– Ausztria és Dánia példája bizonyítja, hogy a távfűtés nemcsak környezetbarát, de az ország számára költséghatékony megoldás a lakások fűtésére – vezette fel fél évvel ezelőtt Kovács Lajos, a Főtáv vezérigazgatója a panelprogram legújabb változatát, az ÖKO-programot. A házgyári lakásokban élők azonban egyelőre vitatják e fűtési forma hatékonyságát, a téli hónapokban ugyanis egy kétszobás panellakás fűtési számlája a 22, egy három szobásé pedig a 30 ezer forintot súrolja.

Elveszett illúziók

Angyalföldön, a Róbert Károly körúti „dán házak” egyikében pár hete hagyták abba az aláírásgyűjtést, amely az ÖKO-programhoz történő csatlakozásról szólt. A lakók jelentős része úgy döntött, hogy a lehetséges állami támogatás ellenére sem vágnak bele a modernizációba. A felújítás ugyanis még ezzel együtt is lakásonként több százezer forintba került volna, s más házakból úgy hallották, hogy az átalakítás után alig csökkent a fűtés költsége.

Ezt a vélekedést erősítik a székesfehérvári tapasztalatok is. A város élen jár a házgyári lakások felújításában: a panelprogram első négy évében listavezetők voltak, amikor a húszezres panelállomány több mint harmadát újították fel, s terveik szerint 2010-re végeznek az összes lakás modernizációjával. Csakhogy – mondják a lakók – az ablakcserékkel és a falak szigetelésével csupán azt érték el, hogy elviselhetetlen meleg lett bizonyos lakásokban. A Széphő Zrt. ugyanis ugyanúgy fűt, mint eddig, vagyis a számlák összege nem csökkent. A változás mindössze annyi, hogy gyakrabban kell kinyitni az ablakokat.

Egész más eredményről számol be Szováti Miklós, a Győrhő Kft. ügyvezetője. Az egy éve átadott győri fűtés-korszerűsítési mintaprojekt keretében mintegy 30 százalékkal csökkent az öt épület energiafelhasználása. A beruházó annyira bízott a sikerben, hogy a lakóktól hozzájárulást sem szedett az átalakításhoz.

Meghitelezte az összeget, amit most a megspórolt számladíjakból egyenlít ki. A lakók így egyelőre csak 5 százalékos megtakarítást érzékelnek, de öt év – a beruházás megtérülése – után mind a 30 százalék a zsebükben marad. S hasonlókban reménykedik Garamvölgyi András is, a fővárosi Örs Vezér tér 15. közös képviselője, ahol két hete tartottak sajtótájékoztatót Budapest első, az ÖKO-Plusz program keretében felújított panelépületéről.

– Ezekben a lakásokban is probléma, hogy a műszaki megoldások kialakításánál figyelmen kívül hagyják az épület alap hőfogyasztását, valamint a víz fölmelegítésére fordított energiát. Így előfordul olyan extrém eset is, hogy bizonyos lakásokban a mérés bevezetése után többet kell fizetni, mint korábban – árnyalja a képet Országbíró Zoltán, a Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének társelnöke.

Kulcsfontosságú mérés

A panelprogram keretében egész a múlt év végéig felújított épületeknél gyakran érte csalódás a lakókat. Korábban ugyanis a panelfelújítás gyakran csupán ablakcserét, esetleg tető- és homlokzat-szigetelést jelentett.

– Ha a fűtési rendszer elavult, a strang elzárók nem működnek, akkor hiába csökkentjük az épület energiaigényét, a szabályozhatatlan fűtés miatt minden marad a régiben – mutat rá Ács Sándor, a kaposvári Otthon Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke. S sokszor nevetséges összegeken múlik, hogy elmarad a házakban a fűtési rendszer korszerűsítése. A korábbi felújítási rendszerben ugyanis az állam maximum 450 ezer forintos támogatást vállalt, ehhez kellett befizetni lakásonként 400 ezer forintos önrészt, amihez az önkormányzat is hozzátett további 400 ezer forintot. Az így adódó 1,25 millió forintos keretbe pedig már nem fért bele a fűtéskorszerűsítés mintegy százezres számlája.

Idén azonban 500 ezer forintra emelték az állami támogatás összegét, emellett elindult az ÖKO-program, amely a fűtési rendszer modernizálásához köti a lakások szigetelését. Októberben pedig az állam – az 500 ezer forintos plafon fenntartása mellett – 50 százalékra emelte az állami támogatás maximált arányát, ehhez tehetnek tetszésük szerint még hozzá az önkormányzatok. A fővárosban a Főtáv beindította az ÖKO-plusz programot, amelyben a lakások teljes korszerűsítését elvállalják, beleértve az esetleges banki hitel megszerzését is. A hitelt felvevőknek lényegében semmibe nem kerül a felújítás: a törlesztést az energiamegtakarításból fedezi a Főtáv, s emellett még adnak 10 százalék díjkedvezményt.

– 1483 épület kért árajánlatot, ezek háromnegyedét már kidolgoztuk, ami alapján 118 lakóközösség döntött a felújítás mellett. Hatvanan már be is adták a pályázatot, hét épület felújítása befejeződött, 13 folyamatban van – összegzi az eddigi eredményeket Balog Róbert, a Főtáv szóvivője.

A fűtés korszerűsítése mindenekelőtt szabályozható radiátorszelepek beépítését jelenti. Ezt egészítik ki a költségek megosztásához szükséges digitális műszerekkel. Az úgynevezett költségmegosztók a radiátor és a levegő közötti hőmérséklet-különbséget mérik, és ez alapján képesek a felhasznált hőmennyiség kimutatására. Emellett a fűtésfelújítás tartalmazza a strang-szabályozók, és az esetleg szükséges átkötőszakaszok kiépítését is. A ház által elfogyasztott teljes hőmennyiséget továbbra is az épületek alagsorában elhelyezett hiteles főmérőkön mérik, s a lakóközösségek – a saját maguk által meghatározott arányszámok függvényében – ezt bontják részekre a költségmegosztók adatai alapján. A mérés lehetősége hihetetlenül fontos. Balog Róbert tapasztalatai szerint már az is 10-15 százalék megtakarítást jelent, ha semmi más nem történik, csupán felszerelik a költségmegosztókat. A lakóknak ugyanis így személyes érdekükké válik a takarékoskodás.

Ebből egyébként az is következik, hogy hibás volt a korábbi panelfelújítások sorrendje. Ahogy Németh Miklós, a győri Népogáz vezetője egy szaklapban kifejtette, az ablakcsere és a szigetelések helyett a modernizációt a fűtési rendszerek mérhetővé tételével kellett volna kezdeni.

A teljes panelfelújítások pedig (tehát ablakcsere, homlokzatszigetelés, mérési lehetőség bevezetése) 30-40 százalékkal csökkenthetik a legtöbb lakás energiafogyasztását. Ugyanakkor itt is lehet elkövetni hibákat. Ahogy Ács Sándor mondja, a hőmérséklet-különbség mérésen alapuló költségmegosztó például kifejezetten érzékeny arra, ha rányitják az ablakot. Vagyis mielőtt szellőztetünk, előtte le kell tekerni a radiátorszelepeket.

– Ráadásul – teszi hozzá Balog Róbert – az építkezés hiányosságai miatt a panellakásoknak eleve nem azonos a hőigénye. A kaposvári tapasztalatok szerint ezzel együtt panelházanként csak egy-két lakás adódik, amely a teljes felújítás után többet fizet a fűtésért, mint korábban.

Szigorodó előírások

– Félreértések adódnak abból is, hogy a lakók nem érzékelik megtakarításként, amennyiben egyik évről a másikra változatlan marad a fűtésszámlájuk – mondja Gyöngy András, a panelfelújítási tanácsadást végző Hatékony Kft. ügyvezetője. – Nem veszik figyelembe, hogy tavaly például 15 százalékkal drágult a távfűtés a fővárosban.

– A lakóközösségeket elbizonytalanítják a hitelszerzés körüli bonyodalmak, amelyek fokozódtak is a pénzpiaci válság miatt – magyarázza az ajánlataikra nem reagáló házak viselkedését a Főtáv szóvivője. Gyöngy András szerint a hiányosságok ellenére nem vitás, hogy előbb-utóbb minden panelháznak át kell esnie a korszerűsítésen.

Bár lehetnek hullámvölgyek, hosszú távon a gáz ára emelkedni fog, s ennek megfelelően egyre szigorúbbak lesznek a hőszigetelésre vonatkozó előírások. Míg az első panelfelújításoknál még beérték 5 centis homlokzatszigeteléssel és háromkamrás ablakokkal, ma már 7-8 centis szigetelés, és ötkamrás ablak az általános.

Legújabban pedig már megjelentek a 10 centis szigetelések, s a nyolckamrás, három üvegrétegű, hővisszaverő képességű ablakok. Ahogy a szakember mondja: a legelőnyösebb mutatók akkor érhetők el, ha a felújítás a ház összes kritikus pontját érinti. Tehát a homlokzat, az ablakok és a fűtési rendszer mellett a tetőt és az alagsort is. Az pedig külön nyereség, ha a felújítás mellett még energianyerő berendezéseket is sikerül elhelyezni a ház környezetében. Van erre is példa: Dunaújvárosban az épületre telepített napkollektorokkal, Hódmezővásárhelyen pedig a távfűtő rendszer és a termálfürdő egységes működtetésével értek el 30-35 százalékos megtakarítást.

Kárász Andor