Betonon dzsungel

A zöldfelületnek számtalan előnye van az épített környezetben: látványa nyugtatja az idegeket, segíti a relaxálást, oxigént termel, megköti a mérgező anyagokat, a szállóport és a szén-dioxidot, elnyeli a zajt. Továbbá hőszigetel: nyáron hűt, télen fűt, ha pedig elég nagy területű és a biodiverzitását tekintve gazdag növényvilág alkotja, akkor hűvösebb mikro­klímát hoz létre. Ráadásul védi a tetőt az időjárás hatásaitól, a vízszigetelés élettartamát a többszörösére növeli. A zöldtetőknek a csapadékelvezetés szempontjából is jelentőségük van, Németországban részben ezért támogatják az építésüket, hiszen a városra lehulló vizet megfogják és természetszerűen újrahasznosítják.

Stressztűrés

A zöldtetőket tekintve kétfélét építenek: az extenzív típus gyakorlatilag önfenntartó, nem kell nagyon gondozni, újraültetni, olyan stressztűrő növényekből alkotják meg a vegetációját, hogy lehetőleg bírja a téli fagypont alatti hőmérsékletet és a nyári égető napsütést és szárazságot, nincs locsolórendszere sem. Általában évente egyszer szoktak csak foglalkozni vele, amikor például lekaszálják – de a varjúhájas tetők esetében még erre sincs szükség. Bármilyen hihetetlennek tűnik, hogy ilyen körülményeket is elviseljenek a növények, több mint tízéves rendszerek bizonyítják az extenzív zöldtető létjogosultságát hazánkban is. Az intenzív zöldtető a másik típus, ez lényegében véve egy gondozást igénylő függőkertet jelent, amit aktívan használnak is a helyiek.

– Az egyik első zöldtető, aminek a világ a mai napig a csodájára jár, Wollishofenben, Zürich közelében készült 1913-ban egy fedett vízmű négyhektáros tetején – meséli Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége elnöke, egyben a számos kertészeti elismerést elnyert Deep Forest Kft. igazgatója. – Miután felépítették az üzemet, túlmelegedés miatt vízminőségi problémák jelentkeztek, ekkor találták ki, hogy a mellette elhelyezkedő mező felső, huszonöt centiméteres rétegét növényestül, magostul átrakják. Egyébként nagyon precíz és átgondolt módon hajtották ezt végre, mára pedig védett területté nyilvánították, miután több mint egy tucat védett orchideafajnak és több mint kétszáz őshonos növénynek ad otthont. Ez is önfenntartó, évente egyszer lekaszálják, és a kaszálékot szétterítik más zöldtetőkön, hogy kikeljenek a magok. Ez a hely a zöldtetők Szent Grálja.

A szegmens éllovasa Németország, ahol a zöldtetők felülete átlépte a százmillió négyzetmétert, a tetők több mint tíz százaléka ilyen. A globális high-tech cégek is jellemzően zöldtetős irodaházakat építenek egymással versengve, mint a Google, a Facebook és az Apple. Mindez egy trenddé formálódott, aminek Budapesten is érezhető hatása van: nemcsak az új irodaházakban, hanem a különböző vendéglátó egységekben is fel-feltűnnek a zöldfalak.

– Az az érdekes, hogy nemzetközi szinten a zöldtetők kétharmada extenzív, egyharmada intenzív. Magyarországon azonban ez pont fordítva van, miután az építésügyi szabályozás szerint ki lehet váltani a telekről elvett zöldfelületet intenzív zöldtetővel – magyarázza Dezsényi Péter. – Minél vastagabb az ültetőközeg, annál nagyobb arányban teszi ezt lehetővé a törvény, ezért Budapesten számos új irodaház épít zöldteraszokat, a mélygarázsok fölé jellemzően függőkerteket, a tetőkre pedig extenzív zöldtetőket.

Magyarországon két zöldtető ismertebb, az egyik egy hatalmas, öthektáros terület a Budapesti Központi Szenny­víztisztító Telep tetején, ez Európa leg­nagyobb extenzív zöldtetőinek egyike, ahol egyébként elsősorban varjúháj él. A Westend tetőkertje pedig jó példa a függőkertekre.

– A zöldtetőket tekintve van egy érdekes új irányzat, miszerint minél magasabb biodiverzitású és biológiai aktivitású extenzív területeket hoznak létre – folytatja Derzsényi Péter. – Ezekre elsősorban olyan tetők alkalmasak, amelyek esetében nem fontosak az esztétikai szempontok, hanem előtérbe lehet helyezni az ökológiai szempontokat. Olyan mini élőhelyeket hoznak létre, amelyek a beporzásért felelős rovarfajok természetes élőhelyei és menedékei lehetnek, ezért a vegetációban folyamatosan van virágzó növény. Ugyanis vidéken az intenzív mezőgazdaság teljesen kiszorítja ezeket a rovarokat, ezért elkezdtek beszorulni a településekre, a magánkertekbe, parkokba, ahol változatosabb virágzó felületet találnak. Ez nagyon meglepő fordulat, először Svájcban figyelték meg, ezért Bázel tartományban 2011 óta kötelező minden új épületen zöldtetőt kialakítani. Nálunk a Green House irodaház és az Örs vezér téri IKEA teteje illeszkedik ebbe az irányzatba, habár az utóbbi esetében eredetileg még ez nem volt konkrét cél, de a gyakorlatban megvalósult.

Így kell ezt csinálni

A világon a legkülönlegesebb tetőkert New Yorkban épült a lakók kezdeményezésére. A High Line Park egy 2,33 kilométer hosszú nyilvános terület, amit egy hajdani, Manhattanben működő magasvasút pályáján alakítottak ki, miután az az 1980-as években bezárt. Különböző befektetői csoportok szerették volna megszerezni, de a helyi közösség egy óriási megmozdulás keretében 1999-ben alapított egy nonprofit szervezetet Friends of the High Line néven, és nem hagyta, hogy az érintett önkormányzatok eladják a területet. Így született meg a világ legnagyobb egybefüggő tetőkertje, amit tájépítészek, várostervezők és ökológus szakemberek bevonásával alkottak meg: összesen 120 növényfajnak ad otthont.

Az első szakaszt 2009-ben nyitották meg, azóta a kortárs tájépítészet egyik ikonjává vált, ráadásul a mai napig fejlesztik, bővítik, jelenleg más zöldterületekkel szeretnék összekapcsolni. A látogatókat pedig nemcsak a zöldterület vonzza, hanem a kilátás is a városra.

A függőkertek másik sztárjának vagy remélhetőleg egy új irányzat előfutárának pedig a Bosco Verticalét (Függőleges erdőt) nevezhetjük, Milánó nevezetességét. A 2014-ben átadott két lakótorony Stefano Boeri, Gianandrea Barreca és Giovanni La Varra tervezése, amely 480 nagy és közepes, illetve 300 kisebb méretű fának, 11 ezer tő évelő és talajtakaró növénynek, valamint 5 ezer cserjének nyújt otthont. Mindez 20 ezer négyzetméternyi erdőnek és aljnövényzetnek felel meg, mindössze 1500 négyzetméternyi alapterületen.

A tervezés során szélcsatornában tesztelték, hogy a fák ellen tudnak-e állni a széllökéseknek, a flóra 50 különböző növényfajhoz tartozik, természetesen egy ekkora felület madarak és rovarok lakóhelye is – egy kezdeti becslés szerint madarak és lepkék 1600 példányának ad otthont. Fő cél volt a városi szmog enyhítése és az oxigéntermelés, illetve az épületen belüli hőmérséklet szabályozása.

Kúszva, zsebekben

A zöldfalaknak is két fajtáját különböztetjük meg: élőfalnak vagy vertikális kertnek nevezik a valamilyen módon függőlegesen – például zsebes megoldással – elhelyezett ültetőközegből kinövő, fás szárú és évelő növények alkotta rendszert, illetve zöldfalnak, növényfalnak vagy zöldhomlokzatnak a futtatott kúszónövényekből álló egységet.

A kúszónövények méltatlanul háttérbe szorultak hazánkban, pedig esztétikai és szigetelési szempontból is előnyös megoldást jelentenek. A leggyakoribb a borostyán és a vadszőlő háromkaréjú változata, ami képes támrendszer nélkül is kapaszkodni. De jól érzik magukat itt a különböző loncok, például a japán lonc is. A lila akác elég agresszív, de jól használható növény, az iszalagok már érzékenyebbek, de még beleférnek egy ilyen rendszerbe, a tatáriszalag, a farkasalma és még egyéb növények is szóba jöhetnek. Sok helyen látni kivit is, de inkább zártabb kertekben, fagytól, széltől védett zugokban, esetleg a Balaton környékén.

– Az élőfalak építése szempontjából a magyarországi éghajlat nagy kihívást jelent, ezek bonyolult, általában tapasztalati úton kialakult vegetációk, különleges ültetőközeggel és öntözőrendszerrel. Egy ilyen tervezéséhez, kivitelezéséhez és karbantartásához specialistára van szükség, egyébként szinte garantált a súlyos kudarc – mondja Derzsényi Péter. – Ráadásul elég drága rendszerről van szó, a négyzetméterára 200 ezer forint vagy több, tehát érdemes jól választani. A beltéri egy fokkal könnyebb műfaj, de a kültéri vegetáció óriási hőmérséklet-ingadozásnak van kitéve, ráadásul nagyon kicsi az ültetőközege, vagyis könnyen kiszáradhat. A beltéri élőfalakat általában rendszeresen gondozzák, a kültérieket önállóbbra tervezik. E tekintetben is vannak jolly joker növények, mint a gólyaorrfélék, amelyek jól viselik ezt a függőleges létet.

Persze, a gondosan tervezett élőfalak nagyon szépen működnek: a bécsi BOKU egyetemen tíz évvel ezelőtt fejlesztettek egy gyönyörű, 850 négyzetméteres élőfalat az úgynevezett MA 48-ra, vagyis Bécs hulladékkezelő központjának homlokzatára. Ezt évente csak egyszer kell karbantartani, de high-tech, automatizált rendszerről van szó, computervezérelt öntözéssel, nedvességérzékelő szondákkal. Ezenkívül gondosan összeválogatott, őshonos növényeket alkalmaztak, amelyek bírják a klímát.

A vertikális kertek egyik nagy alakja – mondhatni celebje – Patrick Blanc botanikus, aki művészetként tekint a növények összeállítására, gyönyörű, impozáns, dús, örvénylő installációkat alkot, harminc év alatt számos tűzfalat és homlokzatot rakott teli burjánzó növényzettel a világ nagyvárosaiban, ami egészen megváltoztatja egy tér látványát. Rendszerei inkább a mediterrán, szubtrópusi, trópusi és óceáni klímán működnek, ahol magasabb a páratartalom, és kiegyenlítettebb a hőmérséklet. A szakemberek nem mindegyike lelkesedik érte, miután a művészi szempontokat előtérbe helyezve néha olyan falakat alkot, amelyek nem annyira bizonyulnak életképesnek. Viszont a köztudatba emelte ezt a megoldást.

Van már Budapesten régóta működő, ismert élőfal, például az Istenhegyi úti benzinkút zöldfala, Duronelly Balázs munkája. Ez azért különleges, mert egy olyan előnevelt gyepszőnyeg alkotja, amiben a természetes mezőkhöz tartozó virágok vannak, mintegy két tucat faj, például szamárkóró és cickafark, ezért gyönyörűen virágzik. Ezt néhány évente újítják meg, pótolva a növényeket.

A másik, ismertebb vertikális kert szintén egy Mol-töltőállomás fala, de Leányfalun, amelybe a tűzeső (Heuchera) három, különböző színű fajtáját telepítették, ezek a cég logójának részletét mintázzák. Különlegessége, hogy egy teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású rendszer az alapja, a Greenwall Pro munkája.

– Az volt a célunk, hogy a lehető legnagyobb teret adjuk a gyökérzónának, amit csak a tartószerkezet és a bekerülési költségek engednek – meséli Szentkirályi Tóth Ferenc, a Greenwall Pro tájépítésze, egyben a hazai kültéri zöldfalak egyik legjelentősebb szakembere –, ugyanis az ilyen élőfalakon általában fél liter gyökérzóna jut egy-egy növénynek, ebben a rendszerben azonban 3-4 liter, ezért a növények sokkal jobban érzik magukat, hiszen a stressztűrő képességüket leginkább a gyökérzóna állapota határozza meg. Ráadásul az a tapasztalat az eddigi élőfalak esetében, hogy a hordozófelület nagyon hamar amortizálódik, szakadozik, bealgásodik, ezért mi rozsdamentes acélt használunk, ami örökké tart és újrahasználható, ha esetleg lebontják az épületet.

Zöldsziget Budán

Budapesten most épül a világ egyik legnagyobb, egybefüggő zöldfala, a Millenáris Széllkapu projekt keretében. A hatalmas fejlesztés során a Marczibányi tértől a Margit körútig alkotnak egy egybefüggő, 17 ezer négyzetméteres zöld területet, a Millenáris parkot a Duna felé bővítve. Lesz benne egy hétszáz négyzetméteres tó, vízjáték, párásító fúvókák és egy digitális vízfüggöny, amely a lehulló vízcseppekből változatos alakzatokat, akár tetszőleges szöveget formál majd. A növényzet locsolását esővízből szeretnék megoldani. Különlegessége lesz pedig egy Magyarország-szerte egyedülálló függőkert, amelyen kétszáz méter hosszan, két szinten lehet sétálni, illetve két nagy zöldfal is: az egyik egy élőfal, a másik egy futtatott kúszónövényekből álló, hatalmas, hálós szerkezeten álló növényfal, amit részben előre nevelnek. Ez Európa három legnagyobb növényfala közé fog tartozni, és nem tudunk arról sem, hogy lenne ekkora, természetes úton létrejött kúszónövény-rengeteg Magyarországon.