Erkélynapelem – miért ne?

A megrendelés pár kattintás csupán, kiszállítják, pillanatok alatt fent van az erkélyen, és már csak egy kültéri konnektor kell, amibe egyszerűen csak be kell dugni a berendezést, és máris termeli az áramot. Az erkélynapelemnél kényelmesebb és egyszerűbb megoldás aligha akad, főleg egy lakótelepi lakásban, ahol egy komolyabb napelemrendszer kiépítése több bonyodalommal jár, mint egy családi ház esetében. Az ára is vonzó, az ázsiai dömpingárut kínáló nevenincs online üzletekben pár tízezer forintnál kezdődnek az egyszerűbb, kis teljesítményű termékek, de egy 7-800 wattos komolyabb német berendezés sem drágább 500 ezer forintnál. 

Sokan vannak, akiknek az egy-kétmilliónál kezdődő hivatalos úton-módon megvett, engedélyeztetett és kiépített rendszerek nem férnek bele a költségvetésbe, valamilyen szalmaszálba viszont szeretnének megkapaszkodni most, hogy a rezsicsökkentés korlátozása miatt igyekeznének az átlagfogyasztáson belül maradni. Az érdeklődést jól mutatja, hogy a Google Trends adatai szerint a rezsibejelentés után több mint a duplájára ugrott a „balkon, napelem”, négyszeresére az „erkély, napelem” kulcsszavakra keresők száma, és több termék is hiánycikk lett mostanra. Pedig az erkélynapelemnek van egy szépséghibája, a magyarországi áramszolgáltatók nem engedélyezik a használatát. Aki ennek dacára mégis megkockáztatja a használatát, elvégre ezek hazánkban is minden további nélkül megvásárolható rendszerek, az azt kockáztatja, hogy megszegi a szolgáltatójával kötött szerződést. Ennek ódiuma kötbér kifizetése, súlyosabb esetben a szerződés azonnali hatályú felmondása, és a szolgáltatás leállítása lehet. Ez ugyan a rezsidíjjal kapcsolatos problémákat egy csapásra megoldaná, viszont gyakorlatilag áramszünetet jelentene, hiszen még a legjobb, névlegesen 700 kilowattos napelem is egy lakás fogyasztásának csupán a töredékét képes önállóan ellátni. 

Ha ilyen jó, akkor miért tilos?

Nem kell messzire menni, hogy lássuk: az erkélyre szerelt napelemek gond nélkül működnek. Bécsben már tele vannak a balkonok velük, Németországban az energetikai rendszereket nyilvántartó központ is tudja kezelni ezeket, az üzemeltetőnek mindössze egy formanyomtatványt kell kitöltenie, illetve a helyi áramszolgáltatónál be kell jelentenie a használat elkezdését. Magyarországon gyaníthatóan az erkélynapelemek elterjedésének elsődleges kerékkötője az, hogy azokat a konnektorba, azaz közvetlenül az állami közműhálózatba kell bedugni, amire sem a hálózat, sem a jogszabályi környezet nincs felkészülve. Például az sem tisztázott, hogy mi legyen az árammal túltermelés esetén, amely bekerül a rendszerbe, vagy mit okozhat egy rövidzárlat egy olyan rendszer esetében, ahol házon belül is folyik az áramtermelés. Ráadásul a hazai háztartásokban még viszonylag ritka a kétirányú mérőóra, így annak a kockázata is fennáll, hogy túltermelés esetén az óra a kifolyó áramot is fogyasztásként könyveli el, a csalódott felhasználó pedig azt tapasztalhatja, hogy az általa megtermelt áramot is kiszámlázták neki. 

– Nem úgy épül fel a magyar napelemrendszer, hogy bárki plug and play tudna csatlakozni. A jelenlegi naperőművek vagy háztartási kiserőművek engedélykötelesek, speciális műszaki igényeknek kell megfelelniük a tűzvédelemtől kezdve a különböző biztonsági műszaki és jogi kritériumokig. Nem látom reálisnak, hogy ezen belül egy teljesen szabályozatlan rendszer működjön – mondja a Demokratának Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke hozzátéve, évről évre felkapja a sajtó ezt a témát, de nem érzi úgy, hogy ez lenne a jövő megoldása. Főleg a társasházi felhasználást látja problémásnak, ez ugyanis olyan lenne, mintha egy gyűjtőkéményre mindenki tetszőleges kazánnal csatlakozna rá, ami kivitelezhetetlen. A központi elektromos hálózat nem arra lett tervezve, hogy a lakók ilyen szinten hozhassanak egyedi döntéseket.

– Érdemes egyet hátralépni, és megvizsgálni, mi lehet ennek az összhatása. Szerintem nem jó irány az, ha a lakók egy ingatlanon belül kontrollálatlanul termelik az áramot – mondja Szilágyi László hozzátéve, egy családi ház más kérdés, ott nagyobb az egyéni felelősség. 

Lenne hatékonyabb mód is

Érdemes azt is megnézni, egyáltalán mennyit segítene egy háztartásnak az erkélynapelem. A beépíthető felület mérteke erősen korlátos, a teljesítménye pedig a legkevésbé sem egetverő. Még ha a laboratóriumi körülmények között mért maximumot is tudnák hozni – ami biztosan nem fog menni, hiszen az erkélyeken aligha fognak még csak megközelítőleg is ideális feltételekkel találkozni – akkor is legfeljebb besegíteni tudnának a háztartási gépeknek a maguk 6-800 wattos teljesítményükkel. A legtöbb ilyen rendszer még egy lakás alapfogyasztását, azaz a folyamatosan üzemelő fogyasztók, a hűtő, wifi router fogyasztását sem érik el. 

Az MNNSZ alelnöke is úgy látja, a társasházak számára lenne hatékonyabb megoldás is, mint hogy a lakók önállóan próbálják megoldani az áramtermelést, sokkal többre mennének ugyanis, ha összefognának, és együtt találnák ki szakértő bevonásával, hova lenne érdemes napelemrendszert telepíteni.

– A penthouse lakásokat leszámítva nincsenek akkora felületű erkélyek, amelyek valóban ideálisak lennének erre a célra – húzza alá Szilágyi László hozzátéve, ezekbe a folyamatokba minden esetben érdemes profi tervezőt és kivitelezőt bevonni. Ezek ugyanis több modulból álló összetett rendszerek, és minden esetben engedélykötelesek.

Ez lehet egy okos megoldás

A társasházaknak nem kell lemondaniuk arról, hogy fogyasztásukat legalább részben napenergiával váltsák ki.

– Éppen most fejlesztünk egy digitális térképet, amelyen Budapest házainak a tetejeit lehet majd megnézni. Ha valaki kíváncsi rá, hogy mennyi napelem fér el a tetőn, itt pár kattintással megtudhatja, és olyan adatokhoz is hozzájuthat, hogy hány kilowatt áram megtermelését teszi mindez lehetővé. Ez a szoftver már tesztelés alatt áll – mondja Szilágyi László hozzátéve, hogy nagyobb felületen optimálisabban működik a napelem, még akár jó adottságokkal rendelkező tűzfalakra is telepíthető, már csak ezért sem érdemes elaprózni, kontrollálatlan megoldásokra bízni a termelést. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy Magyarországon szóba sem jöhet a konnektorba dugható napelem használata. Ha egy ingatlan nincs rákötve a központi elektromos hálózatra, onnantól kezdve az áramszolgáltatónak semmi köze nincs hozzá, hogy a tulajdonos milyen eszközökkel termel áramot. Ilyen lehet egy nyaraló, vagy egy kerti fészer, és a sort hosszan lehetne folytatni. De egy lakóépületben is lehet létjogosultsága, amennyiben a lakó szigetüzemű rendszert épít ki, ebben az esetben ugyanis szintén nem a közhálózatra csatlakozik a napelem, így használata sem tilos. Kérdés persze, hogy ebben a formában érdemes-e egyáltalán belefogni, visszahozza-e a befektetett költséget a kis teljesítményű rendszer.