Fenntartható építészet

A fenntartható fejlődés úgy felel meg a jelen elvárásainak, hogy a jövő generá­ciói is képesek legyenek saját szükségleteik kielégítésére, ezért a fenntartható építészet is a jövőről való gondolkodást tűzte ki célul, és figyelembe veszi az épület környezetre és egészségre gyakorolt hatását is. A fenntartható fejlődés az építészetben a természeti erőforrások védelmét, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a káros környezeti hatások redukálását és a helyben előállított, továbbá másodlagos nyersanyagokat tartalmazó környezetbarát építőanyagok felhasználását jelenti.

Elengedhetetlen a szemléletváltás, hiszen az építőipari szektor a legnagyobb karbonkibocsátók közé tartozik. Az épületek jelenleg a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 40 százalékáért felelnek, ebből 28 százalék az üzemeltetéshez és 11 százalék az építőanyagok kitermeléséhez, gyártásához és beépítéséhez kötődik. Egy mai, korszerű családi ház építésének emissziója közel azonos az ötven évre vetített fűtési kibocsátásokkal.

Körforgásos építészet

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda a fenntartható építészetet helyezi a középpontba. A Magyar Demokrata is részt vett a Budapest Design Week Nyitott Stúdiók programjának keretein belül tartott épületbejáráson. Itt az iroda vezetői elmondták, fontos volt számukra, hogy amikor kinőtték a régi irodájukat, ne újat építsenek, hanem egy már meglévőt alakítsanak át. A keresés majdnem egy éven át tartott, amikor a Fehérvári út elején rátaláltak egy 1960-as évek elején épült, használaton kívüli ingatlanra, kitűnő fekvéssel, jellegzetes, teraszra vezető lépcsősorral. Eredetileg az Alba Regia étterem működött itt, amely akkor a fiatalok egyik kedvenc zenés-táncos szórakozóhelye volt, később pedig különböző kereskedelmi létesítményeknek, diszkont­üzleteknek adott helyet.

– Az építész szereti, ha egy üres telken valósíthatja meg terveit, de mi azt valljuk, hogy mindenekelőtt a meglévő épületeket kell megnézni, megfelelnek-e az elképzeléseinknek. Ha ez az épület egy üres telken épült volna fel, akkor a keletkező szén-dioxid-mennyiség elnyeléséhez 384 fának kellene száz éven keresztül oxigént termelnie – magyarázza Hartvig Lajos alapító-tulajdonos. A felújítás tervezésekor a körforgásos építészet elvét követték, azaz a kibontott elemeket – akár más funkció szerint – visszaépítették. Fontos volt még, hogy lehetőleg csak bontott anyaggal dolgozzanak, és hogy amit az átalakítás során kibontottak, azt megpróbálják újrahasznosítani. Például a belső terek válaszfalai a homlokzati elemekből származnak.

Az építész hozzáteszi: az esetleg beépített új anyagok esetében is gondolni kell arra, hogy az épületet előbb-utóbb lebontják. Nem szabad tehát olyan elemekkel dolgozni, amelyek nem hasznosíthatók újra, hogy ne az legyen, mint az egyszer használatos műanyag zacskóval. Ráadásul a jelenleg alkalmazott építőanyagok készlete többsége véges, belátható időn belül elfogy. Így lesz ez a homokkal és a cementtel is. Magyarország mintegy 80-100 évre elegendő mészkőkészlettel rendelkezik, amelynek 80 százaléka Natura 2000 területen található, így az előállítható cementmennyiség alig 20-30 évre elegendő.

Szelektív bontás

Bánáti Béla, az iroda másik alapítója és tulajdonosa szerint a legerőteljesebb üzenetüket az iroda belső terei közvetítik.

– Azt valljuk, hogy ne burkolj és fess semmit csak azért, hogy szép legyen. Ha megfelelően válogatjuk a szerkezeti elemeket, akkor a nyers őszinteség olyan esztétikává ér össze, amely nem igényli a festést és a burkolást.

A két építész arra hívja fel figyelmünket, hogy a környezettudatos szemléletmódot a bontás során is érvényesíteni kellene.

– Sajnos ma majdnem minden tervezés egy elbontandó épülettel kezdődik. Érdemes alaposan megvizsgálni, valóban kell-e bontani, és ha igen, akkor sem mindegy, hogy romba vagy szelektív bontással történik-e. A szelektív bontás során szétválogatják a még használható szerkezeti elemeket, illetve minél többet megpróbálnak újrahasznosítani. Ez költségesebb, mint a romba bontás: kiszerelik az ablakokat, a födémelemeket, kiválogatják az újrahasznosítható téglákat, majd elszállítják, megtisztítják és tárolják addig, amíg valaki nem jelentkezik érte – magyarázza Hartvig Lajos.

Szerinte ezzel a szemlélettel Magyarországon ma még alig lehet találkozni, hiszen egyelőre az is nehézségekbe ütközik, aki szelektív, bontott anyagot szeretne felhasználni, de az is, aki szelektíven szeretné elbontani az épületet, mert nehéz ilyen profilú céget találni. Az ő cégüknél működik egy úgynevezett „zöldkommandó” azokból a kollégákból, akik nagy affinitást éreznek a környezettudatos szemlélet iránt. Feladatuk olyan programok – műanyagmentes napok, vega napok – szervezése, amelyekkel a többieket aktivizálják és felhívják a figyelmet arra, hogy legyenek fenntarthatóbb szemléletűek a vásárlásban, fogyasztási szokásaikban, a közlekedésben. Kérdésünkre, miszerint a fenntartható építészeti szemléletmódot hogyan tudják érvényesíteni olyan megrendelőkkel szemben, akik még nem nyitottak erre, úgy válaszol: mindenkinek igyekeznek felmutatni a környezettudatos alternatívát és annak előnyeit.

– Egy magánbefektető nem feltétlenül a beruházás társadalmi előnyeit nézi, de az már neki is fontos, hogy a beruházás olyan társadalmi pozitívummal rendelkezzen, ami számára anyagi előnyökkel jár. Dolgozunk olyan irodafejlesztőnek, amelynek politikájában szerepel a fenntarthatóság vagy például az újrahasznosított anyagokból készült belső bútorzat, de ez a szemlélet a nagyon professzionális szakmai befektetőknél egyelőre csak elvétve jelenik meg.

Környezettudatos irodapiac

Bánáti Béla szerint egy közösség, egy ember életében az attitűdváltozás nem egyik napról a másikra történik, de ha a környezettudatos gondolkodásmód beszüremlik a mindennapi tevékenységbe, akkor előbb-utóbb a szakmai gondolkodásban is megjelenik. Elősegítik ezt a különböző minősítési rendszerek is, amelyek anyagi előnnyé konvertálják, hogy manapság nem adható ki iroda anélkül, hogy ne rendelkezzen valamilyen környezettudatos minősítéssel. A LEED és a BREEAM olyan környezettudatos szempontokat alapul vevő komplex minősítési rendszerek, amelyek nemcsak az épületen belül alkalmazott és megvalósított dolgokat értékelik, hanem az épületen kívülieket is, továbbá azt is figyelembe veszi, hogyan hat az épületet használók életvitelére, milyen közlekedési eszközökkel érhető el.

A fenntarthatóság a kortárs építészet meghatározó elve, de a globális építkezésen belül még mindig csak kis szeletet képvisel. Jó hír viszont, hogy például a budapesti ingatlanpiac európai viszonylatban élen jár a zöld minősítések viszonylatában – derül ki a CBRE Group tavalyi kutatásából. A teljes, majdnem négymillió négyzetméter területű irodaállomány zöld minősítéseinek aránya öt év alatt 32-ről 43 százalékra nőtt.