Hazánkban az ingatlanok fűtési rendszerének kiépítésekor egyre inkább előtérbe kerülnek a költséghatékonysági és környezetbarát szempontok. Magyarországon a geotermikus energia az új sláger, az elmúlt években folyamatosan emelkedett a Föld belső hőjének energiáját hasznosító lakások száma.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

2016. január elseje óta változtak az energetikai besorolások az épületek esetében, bevezették a dupla betűjelzés használatát. Az osztályozás AA+ jelzéssel indul a leghatékonyabb kategóriától egészen a JJ-ig. A legmagasabb minősítést kizárólag a minimális energiaigényű épületek kaphatják meg. Az új szabályozás szerint az új épületeknek 2020-tól minimálisan BB besorolást kell elérniük, ami „közel nulla energiaigénynek” felel meg.

Nem véletlen tehát, hogy hazánkban a környezetbarát, energiahatékony és a megújuló energia hasznosítására épülő fejlesztések egyre nagyobb arányt képviselnek az ingatlanberuházásoknál. Szegeden és Budapesten is elindul idén ősszel egy-egy, geotermikus hőenergiát hasznosító társasházi projekt. Ennek keretében a csongrádi megyeszékhelyen 500 lakás épül, Budapesten pedig a IX. kerületben indultak meg az építkezések.

– A Föld mélyén történő magfúziós folyamatok során képződő hő felszínre áramlása, illetve a felszíni rétegek Nap általi felmelegedése következtében maga a Föld óriási, emberi léptékben kimeríthetetlen hőtartalommal rendelkezik – avat be a szakmai háttérbe Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke.

A Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése. A geotermikus energiát tekintve a Kárpát-medence, így hazánk is kivételes helyzetben van: a világátlagnál vékonyabb alapkőzete intenzívebb hő­áram­mal, magasabb geotermikus értékkel párosul. Ennek köszönhetően 1000 méter mélységben 50-60 Celsius-fok, 2000 méteren akár 110 fok kőzethőmérséklet mérhető. Hazánk további előnye, hogy túlnyomó területén mélységi rétegvizek állnak rendelkezésre, amelyek hőhordozó közeget jelentenek.

A magasabb hőmérsékletű hőenergia mélyfúrású termálkutakon keresztül nyerhető ki. Napjainkban a mélységi kőzetek által felmelegített rétegvizek – hévíz vagy termálvíz – felszínre hozása és hőtartalmának felszíni kinyerése a leghatékonyabb módszer. Közismert, hogy Izland teljes hőellátása geotermikus bázisú, de tucatnyi magyar városban is hasznosítják fűtésre a geotermiát évtizedek óta.

A hasznosítás kétféle módon történhet. A legelterjedtebb, amikor a hő­energiát fűtésre, illetve használati meleg víz előállítására használják. A másik, kevésbé elterjedt alkalmazási lehetőség a 100 Celsius-fok feletti víz, illetve gőz energiájának elektromos árammá alakítása. Magyarország közismerten gazdag hévizekben, különösen a Duna–Tisza közén és a Nagyalföldön jelentős a készlet. De miként lehet a felszínre hozni ezt az irdatlan mennyiségű energiát?

– A Földünk felső rétegében tárolt energia kinyerésére és hasznosítására kiválóan alkalmas a hőszivattyú. A hőcserélőből, kompresszorból, hőleadóból és egy vezérlőszelepből álló berendezés úgy működik, hogy energiát, vagyis hőt szállít a hidegebb helyről a melegebb hely felé, működési elvét tehát a konyhai hűtőgépekével lehetne összehasonlítani, csak fordított irányban – mondja Ádám Béla okleveles bányamérnök, megújulóenergia-szakértő. – A geotermikus energiát a talajban elhelyezett szondákon keresztül gyűjtik össze és juttatják el a geotermikus hőszivattyúhoz. A szondák a földben elhelyezkedhetnek függőlegesen vagy vízszintesen. A geotermikus hőszivattyúval előállított energia hasznosításának előnye, hogy nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve, mint más alkalmazott alternatív megoldások. Ezek a berendezések ráadásul fordított üzemmódban is működnek, ezért a melegebb helyek hűtésére is használhatók.

A technológia ma már egyre népszerűbb Magyarországon. Ádám Béla szerint az elkövetkezendő néhány évben 1500-2500 hőszivattyús megoldással felszerelt épület is létesülhet hazánkban. Elterjedése, a környezettudatosságon túl, leginkább a gáz árától függ. Egy hagyományos fűtési rendszerrel szemben a hőszivattyús megoldással az energiamegtakarítás mértéke elérheti a 40-50 százalékot. Azonban azt fontos hangsúlyozni, hogy a beruházás költsége is nagyobb, ráadásul a geotermikus hőszivattyú árammal működik. Vagyis miközben megszabadulunk a gázszámlától, az áramszámla megemelkedik, mégpedig a megspórolt gázszámla értékének 30-40 százalékával.

– Ez a technológia a magas beruházási költségek miatt leginkább a távhőellátásban tud gazdaságosan működni – állítja Kurunczi Mihály. Mindamellett a geotermikus energia a gázfűtésnél jóval olcsóbb, ráadásul a földgázért nem kell valutát fizetnünk Oroszország, Norvégia, vagy éppen az USA gazdaságát erősítve. Saját energiánkra költhetünk, csökkentve importfüggőségünket, önállóságunkkal együtt növelve GDP-nket, fenntartható munkahelyek létrehozása mellett.

A Magyar Termálenergia Társaság vezetője szerint az ingatlanpiacon nem jelentenek jelentősebb árbefolyásoló tényezőt a megújuló energiaforrások. A projektek megtérülése sok összetevőtől függ, leginkább a földgáz beszerzési árának változásaitól. Egy nagy mélységű geotermikus közösségi hőellátó rendszer átlagosan 8-15 év alatt térül meg, azonban tekintettel arra, hogy a beruházási költség döntő hányadát képező termálkút és felszín alatti távvezeték-hálózat 50-70 évig is működhet változatlan intenzitással, a megtérülés klasszikus számítási módja átértékelendő. A sekély mélységre telepített fűtő-hűtő hőszivattyús rendszer ugyanakkor akár 5-6 év alatt is megtérülhet.

Az egyik első, geotermikus energiával fűtött lakóépületet, a budapesti Corvin sétányon álló Fontana házat már 2009 tavaszán átadták. Az épület kétszáznegyven lakást foglal magába, amiből hatvanat fűtenek-hűtenek geotermikus energiával.

A trend pedig folytatódik, hiszen az elmúlt időszakban számos geotermikus energiára alapozott építkezés kezdődött országszerte. A IX. kerületi Haller utcai beruházás keretében 256 lakás épül, az első lakásátadások 2019 elejére várhatóak. Hasonló ingatlanok épülnek a IX. kerületi Márton utcában és a Rózsa utcában is. Vidéken számtalan nagyobb település mellett többek között Mórahalmon, Veresegyházon, Kisteleken és Orosházán használják fűtési célra a geotermikus energiát.

Magyarországon a dél‐alföldi régió rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia hasznosításában. Ennek kiaknázására épült meg néhány éve a hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer, amelynek célja a fosszilis energiahordozók kiváltása, a távfűtési költségek csökkentése. Itt a használati meleg vizet biztosító rendszer alapját két darab 1300 méter talpmélységű kút jelenti. A kutakból kinyert termálvízszivattyúk és távvezetékek közvetítésével jut el 2800 távfűtött lakásba, 10 közintézménybe, valamint a sport­uszodába. A projektnek óriási jelentősége van, hiszen így évi mintegy 4‐4,5 millió köbméter földgáz elégetése vált feleslegessé.

Szakértők szerint a fosszilis energiahordozókon alapuló termelés a készletek fogyása miatt folyamatosan drágul. Ezért a megújuló energiának fokozatosan nagyobb szerephez kell jutnia, amit a magyar kormány is fontosnak tart. A kabinet által kidolgozott Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy a bruttó végső energiafogyasztásban 14,65 százalék legyen a megújuló energiaforrások által előállított energia részaránya.

Takó Szabolcs