Magyarország példát mutat környezetvédelemből: hosszú évtizedek után 2021-ig megszűnik a műanyag zacskók forgalmazása hazánkban. A kormány az egyszer használatos műanyag eszközöket is jelentősen visszaszorítja, összhangban az Európai Unió irányelveivel.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Bár a Föld 7,6 milliárdos összlakosságának mindössze 6,5 százalékát teszi ki az 500 millió főt számláló Európai Unió, a brüsszeli Euractive médiaügynökség szerint a világon gyártott műanyag zacskók 80 százaléka, évente 100 milliárd darab a kontinensünkön kel el. Ezért jelenthet nagy változást, hogy az Európai Bizottság május végén elfogadott irányelvtervezete alapján a tagállamoknak 2019. december 31-ig felére kell csökkenteniük a műanyag zacskók mennyiségét, vagy meg kell fizettetni a fogyasztókkal azok használatát. Emellett ki kell vezetni a piacról azokat az egyszer használatos műanyag termékeket (pl. fültisztító pálcikákat, szívószálakat, műanyag tányérokat), amelyek kiválthatók más anyagokkal.

Magyarországon évente fejenként több mint 80, vagyis országosan mintegy 800 millió műanyag zacskót használunk el. Ezek többségét egyetlen használat után eldobjuk, vagyis hulladékká válik, ráadásul legtöbbször újrahasznosítás nélkül, tájékoztatta a Demokratát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A szaktárcától azt is megtudtuk, hogy a legutóbbi, 2016-os adatok alapján abban az évben 308 994 tonna tiszta műanyag csomagolási hulladék keletkezett Magyarországon, és ebből csak 97 764 tonnát, vagyis nem egészen harmadát hasznosították anyagában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezért javaslatot dolgozott ki a műanyag zacskók visszaszorítására. Ez azért is fontos, mert arra is van példa, hogy az eldobált műanyaghulladék a természetet szennyezi, éspedig akár több száz évig – ennyi a lebomlási ideje.

Uniós összehasonlításban egyébként a hazai statisztika nem is annyira kedvezőtlen, több tagországban ugyanis jóval drámaibb a helyzet. A hazai jobb adatokban az is szerepet játszhat, hogy a környezetvédelmi termékdíj kivetése nyomán 2011-hez képest hozzávetőlegesen a felére csökkent a műanyag reklámszatyrok felhasználása. A továbblépés keretében a minisztérium 2019. január 1-jétől tovább szigorítja a jogszabályokat. A magyar kormány tavaly szeptemberben már kezdeményezte a zacskók termékdíjának emelését, de erre végül nem került sor, egy hónappal később ugyanis az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága nem titkoltan a nemzetgazdaság szereplőinek érdekében kezdeményezte, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásának elfogadásáig ne kelljen többet fizetni.

Most azonban ennek is eljött az ideje. A törvénytervezet indoklásában egyebek mellett az áll, hogy a fogyasztói szokások megváltozása és a környezetvédelmi szempontok miatt szükséges a termékdíjak emelése. Fontos változás, hívja fel a figyelmet lapunk érdeklődésére a szaktárca, hogy a műanyag zacskók esetében a díjszabás tömegalapú helyett darabalapúvá válik, vagyis nem kilónként, hanem zacskónként kell fizetni. Ennek eredményeként jóval többe kerül majd az úgynevezett nagyon könnyű, illetve könnyű műanyag zacskók használata – e fogalmak a boltok pékárurészlegén található letéphető, illetve a jellemzően a pénztárnál vásárolható csíkos szatyrokat takarják. Előbbi darabonként 5, utóbbi 20 forintba fog kerülni, az erősebb, füles reklámszatyrokért pedig 38 forintot kell leróni. Emellett több mint harmincszor drágábbak lesznek az egyszer használatos műanyag tálcák, tányérok, poharak, illetve a kanalak, kések, szívószálak, keverőpálcák, ezek kilója után az eddigi 57 forint helyett 1900 forintot kell kifizetni. Továbbá az eddigi évi 75 kilogramm helyett 5 kilogramm lesz a műanyag zacskók csekély mennyiségű kibocsátásának határa.

Fotó: MTI

A jelentős termékdíjemelés csak az első lépcsőfok. 2021-től minden műanyag zacskót ki kell vonni a piacról, sőt, az apró morzsákra bomló zacskókat már 2019. július 1-jétől tilos lesz forgalmazni. Ezek ugyanis csak fizikailag, oxidatív úton esnek szét, de nem bomlanak le, így még nehezebb szelektíven gyűjteni őket, és darabkáik sokkal nagyobb eséllyel kerülnek bele az élelmiszerláncba vagy az ivóvízbázisokba, mint más műanyagok. A főleg környezetvédelmi célú laboratóriumi elemzéseket végző Wessling Hungary Kft. kutatásaiból kiderült, hogy a Tisza, a Duna, az Ipoly és a Rába vizében is találhatók 5 milliméteresnél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok.

Az Információs és Technológiai Minisztérium által jegyzett jogszabálymódosítás-tervezet egyébként nem csak a műanyagokról szól. A kereskedelmet illetően a reklámhordozó papírok (például szórólapok, áruházi prospektusok) mennyiségét is visszaszorítaná a tervezet, mely az eddigi éves 100 kilogramm helyett 25 kilogrammban maximálná a csekély kibocsátásnak minősülő mennyiséget, ezen felül kilónként 304 forintot kell fizetni, ami a jelenlegi 85 forinthoz viszonyítva komoly szigorítás. Igaz, ezt az összeget csak akkor kell befizetni, ha a kérdéses papíralapú reklámhordozó felületének több mint fele tartalmaz hirdetést.

A Greenpeace Magyarország közleményben üdvözölte a műanyag zacskók termékdíjának emelésére, illetve a piacról 2021-ig történő kivezetésükre irányuló kormányzati szándékot. A nemzetközi környezetvédő szervezet hazai képviselete három hónappal ezelőtt petíciót indított a témában a világhálón. A green­peace.hu/stopmuanyag oldalon elérhető kezdeményezést több mint 135 ezren írták alá.

Hazánk a most beharangozott módosítással csatlakozik azokhoz az országokhoz, melyek már betiltották vagy a közeljövőben betiltják a műanyag zacskók használatát. Franciaország például 2016-ban döntött így, Románia jövő év január 1-jétől vonja ki a forgalomból a zacskókat, de India, Eritrea és Chile is korlátozta e csomagolóanyagok használatát. A dél-amerikai országban egyébként két mérnök idén júliusban olajszármazékoktól mentes, vízben percek alatt feloldódó műanyag bevásárlózacskót alkotott. Kenyában legsúlyosabb esetben akár négy év börtönt kaphatnak a műanyag zacskók gyártói, forgalmazói és akár használói is.

De nemcsak a zacskók szennyezik a környezetet, hanem például a műanyag flakonok is. Ezek használata jó eséllyel csökkenthető lenne, ha betétdíjassá válnának. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy Magyarországon jelenleg önkéntes betétdíjas rendszer működik. Ennek lényege, hogy a gyártó termékét, annak csomagolását betétdíjas termékké minősítheti, mellyel ösztönözheti, hogy a felhasználók meghatározott helyre juttassák vissza. Mint a szaktárcától megtudtuk, a kötelező betétdíjrendszer bevezetése jelenleg nincs napirenden. Addig is, amíg a jövőben esetleg döntenek róla, a szelektív gyűjtés jelenthet részleges megoldást.