvektorok magyarországi állományának átlagos életkora meghaladja a húsz évet is – mondja Versits Tamás épületgépész mérnök, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke, aki a munkája során gyakran hasonlítja össze a fűtési lehetőségeket. – A már nem gazdaságosan működő és lassan nem is javítható készülékek cseréje tehát sokaknál aktuális, hiszen több millió ilyen van az országban. Az Európai Unió energiahatékonysági rendeletei és irányelvei a károsanyag-kibocsátásra vonatkozóan alapvetően új utat jelölnek ki készülékcsere és új létesítés esetében.
Ilyenkor a meglévő önálló kéményt aknaként fel lehet használni a kondenzációs kazán égéstermékét elvezető berendezés telepítésére, de ez gyakran felújításra szorul. Viszont minimális rombolással lehet telepíteni az új fűtési rendszert, a készülék felszerelési helye sem változik, a csatlakozó vezetékek és szerelvények szintén maradhatnak.
– Ma már gyakorta felmerülő alternatíva a hőszivattyú – mondja Versits Tamás. – Ez ugyanis olcsóbban termel energiát, mint a gáz- vagy távfűtés, a kibocsátás is kisebb az üzemeltetése során. Abban az esetben pedig még inkább érdemes megfontolni a telepítését, ha a lakásban nyáron hűteni is szeretnénk.
Arra azonban figyelni kell, hogy a fűtési rendszer előremenő hőmérséklete ne legyen magasabb 50 Celsius-foknál, vagyis ilyen fokú fűtővíznek kell keringenie a radiátorokban, ez kedvezőbb a hőszivattyú számára.
A szakember szerint mindezt az is lehetővé teszi, hogy ha az ingatlanon elvégeznek egy energiahatékonysági felújítást, és ha harminc százalékkal lecsökkent a fűtési igénye, akkor igazából az alacsonyabb fűtési hőmérséklet is elegendő lesz ahhoz, hogy biztonsággal felfűthető legyen a lakás. Valaha ugyanis olyan szabványokat írtak elő az építkezésekre, amelyek következtében eleve túlméretezett hőtermelő berendezéseket telepítettek. Például Budapesten mínusz 13 Celsius-fokra határozták meg az épület hőveszteségét, ehhez igazították a kazán névleges teljesítményét. Ha a számítások szerint például 18 kilowattot igényelt az épület, akkor 24 kilowattos készüléket raktak be, de sok esetben 30 kilowattosat.
– Ráadásul a tapasztalataink szerint a szigeteléssel együtt érdemes kazánt cserélni. Már többször volt olyan megbízásunk, amelynél kiderült, hogy a felújítás után arányaiban többet fogyasztott a túlméretezett gázkazán, mint előtte, ugyanis jelentősen, akár egyhatodára esett a hatásfoka a sokkal több üzemszünet miatt. Több energiát fordított önmelegítésre, mint a fűtési rendszerre, összevissza kezdett működni. Ez főleg a régi típusú gázkazánokra érvényes – hívja fel a figyelmet Versits Tamás.
Sokan használnak cirkófűtést, vagyis kombi gázkazánt, ami használati meleg vizet is létrehoz. Ennek előállítására a levegős hőszivattyú is képes, habár itt 55 Celsius-fokos előremenő hőmérsékletre van szükség. Ha hideg van odakint, ez villanypatronnal zajlik. Habár ez az áram közvetlen, tehát drágább a felhasználása, az üzemeltetés költségeit tekintve csak néhány százalékot jelent: ha évente például százezer forint egy ház hőszivattyús fűtésének villamosáram-költsége, akkor abból hat-hétezer forintot jelent a fűtőszál.
Fűtés és hűtés
Ha van padlófűtés, értelemszerűen még gazdaságosabb a rendszer, hiszen eleve alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz keringhet a csövekben, miután a hőleadó felület jóval nagyobb. Viszont ezzel egészségtelen lenne hűteni, ezenkívül páralecsapódás alakulhat ki – a radiátoron is.
Ha tehát nyáron hűteni is szeretnénk, vagy vannak arra anyagi lehetőségeink, hogy még hatékonyabb és az energiaszámlát tekintve még kedvezőbb rendszert telepítsünk, akkor érdemes a radiátorokat lecserélni például fan-coilra vagy más néven klímakonvektorra. Ez ugyanis kevesebb energiával, sokkal hatékonyabban fűti fel a lakást, továbbá hűtésre is alkalmas. Megjelenésében a radiátorhoz hasonlít, sőt, esztétikusabb is annál, lényegében véve egy sűrűn bordázott hőleadó felület, amely ventilátorral átkeringeti a helyiség levegőjét.
Van olyan változata is, amely álmennyezetbe rejthető, csak a levegő befúvására és elszívására szolgáló rácsok látszódnak, és van radiátorra emlékeztető fajtája. Viszont figyelni kell a zajszintre: habár a mai klímakonvektorok kevésbé zajosak, mint a régebbi változatok, érdemes vásárláskor tájékozódni erről. A zajos működést a rossz méretezés is okozhatja, ha nem a helyiségnek megfelelő berendezést választanak, és nagyobb teljesítményre kényszerítik a kelleténél, akkor értelemszerűen több légszállítás zajlik, ami nagyobb zajjal jár. Így persze az egész fűtési rendszer átalakításának költségei jóval magasabbra rúgnak, ugyanakkor megspóroljuk a légkondicionálót.
A forint beszél
Fűtéskorszerűsítéshez legalább négy-
ötféle rendszer jöhet szóba, ezért érdemes szakemberrel terveztetni, mindig a helyi körülmények, a meglévő infrastruktúra és fűtési rendszer, az ingatlan fűtési igényei és a család szokásai, illetve az anyagi lehetőségek alapján érdemes mérlegelni, figyelembe véve a beruházás és üzemeltetés költségeinek optimumát.
Versits Tamás megvizsgálta, melyik módszerrel mennyi pénzből lehet 1 kWh hőenergiát előállítani. Tájékoztatása szerint a földgáz fűtőértéke 34 MJ/m3, ami 9,44 kWh/m3 energiatartalmat jelent. A lakossági földgáz ára a járulékos költségekkel együtt kerekítve 120 Ft/m3, vagyis földgázzal 1 kWh energiát elvileg 13 forintból állítunk elő. Ez a gyakorlatban – a hagyományos készülékek 70-75 százalékos szezonális hatásfokát figyelembe véve – 16-17 Ft/kWh, a minimum 85 százalékos hatásfokú kondenzációs készülékek esetében 14 Ft/kWh.
Az elektromos áram közvetlen felhasználása – fűtőpanel, hősugárzó és egyebek formájában – 40 Ft/kWh, tehát ez a legmagasabb üzemeltetési költséget jelenti. Ugyanakkor ezek telepítése egyszerű, olcsó, és nem kell hozzájuk kémény, csak a megfelelő hálózati és ingatlanon belüli áramkapacitás.
A hőszivattyús készülékek esetében az üzemeltetési költségeket még az erre célra igénybe vehető kedvezményes díjszabás is csökkenti, az úgynevezett Geo tarifa.
– A mai levegő-vizes hőszivattyúk jósági foka 3,4-3,6. Ez azt jelenti, hogy 1 kW felvett villamos áramból 3,4-3,6 kW hőenergiát állítanak elő. 37, illetve 42 Ft/kWh lakossági áramdíj esetén ez 11-13 Ft/kWh-t jelent, ami a kondenzációs földgáztüzeléshez hasonló ár. A Geo tarifa szerinti áram ára azonban 24,30 Ft/kWh, vagyis a hőenergia ára így 7-8 Ft/kWh-ra jön ki. Tehát az üzemeltetési költségeket tekintve a hőszivattyús megoldások a legjobbak, alacsony előremenő hőmérséklet esetén.
A szükséges áramot ezenkívül napelemmel is előállíthatjuk, kihasználva a hazai szabályozást, ami egyéves szaldósítást enged ingyen. Vagyis azt az energiát, amit a hálózatba táplálunk nyáron, kivehetjük télen – amikor kevesebbet süt a nap, viszont fűteni kell –, a lényeg, hogy az éves elszámolás nulla legyen. Tehát az áramfelhasználás igénye szerint kell a telepítendő napelem-kapacitást meghatározni, ha azt akarjuk, hogy a fűtésünk teljesen ingyenes legyen.
A beruházási költségek persze más lapra tartoznak. A kondenzációs kazán beszerelése a kémény felújításával együtt 2-2,5 millió forintos tétel is lehet (magának a kondenzációs kazánnak az ára háromszázezer és 1,2 millió forint között mozog), míg a hőszivattyú esetében maga a készülék akár 2 millióba is kerülhet, ha szükség van klímakonvektorokra és átalakításra is, 3,5 millióval kell számolni. Az utóbbi viszont hamarabb megtérül.
Hiteles fejlesztések
A fűtéskorszerűsítésben hasznos szerepet játszhat a Lakossági energiahatékonysági program, amely a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül elérhető nullaszázalékos hitelt takar. Egyaránt igénybe vehető a lakóépületek energiahatékonysági beruházásaira és a megújuló energia felhasználásának növelésére. A konstrukció tízszázalékos önrésszel kezdeményezhető, és akár húszéves futamidőre is felvehető, 5 millió forintot meg nem haladó kölcsön esetén biztosíték adása nem szükséges. A hitel összege magánszemélyenként minimum ötszázezer, maximum tízmillió forint lehet, társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként minimum ötszázezer, maximum hétmillió forint. Érdemes úgy kalkulálni, hogy a törlesztőrészlet összege annyi legyen, amennyivel csökken az energiaszámlánk – vagy még kevesebb.
– Azt is figyelembe kell venni, hogy azért a hőszivattyúk használatára nincs felkészülve a nemzetgazdaság infrastrukturálisan, hiszen nem erre épült – mondja Versits Tamás. – Jelenleg a gázcsöveken hatszor több energiát tudunk szállítani, mint az elektromos kábeleken. Ha mindenki átállna hirtelen hőszivattyúra, nem bírná el a hálózat, tehát fejlesztésekre lesz szükség. A hőszivattyú áramfelvétele 25 ampert igényel induláskor, csillapítóval 16 ampert, ehhez sok esetben a régi lakásokban nem elég a keresztmetszet, de ha egy utcában mindenki átáll, a közterületen lévő vezeték sem bírná el az igényeket. Volt olyan megbízásunk, ahol közműfejlesztésre lett volna szükség. Nemcsak a vágyaink, hanem a lehetőségeink is megszabják azt, milyen fűtési rendszert érdemes választani. Az egyértelmű, hogy a jövőben más energiaforrásokat kell használnunk, és máshogy kell előállítanunk az energiát, mint ahogy eddig tettük, de ehhez még sok időre és fejlesztésre van szükség.
