– Egy vagyonvédelmi rendszereket forgalmazó vállalkozó miért fog napelemek feltalálásába?

– Szerettem volna napenergiával megoldani a családi házunk áramellátását, de nem voltam megelégedve a kapható termékekkel. A hagyományos napelemtáblák elrontják az összképet, s a felszerelésükkel kapcsolatban is vannak problémák. A súlytöbblet miatt meg kell erősíteni a tetőszerkezetet, ezenkívül külön tartó állványzatot, áramvezető gyűjtősínt és kábeleket kell a tetőre helyezni, ráadásul a táblák gyárilag összeépített szolárcellákból állnak, vagyis egy meghibásodott vagy betört cellát nem lehet kicserélni. Márpedig igen költséges technológiáról van szó. Ezen gondolkodva jutott eszembe, hogy mi lenne, ha maga a tetőcserép lenne a napelem. Mondta is a feleségem, ez olyan remek ötlet, hogy biztos kitalálta már valaki. Megnéztem az interneten, felhívtam a szabadalmi irodát, de senkinek nem volt hasonló oltalma.

– Meglévő megoldásokat alkalmazott egy új szempont mentén, vagy a találmány működését is ön dolgozta ki?

– Az első ötlettől az utolsó fejlesztésig minden részegység a saját tervezésem. Két és fél évig dolgoztam a különböző paramétereken, a működésén, a gyártási technológián, s nagyjából hat újítást dolgoztam ki. A legnagyobb probléma az volt, hogy a napelemek alkatrészei nem hajlíthatók, ezért vannak síkban a piacon kapható rendszerek. Ennek megoldása mellett kidolgoztam, hogyan lehet integrálni a napelemet a cseréptestre, illetve azok csatlakozási módját is. A cserepek felhelyezése nagyon egyszerű, összekapcsolhatók mind a négy irányban mechanikusan és elektronikusan is, így nem kell se kábel, se gyűjtősín. A hatásfokuk pedig húsz-negyven százalékkal nagyobb, mint a hagyományos tábláké. Míg az utóbbiak egy négyzetméteren 180-190 watt teljesítménnyel rendelkeznek, addig a mi termékeink 200-240 wattal, mivel a hullámos felület és az alkalmazott anyagok miatt jobban kihasználja a szórt fényt. Így reggel nyolc órától délután hat óráig nagyobb hatásfokkal számíthatunk energiatermelésre. Megoldottam azt is, hogy egy villogó, piros csík jelezze a cserépen, ha meghibásodott.

– Cége, az IdeaS Solar Ltd. katalógusa szerint például négy cserép elegendő egy laptop és egy nyomtató üzemeltetéséhez, nyolc cserép egy kisebb, tizennégy egy nagyobb, mélyhűtővel is ellátott hűtőszekrény működtetéséhez. Ezt hogyan kell érteni: nyáron, napközben?

– Nem, egész évben, és akkumulátor segítségével éjszaka is. A napelem télen a felhős ég alatt is termel elektromosságot, csak kevesebbet, ugyanis a sugárzásból nyer energiát, nem a hőből, mint a napkollektor. Az utóbbi télen valóban nem működik.

– A napelemek magas költségei miatt ma még igazán a támogatott naperőművek esetén éri meg a befektetés, így az innováció erre irányult, nem a lakossági felhasználásra. Mekkora kereslet várható az ön termékeire?

– Májusban mutattuk be a találmányt a müncheni InterSolar expón, és harminchat országból volt komoly érdeklődés a forgalmazásra, többek között Egyiptomból, Szaúd-Arábiából, Ausztriából, Németországból. Egy kaliforniai cég már ott, a helyszínen alá akarta írni a szerződést, ilyesmire nem is voltunk felkészülve. Olyan tömeg volt, hogy mi magunk nem tudtunk beférni a standunkra. Az ezernégyszáz kiállító közül bátran mondhatom, hogy mi keltettük a legnagyobb feltűnést, és éppen azért, mert ezzel a találmánnyal egy teljesen új piaci szegmenst teremtettünk meg. A napelemes piac mára telítődött, egyre többen gyártják a hagyományos rendszereket, mindenki el akar adni, így a kereskedők szeretnének már elmozdulni egy új alternatíva irányába. A mai napig kapok lelkes gratulációkat külföldiektől és kint élő magyaroktól a találmánnyal kapcsolatban, írt rólunk például a német Messe Kurier magazin, az International Trade News és a hat nyelven megjelenő, nemzetközi napelemes folyóirat, a Photon International is. Ők felajánlották a lehetőséget, hogy szerepelhessünk az adatbázisukban, ami a világ kétszáz legnagyobb napelemgyártó- és forgalmazó cégét tartja nyilván. A sikerünk legfőbb okát az újszerű technikai megoldások mellett az esztétikai szempontok adják, hogy képesek leszünk bármilyen formájú, színű és méretű napelemes tetőcserepet legyártani. Ennek elsősorban a műemlékek, kastélyok, templomok, építészeti műremekek, szállodák esetében van haszna, illetve a városkép szempontjából. Éppen a Photon Internationalben olvastam róla, hogy Velencében nemrég leállítottak egy napelemes beruházást, mert az esztétikai szempontból tönkretette a műemléképület látványát. Szereltek már fel több száz éves, kínai pagodára is napelemtáblát, ami nem illik oda. Tehát ez hosszú távon nem lehet megoldás, miközben számos országban komolyan elkezdték a napenergia kihasználását, így például a Vatikánban. A műemlékek vagy a régi épületek esetében annak is jelentősége van, hogy egy hagyományos napelem felhelyezése előtt meg kell erősíteni a tetőszerkezetet, viszont a mi cserepünk még csökkent is a terhen, mert kompozit anyaga könnyebb a hagyományos tetőcserépnél is. Egyébként úgy tudom, voltak már az enyémhez hasonló próbálkozások, de megakadtak főleg a cserepek kapcsolódásának problémája és egyéb konstrukciós nehézségek miatt. Van olyan megoldás is, hogy sík cserepekre tesznek lapkákat és vezetékkel összedugják, de ez nem olyan hatékony, mint a hullámos cserép. Számomra is vannak még lehetőségek a fejlődésre, idővel szeretnénk olyan változatot is piacra dobni, amibe beleépítjük az akkumulátort, illetve a skandináv országokba szánjuk azt a változatot, amely integrált fűtőszálakat tartalmaz a hó leolvasztására.

– Az ár mennyire lehet felhasználóbarát?

– A hagyományos napelemekhez képest középárfekvésén fogjuk bevezetni, később, tömeggyártás esetén valószínűleg lejjebb megyünk majd. A külföldi megrendelések kiszolgálása mellett 2010 elejére tervezzük a magyarországi üzlethálózatba való bevezetést, kapható lesz egy 150-200 watt teljesítményre elég, tízdarabos alapcsomag, amiben lesz többek között egy 240 voltos feszültséget előállító inverter és húsz méter vezeték is. S persze lesznek egydarabos tételek is, így a rendszer a vevő anyagi helyzete szerint kis lépésekben is bővíthető. Ennek száz euró alatt lesz az ára, a cserepek élettartama pedig átlagosan huszonöt év.

– Mikor kezdődik a gyártás?

– Ősszel indul az üzem felépítése a Borsod megyei Harsányban, ahol a családommal élünk, de a gyártást már októberben megkezdjük a garázsomban, mert Kaliforniából és Németországból már vannak előrendelések mintaházakra. Ez lesz az első ilyen gyár az egész világon. A felépítése körülbelül százmillió forintba, a géppark beszerzése pedig nagyjából háromszázötvenmillió forintba fog kerülni. Évi egymillió darabot fogunk legyártani, tíz robot és körülbelül tíz ember munkája révén. Számításaink szerint egy év alatt megtérülhet a befektetés, így néhány év múlva egy nagyobb kapacitású üzemet is szeretnénk építeni. Főleg német, svájci és belga beszállítóink lesznek, sajnos az alkatrészek nagy részét nem tudjuk itthon beszerezni, csupán egy magyar cég vesz részt az alaptest gyártásában. A csatlakozókat például egy napelemes technológia területén piacvezető svájci cég készíti majd, felajánlották, hogy a továbbiakban ingyen megtervezik nekünk azokat a csatlakozókat, amelyekre az egyedi megrendelésekhez lesz szükségünk, illetve azt is, hogy ráállítanak egy gépsort a tömeggyártásra, amikor beindul. Ezt az ajánlatot nem lehetett visszautasítani.

– Milyen támogatásokat kapnak az üzem felépítéséhez?

– Harsány önkormányzata jelképes összegért bocsátott rendelkezésünkre egy háromezer négyzetméteres ingatlant, ezenkívül a Bükk-Makk Leader vidékfejlesztési társulással uniós pályázatot nyújtottunk be kétszázezer euróra, és valószínűleg sikerrel járunk majd. Állami támogatást viszont egyáltalán nem kaptunk, ami számomra érthetetlen. Azonkívül, hogy ez a találmány világszinten egyedülálló, az államnak bevétele lesz belőle. Ám ez csak rajtam múlik, mert még a hazai bankokra se számíthatok. Leteszek az asztalra egy kész projektet, azt mondom, kérek rá ötszázmilliót, és nincs magyarországi bank, amelyik adna. Még lízingelési lehetőséget sem vehettünk igénybe, azt mondták, nem ruháznak be. Pedig az ingatlanpiac stagnál, a valuta- és devizakereskedelem kockázatos, a gépjárműipar válságban van, viszont hatalmas lehetőségek vannak a megújuló energiában, mint ahogy a müncheni expón is látható volt az érdeklődés. Így valószínűleg Németországból veszek fel hitelt, ezenkívül folyamatosan érdeklődnek befektetők is, hiszen ez egyértelmű lehetőség. Ha a gyártás és a forgalmazás igazán beindul, idővel meg tudjuk szerezni a hagyományos napelemet gyártók piacának akár ötven százalékát is. A találmány védettsége a világon létező összes formájú, bármilyen alapanyagú tetőfedő elemre szól, ami elektromos energiát termel fémből. Egyedül vagyunk a piacon.

– Nem fél a feladattól?

– Nem. Tizennyolc éve vállalkozó vagyok, vannak tapasztalataim itthonról és külföldről is. Amint hazaértünk Münchenből, egy holland cég már érdeklődött a gyártás joga iránt is, de egyelőre nem adjuk el. Szeretem ezt csinálni, az állandóan felmerülő problémák megoldásán gondolkodni, a találmányt tökéletesíteni. A lelkes fogadtatás és érdeklődés alapján a siker hosszú távra biztosított, több generáción át. A jövő elkezdődött, amikor megszületett ez az új piac.

Fehérváry Krisztina