Életmentő öntözés
Kirepedezett föld, szálló por, pusztuló termés: 2019 tavasza megmutatta, nem lehet felkészületlenül várni a szárazságot. A kormány ezért célul tűzte ki az öntözött földterületek folyamatos növelését. Megszületett az Agrárminisztérium gondozásában készített öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabályi háttér is, az aszály elleni védekezés pedig előkelő helyen szerepel a klímavédelmi tervek között. A napokban bejegyezte a cégbíróság az öntözési közösség nevet használó jogi formát, a gazdálkodók pedig egyre több lehetőséghez jutnak, hogy fejlesszék öntözőberendezéseiket.
Tavaly tavasszal nemcsak a mezőgazdaságból élők érezték meg, hogy baj van. Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a rendkívüli szárazság miatt tartósan vízhiányos időszakot állapított meg 2019. április 1. és június 7. között. Két évtizede nem tapasztalt aszály sújtotta Magyarországot, komoly károkat okozva a földeken. Alig kelt ki az őszi búza, jelentős veszteségeket szenvedett a repce, a kukorica és a krumpli, és nem segített a műtrágyázás sem, mivel a száraz talajban a növények gyökerei nem tudták felszívni a tápanyagot. A pusztulás csak ott volt elkerülhető, ahol a gazdák öntözni tudták földjeiket. A kormány ezért úgy határozott, a jövőbeli katasztrófák elkerülése érdekében növelni kell az öntözhető területeket. Január elsején hatályba lépett a 2019. évi törvény az öntözéses gazdálkodásról, aminek legfőbb alapelve, hogy közérdekűvé teszi az öntözést, egyszerűsíti a gazdálkodók számára az engedélyezési eljárást – a Nemzeti Földügyi Központ segítségével –, és szorgalmazza öntözési közösségek létrehozását.
– Mindannyian naponta szembesülünk az éghajlat változásainak hatásaival, a Kárpát-medencében is egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, ezt csak erősíti a medencejelleg – mesél a döntések hátteréről dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár. – Tudjuk azt is, hogy ez komoly bizonytalansági tényezőt jelent a mezőgazdasági termelésben, kiszámíthatatlan a csapadék mennyisége és eloszlása. Erre már létezett hatékony megoldás, a hetvenes, nyolcvanas években több mint háromszázezer hektárnyi öntözhető mezőgazdasági terület volt Magyarországon. Ehhez képest ma mindössze kilencvenezer hektár van. Szeretnénk stabilabbá, kiszámíthatóvá, szakszerűbbé tenni a gazdák életét, a mezőgazdasági kultúrák művelését. Ez persze nem működhet mindenhol, van az országnak olyan része, ahol csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehet megvalósítani a művelt területek öntözését. A feladat viszont adott: ahol lehet, ott minél több hektárt öntözhetővé kell tenni.
Csatornák, az öntözés ütőerei
A nagyszabású program megkapta a szükséges anyagi támogatást is, évente 17 milliárd, vagyis összesen 170 milliárd forintnyi hazai forrás érkezik erre 2020 és 2030 között a központi költségvetésből. Az idei keret hetven százalékát a vízügyi ágazat kapja, amit vízkínálat-fejlesztésre, azaz az állami vagyonkezelésben lévő csatornák rekonstrukciójára terveznek fordítani. Ha a munka sikerrel jár, az újra használatba vett csatornahálózat akár 30 százalékkal is növelheti hazánk felszíni vízkapacitásait, egyúttal bővülhet az öntözővízzel ellátható hatásterület is.
– Sajnos a jelenlegi harmadlagos művek, amelyek zömmel önkormányzati tulajdonban vannak, elhanyagoltak. Most elsősorban az a feladatunk, hogy folytassuk a tavaly elkezdett felmérést azok helyéről, műszaki állapotáról és a jogi helyzetéről. Ezek alapján meg tudjuk határozni, mekkora felújítási költségre van szükség a zavartalan vízellátás érdekében az újonnan jelentkező öntözési igények kielégítésére – tudtuk meg a helyettes államtitkártól.
A tavaly megalakult Nemzeti Földügyi Központ Öntözésfejlesztési Főosztálya azzal fogja segíteni a gazdák munkáját, hogy számtalan feladatot átvállal tőlük az engedélyeztetés során. A környezeti körzeti tervek alkalmasak lesznek arra, hogy a gazdálkodónak az engedélyeztetés folyamatában ne kelljen megkérni a talajtani, környezetvédelmi, természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásokat. A cél az érdemi bürokráciacsökkentés.
Együtt könnyebb
Az új törvény egyik legfontosabb eleme az öntözési közösségek támogatása. Ezek már két fővel megalakulhatnak, és így könnyebb lesz hozzájutni az engedélyekhez, de a vidékfejlesztési program keretében jelentősebb támogatásokra is pályázhatnak. Ennek jegyében már most is érvényben van egy öntözésfejlesztési felhívás, közel 50 milliárd forintos keret vehető igénybe. Ráadásul a tárca a vissza nem térítendő támogatás felső határát is megemelte, egyéni projekt esetén egymilliárd forintra, kollektív esetén kétmilliárdra. Az egyszerűsítésnek köszönhetően pedig csak nagyon indokolt esetben kell jogerős elvi vízjogi engedélyt csatolni a kérelmekhez, továbbá már az osztatlan közös földtulajdon esetében sem kell minden tulajdonos hozzájárulása. Az adminisztratív terhek csökkenésével akár négy-öt millió forintos kiadásoktól is mentesülnek a földművesek. Emellett egy új intézkedés bevezetését is tervezik, amely alapján a közösség a meglévő vagy új öntözőrendszerek üzemeltetésére is kaphat 80 százalékos támogatásintenzitást.
A közösség csak mezőgazdasági termelőkből állhat, zöldség- és gyümölcstermesztésnél legalább tízhektárnyi terület öntözését kell vállalni, míg a szántóföldi növények öntözése esetén ez a limit száz hektár.
– Az üzenet eljutott a gazdákhoz, reméljük, hogy folyamatosan érkeznek majd a kérelmek – avat be a részletekbe a földügyekért felelős helyettes államtitkár. Kiemeli az új törvény rendelkezései közül az úgynevezett szolgalmi jogot is. Ez a passzus rendelkezik ugyanis arról, hogy az elaprózódott birtokszerkezet a jövőben ne lehessen akadálya az öntözésnek, vagyis a vízátvezetéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás ne legyen kerékkötő. A közérdekkel egyenértékű öntözéses szolgalom előírja, hogy a szolgáló ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az öntözés kiépítését és üzemeltetését, természetesen ezért kártalanításban részesül.
A fejlődés modellje
A program egyik legnagyobb előnye az, hogy éppen akkor nyit kaput a gazdák előtt a beruházásokra, amikor egyre nagyobb szerephez jut a precíziós mezőgazdaság. Jelenleg ugyanis a legtöbb gazdaságban hiányzik a szükséges infrastruktúra.
– Az a célunk, hogy akár nulláról indulva is bele tudjanak vágni a gazdák a fejlesztésekbe – mutat rá a helyettes államtitkár.
A pénzbeli támogatáson túl ezért szemléletformálással is igyekeznek elősegíteni a fejlődést, ennek érdekében bemutató és képzési központot hoznak létre Szarvason. Célja, hogy szemléltetni tudják a termelőknek a legmodernebb technológiát és mindazt, ami jól bevált a gyakorlatban. Mintaprojekteket is kijelölnek, az első ilyen átadása már valószínűleg idén megtörténhet, és összesen négy-öt várja majd az érdeklődőket. Ha beválik a terv, az nem csak a gazdáknak jelent majd hatalmas nyereséget. A kiépülő öntözőrendszerekkel ugyanis még sokáig ki lehet védeni az éghajlatváltozás káros hatásait, egy-egy komolyabb aszály nem okoz majd egetverő áremelkedést az olyan alapvető élelmiszerek körében, mint a liszt vagy a gyümölcsök.
