Mindenre jó, csak ne szívjuk!

A történelmi Magyarország területén 80 ezer hektáron nevelték a sokoldalúságáról ismert haszonnövényt. 2008-ra azonban eljutottunk oda, hogy teljes egészében megszűnt a kendertermesztés és a hozzá kapcsolódó ipar. A visszaépülés időigényes folyamat, ma legfeljebb ötszáz hektáron termesztenek ipari kendert Magyarországon. Pásztor Zsolt, a kendertermesztés hazai apostola, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet korábbi agrárgazdaság-fejlesztési referense, a KarinaPlant Kft. termelési vezetője azonban azt tapasztalja, hogy egyre többen akarnak e haszonnövénnyel foglalkozni. Ennek hátterében részben az elmúlt években felfutó CBD- (kannabidiol-) olaj divatja áll, és sokat nyom a latban az is, hogy a kender minden része felhasználható, alkalmazása pedig az építőipartól az élelmiszer-előállításig terjed. Az ipari kendernek vajmi kevés köze van a drogként használt fajtársaihoz. A marihuána pszichoaktív összetevője, a tetrahidrokannabinol (THC) csak minimális mértékben, legfeljebb 0,2 százalékban van jelen az ipari kenderben. A téves összekapcsolás sokat árt a kender megítélésének és az ágazat fejlődésének. A marihuána legalizálásáért küzdő csoportok gyakran tesznek úgy, mintha a két növény azonos volna.

Nem drog, de csodaszer

A kenderfeldolgozásban hatalmas gazdasági lehetőségek rejlenek. A cséplés során létrejött mellékterméket CBD-biomasszaként lehet eladni, de csak exportra. A szigorú jogszabályi környezet okán a hazai CBD-olaj-gyártók külföldi kivonatolóüzemekbe szállítják a nyersanyagot, mivel itthon tilos hatóanyagot kivonni a kender virágjából és cséplési maradékából. A kivonatból aztán általában már itthon állítanak elő különböző koncentrációjú CBD-olajakat. Egy 2021-es szigorítás nyomán hazánkban a CBD-olajat már nem ajánlják emberi fogyasztásra, forgalomba hozatalára az OGYÉI már nem ad ki notifikációs számot, a CBD-vel dúsított élelmiszereket és étrend-kiegészítőket „új élelmiszerek” kategóriába sorolták át, így csak bonyolult és költséges eljárással lehet engedélyeztetni az ilyen termékek forgalmazását. Magyarországon így gyakorlatilag tiltólistára kerültek a CBD-termékek, míg az unió többi országában általában a szürkezónában vannak. Talán több időre van szükség a CBD élettani hatásainak a vizsgálatához, de az sem zárható ki, hogy bizonyos gyógyszeripari csoportok érdekeivel ellentétes az új egészségvédő termék megjelenése.

A jogszabályok értelmében azonban termelni és az alapanyagot előállítani, azt elsődleges módon feldolgozni itthon is szabad. A termesztésre vonatkozó szabály szerint csakis az európai uniós és a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, THC-t nem tartalmazó kender magja vethető el, a vetőmag csomagolásának a fémzárjegyét és a számlát pedig meg kell őrizni, hogy a tulajdonos igazolni tudja a növény eredetét. A cséplési aljat, vagy a kendervirágot csakis az OGYÉI által hatósági nyilvántartásba vett raktárban tárolhatják a gazdák. Nyugat-Európában kelendő a magyar áru, különösen azok körében népszerű, akik a CBD-hez az eredeti, tiszta növényből akarnak hozzájutni.

A betontól a tápláló falatig

Az egyik legértékesebb anyag, ami a kenderből kinyerhető, a textilipari felhasználásra alkalmas rost. Magyarországon a nagylaki Hungarohemp Kft. foglalkozik az előállításával. Modern technológiával dolgoznak, finomabb textilipari rostok gyártására is képesek.

Itthon azonban elsősorban a kendermagra koncentrálnak, olajat sajtolnak belőle, az olajpogácsát megőrölve lisztet, azt tovább tisztítva pedig fehérjeport készítenek. A hántolt kendermag önmagában is nagyon népszerű, sokan tudják ugyanis, hogy rendkívül gazdag tápanyagokban. Dankowsky György kenderes kalandja a CBD-olajtól az étkezési magig vezetett. A Győr közelében hat hektáron termelő gazda először egy rövid tenyészidejű fajtával próbálkozott, amelyből gyorsan ki lehet nyerni az olajat, szára azonban semmire sem jó. A CBD-piac időközben megtelt, a szabályozás pedig megnehezítette a munkáját. Ma már hántolva értékesít magot bioboltokban Weekender fantázianéven.

– Nincs szükség az amerikai super foodra, nem kell összekeverni a borsót, a szóját a rizzsel és gojibogyóval! Minden hatóanyag, amire szüksége van a szervezetnek, az benne van egyetlen növényben, a Magyarországon is termő kenderben – mondja Dankowsky György.

És valóban, nyomelemek, vitaminok, esszenciális amino- és zsírsavak. Napi harminc grammot kell fogyasztani belőle, és a kedvező élettani hatások nem maradnak el. A mag ára 700 és 1500 forint között mozog kilogrammonként, és többek között a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen is kiváló. Dankowsky György azt tervezi, hogy ízesített és krémesített kendermag gyártását is elkezdi hamarosan, ez lehet a magyar kender-Nutella.

A győri gazda lelkesedését támasztja alá dr. Keve Tibor, a Richter Gedeon Gyógyszergyár korábbi vezető kutatója, aki évek óta tanulmányozza a kender élettani hatásait. Elmondása szerint a a kender különösen fontos gyógyhatású növény az anyagcsere-szabályozás területén, a belőle kinyerhető anyagoknak csodás egészségvédő hatásuk van.

Vincze János három hektáron ter­meszti, kísérletezik a növénnyel és a belőle kinyerhető alapanyagokkal. Most épp szigetelőanyag gyártásával próbálkozik; ha minden jól megy, már jövőre megjelenhet a magyar piacon az úgynevezett szigetelőpaplan. Hogy milyen hatásfokkal működik majd, az hamarosan kiderül, mindenesetre nagy előnye, hogy teljesen vegyszermentesen készül és újrahasznosítható. Kenderpapír gyártását is tervezi, elsősorban német exportra. A gazda kézikönyvet is írt a kenderről, a vele kapcsolatos tévhitekről, megcáfolva többek közt a marihuánalobbi által terjesztett állításokat, hogy a kender gyógyír volna a világgazdaság minden bajára. Azt azonban Vincze János is megerősíti, hogy hihetetlenül sokoldalú növényről van szó, amely komoly jövő előtt áll a fenntartható gazdaságban.

– Nagyon sok problémára a kender adhat megoldást. Lehet például brikettet készíteni belőle, olyan a fűtőértéke, mint a bükknek – mondja a kutató-termelő. Napjaink tüzelőanyag-pánikja közepette megnyugtatóan hatnak a szavai. Mind­ezek mellett a kender a talajnak is jót tesz.

– Kiváló fitoremeditációs növény, vagyis hatékonyan lehet vele tisztítani a talajt, a földben maradt gyökerek pedig fellazítják a földet – mondja Vincze János. Virágja pedig nagyszerűen használható takarmánynövényként is.

Horesnyi Béla immár hat éve épít kenderbetonból házakat, évente nagyjából tíz megrendelést teljesít. Kendercell néven engedélyeztette az eljárást, idehaza és az unió egész területén ténykedhet. A kenderpozdorját összekeveri egy mészalapú kötőanyaggal és vízzel, és már kész is az építőanyag. Elmondása szerint csak a pozdorja eladásából többet lehetne keresni, mint mondjuk a kukoricával, ezért nem érti, hogy miért nem termelnek a gazdák kendert.

– Ez teljesen karbonnegatív építőanyag. Egy száz négyzetméteres családi házhoz durván kéthektárnyi kender szükséges. Ha megvolna a megfelelő mennyiség Magyarországon, akkor lehetne hazai termékekből építkezni. Föl lehetne húzni évente akár 10-15 ezer kenderbeton házat – magyarázza Horesnyi Béla.

Egy 35 centiméter vastagságú kenderfal tökéletesen megfelel a ma érvényes energetikai elvárásoknak, egy 50 centiméteres pedig a passzív ház előírásainak is. Nem mellékes, hogy a mész vírusölő hatású, a fal nem penészedik, remek a páraáteresztő képessége, illetve teljes egészében újrahasznosítható. Tartósságáról sokat elárul, hogy a legrégibb kenderház Japánban áll, és több mint 300 éves.

– Annyiért építjük a házainkat, mint egy hagyományos téglaházat. De ha újraindulna a kendertermelés Magyarországon, sokkal olcsóbb lenne – mondja a vállalkozó.

A magyar kenderfajták egyik nagy előnye, hogy szárazságtűrő képességük miatt a jelenlegi aszályos időszakban is szép zöld állományokkal találkozhatunk az ország különböző pontjain. Persze van egy olyan fejlődési szakaszuk, amikor öntözést igényelnek, de a gyökérzetük rövid időn belül leér 2,5 méter mélyre, és a felszívják a növekedéséhez szükséges vizet. Mindezek mellett a föld minősége sem mellékes, Vincze János tapasztalata szerint például a talaj előkészítésén sok múlik. Azokon a területeken, ahova megfelelő mennyiségű szerves trágyát juttatott, szépen megnő a kender háromméteresre, pedig három hónapja nem volt eső a környéken. A kevésbé jól előkészített szántórészen azonban az egész állomány kiégett a forróságtól.

Kormányzati programra várva

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet nyolc minisztérium szakembereivel együtt megalkotott Kárpát-medencei kenderprogramja jelenleg elbírálás alatt áll. Ha megkapja a zöld jelzést, egy csapásra megváltozhatnak a dolgok kenderfronton.

– A Kárpát-medencének remek adottságai vannak a kendertermesztéshez. Jó a talaj, a magyar kenderfajták, vetőmagok minősége kiváló. Sokféle tájegység, környezeti adottság van a Kárpát-medencében, ennek megfelelően többféle felhasználásra lehetne termelni – mondja Pásztor Zsolt.

És rengeteg magyar kenderfajta van. KC Dóra, Tiborszállási, Monoica, Kompolti, Antal, Balaton, mind kiváló magyar fajta. Bár a legtöbbet rostra nemesítették, CBD-tartalmuk is magasnak mondható. A kompolti kender túlzás nélkül világhírű, köszönhetően annak, hogy nemcsak szárazságtűrő, de 30-35 százalékos rosttartalmat produkál, és a magjának az olajtartalma is kiemelkedő. Sok országban nemesítési alapanyagként keresik. De mit sem érnek a remek adottságok és a még jobb vetőmagok, ha kevesen foglalkoznak termesztéssel. A nagy állományok kialakulását az is gátolja, hogy hiányzik a technológiai háttér, a feldolgozóipar. A szereplők egyöntetűen az ágazat korábbi leépítését okolják a helyzetért.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet nyertes projektcsomagja, a Kenderben a jövő akcióterv keretében jelenleg szlovák–magyar Interreg-együttműködés formálódik, amelyből több ipari létesítmény is születik a közeljövőben. Barabáson üzemet építenek textil- és építőipari alapanyagok gyártására, elsősorban a rost előállítására és feldolgozására fókuszálnak majd. Nagy jövő elébe néznek, ugyanis a tiszta textilipari rost alapanyag iránt egyre növekszik a kereslet. De az építőipari alapanyagokban is hatalmas lehetőségek rejlenek, a kenderkóró feldolgozása során jön létre a pozdorja, illetve a kóróból megőrölve papíripari minőségű rostot lehet előállítani, amiből biopolimer készülhet. Magyarországon egyelőre kizárólag a nagylaki kendergyár foglalkozik pozdorjával, illetve olyan rostokkal, amelyekből kötelet, zsineget, cérnát készítenek.

Karoson, Sátoraljaújhely mellett létesül egy üzem az akcióterv részeként, ahol hántolt kendermagot, kendermagolajat, lisztet, fehérjeport állítanak majd elő, a cséplési hulladékból pedig CBD-biomasszát készítenek exportra.

– Jó lenne, ha a jogszabályok idővel lehetővé tennék a biomassza feldolgozását is, mert a késztermék exportjával rentábilisabbá válna a termelés – veti fel Pásztor Zsolt.

Tésztaüzem is létesül a programnak köszönhetően Géberjénben, ahol fehérjeporral kevert kenderes tésztát gyártanak majd, illetve kozmetikumokat: masszázsolajat, krémeket. Létrejön egy expóépület is, a felvidéki oldalon, a felső-bodrogközi Nagygéresen. Egy helyi varrodában a rost alapanyagot fogják felhasználni, illetve Kassa mellett egy nagyobb textilipari cég is részt vesz a projektben. A próbaüzemek az év végén indulnak. Mindezek mellett azonban gépek is kellenek, amelyeket a gazdák bérbe tudnának venni, a kis gazdaságok egyelőre ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy gépeket vásároljanak. A kenderbetakarítás gépigénye azonban speciális, a hagyományos kombájn ide nem jó.

– Fontos volna egy integrátor megjelenése. Hasonló módon, mint ahogy a partiumi Szászsebesen megjelent a holland kendermulti. Létesítettek egy feldolgozóüzemet, a helyi gazdákkal pedig kendert termeltetnek, amiből építőanyagot, CBD- és élelmiszer-alapanyagot gyártanak. Itthon azonban az volna a jó megoldás, ha egy magyar vállalkozás látná el ezt a technológiai szolgáltatást – magyarázza Pásztor Zsolt.

A kenderipar magyar kézben tartása fontos nemzetstratégiai érdek. Magyar termelő, magyar feldolgozóipar magyar termékeket állíthatna elő a világ egészének. Nem szabad az adottságainkat aprópénzre váltani, hangsúlyozza a szakértő. Nem volna helyes, ha csak gyarmatárut szolgáltatnánk.

– Ne a nyersanyagot, hanem a készterméket adjuk el. Ez a feladat. Nehogy úgy járjunk, mint a gyógynövényekkel: a magyarok megtermelik, a németek felvásárolják, a termékek pedig visszajönnek az ismert német drogériahálózatokon keresztül. Rossz üzlet ez a magyaroknak – összegzi Pásztor Zsolt.