Hazai napelem-forradalom

Az integrált energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás keretében, az éghajlatváltozási cselekvési terv kidolgozása és a Nemzeti energia- és klímaterv véglegesítése mellett a Nemzeti energiastratégiát is megalkotják egy tavaly decemberi kormányhatározat értelmében szeptember 1-jéig.

Ebben nagy szerepet kapnak a megújuló források. A stratégia ugyanis, amint azt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Tanács ülésén márciusban vázolta, a tiszta, okos és megfizethető energiára épül. Kaderják Péter a részleteket ismertetve elmondta, hogy a fogyasztóknak továbbra is alacsony rezsit és növekvő energiafüggetlenséget akarnak biztosítani, a szélesebb választási lehetőséghez pedig a fogyasztásmérés „okossá” tétele és digitális ügyintézés társul majd. Az államtitkár arról is beszélt, hogy ösztönöznék a hatékonyabb felhasználást, és növelnék a hazai megújuló energia- és szénhidrogénforrások felhasználását. Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország az uniós klímavédelmi direktíváknak megfelelően vállalta: jövőre a felhasznált energia 14,65, 2030-ra pedig legalább 20 százaléka származik majd megújuló forrásból. A villamosenergia-termelés 60 százaléka már ma szén-dioxid-mentes, és e szegmens 10 százaléka megújuló forrásokból származik.

Ezek között egyre nagyobb jelentősége van a napelemes, szakkifejezéssel fotovoltaikus rendszereknek. E téren nem túlzás mennyiségi robbanásról beszélni. Tavaly 700 megawatt ilyen kapacitás volt a rendszerben; ha teljesül a 2030-ra kitűzött 4000 megawatt kapacitás, az több mint ötszörös növekedést jelent.

– A látványos napenergia-fejlesztések annak köszönhetők, hogy az elmúlt 4-5 évben több hullámban jelentősen csökkent a napelemek világpiaci ára, ami a támogatások változatlansága mellett komoly keresletnövekedést eredményezett – világítja meg a folyamatok hátterét a napelemescégeket tömörítő szakmai szervezet, a Magyar Napelem Iparági Egyesület (Manap) elnöke. Szolnoki Ádám a hazai helyzetképet ismertetve azt mondja, a tavaly év végi 700 megawattos országos kapacitással és megawattonként 2-3 hektáros területi igénnyel számolva országszerte mintegy 2000 hektáron üzemelnek napelemparkok. Az iparágban jelentős arányt képviselnek a magyar cégek. Bár a nagyberuházásokban több a külföldi vállalat, a kisebb, 2-3 hektáros, 0,5-1 megawattos rendszerekben inkább magyar többség tapasztalható.

– Körülbelül 1000 olyan cég működik ma Magyarországon, amely telepített már napelemet, ezen belül 200-300 a kifejezetten szakirányú vállalkozások száma – vázolja az iparági helyzetet Szolnoki Ádám.

Csak néhány hír a közelmúltból: április elején hétmilliárd forintos beruházással tízezer család villamosenergia-ellátását biztosítani képes, 16,5 megawattos napelemparkot adtak át a Nógrád megyei Szügyön, összesen 33 hektáron. Ugyancsak a múlt hónapban helyezte üzembe Bükkábrányban hazánk legnagyobb, 22,6 megawattos naperőművét a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában álló Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. Az impozáns, 5,4 milliárd forintból készült létesítmény 32 hektáron helyezkedik el, közel 64 ezer napelemből áll. A Mátrai Erőmű a jövőben több ilyen beruházást is tervez, amelyeket főként elhagyott bányaterületeken valósítanak meg.

A Magyar Villamos Művek Zrt. Kisbér határában, 2,4 hektáron kezdett nap­elempark építésébe, amely 2100 napelemet tartalmaz majd, és az idei év végén kezd üzemelni. A vállalat Észak-Dunántúl területén összesen 21 hasonló kiserőművet hoz létre közel 6 milliárd forintból, amelyek kapacitása egyenként nem haladja meg a 0,5 megawatt teljesítményt. Ezek összesen több mint 13 gigawattóra villamos energiát termelnek majd, mintegy 5000 háztartás szükségletét elégítve ki.

Győrben Európa-rekord készül, a kontinens legnagyobb napelemparkját építi meg a németországi székhelyű E.On csoport, a Rába-parti városban működő Audi-gyár két logisztikai központjának összesen 160 ezer négyzetméteres tetején. A munka augusztusban indul, ha minden a tervek szerint halad, jövő januárban már üzemelni fog az erőmű, amely 35 ezer napelemből áll majd, és évente 9,5 gigawattóra energiát termel.

Kaposváron is lesz naperőmű, ezt a China National Machinery Import and Export vállalat építi meg hozzávetőleg 32 milliárd forintos beruházással. A kínai cég egymilliárd eurónyi energetikai fejlesztésben gondolkodik hazánkban, és regionális központját is ide telepítené. A kaposvári létesítmény szintén az élvonalban lesz nemzetközi összehasonlításban, Közép-Európában nem akad majd versenytársa.

– A napelemek időjárásfüggőek, de azért elég jól lehet velük tervezni. Az lenne jó, ha sok kis, öt-tíz-húsz mega­wattos napelempark szolgálná ki a helyi villamosenergia-szükségletet. Ez azért is jó, mert nincs szállítási veszteség, ami a hálózatokban hő formájában elillan. A napelemek további előnye, hogy nappal dolgoznak, abban a napszakban, amikor a hazai villamosenergia-felhasználás 40 százaléka származik importból – mondja a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Kiss Ernő szerint ugyanakkor nagy kérdés a megtermelt energia tárolhatósága. A legjobban alkalmazható szivattyús tározók létesítésének jelenleg környezetvédelmi akadályai vannak, mivel az összes erre alkalmas helyszín Natura 2000-es védettségű területen található. Soroksáron ellenben megépült egy akkumulátoros energiatároló. E téren komoly kutatások folynak Magyarországon is.

További kérdés, hogy a napelemparkok létesítése nem veszi-e el a területet az élelmiszer-termelés elől.

– Ez sokkal inkább a bioüzemanyagok esetében jelenthet problémát, hiszen ezek alapanyagát nagyrészt a mezőgazdaság állítja elő. Ha egész Magyarország villamosenergia-felhasználását napelemekkel elégítenénk ki, akkor sem lenne szükség pár ezer hektárnál nagyobb területre – oszlatja el az aggodalmakat Hetesi Zsolt fizikus. A Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatóműhely alapítója szerint ezzel együtt az a legjobb megoldás, ha a napelemeket a tetőkre telepítik. – A hely­igény nem jelent problémát, viszont kiegyenlítő kapacitásra van szükség, mert bár nappal a napelemek teljesítményingadozása mindössze 20-30 százalék, a rendszerstabilitás érdekében okoshálózatokat kellene létrehozni például országok közötti interkonnektorok formájában vagy a kis- és nagyfogyasztók gyűrűszerű összekötésével.

Az alkalmazás kiforrott technológiája, például az egységes nemzetközi szabvány még hiányzik. Az viszont nem kétséges, hogy ez a jövő útja.