„Gémeskút, a magyar puszta szemaforja” – olvasható Újszilvás határában, egy korhű módon helyreállított, egekbe meredő kútkar fatábláján. A kutat néhány évvel ezelőtt hozatta helyre a település, hogy mint rég, ismét éltető vizet adhasson az alföldi rónákon tikkadó marhagulyáknak. Mellette pedig ábragyűjtemény, amelyből kiderül, hogy eleink milyen helyzetbe állították a kutat, ha hivatalos ember, látogató gazda vagy ócskás érkezett, ha elkészült az ebéd, netán ha menyecske töltött pásztorórát a közös szálláson. A vödör és a karfa különböző helyzetekbe állításával összesen 11 jelzést tudtak pusztába „kürtölni” az egykori marhatartók.

Ám Újszilvás nemcsak múltját, jövőjét is szívén viseli. Mi sem látványosabb bizonyíték erre, mint hogy a mementóként meghagyott itatókút mögött, attól csupán száz méterre, űrfilmekből ismerős lokátorrengeteg mered az égre.

„Újszilvás község első naperőműve” – hirdeti a bejárat melletti felirat. S valóban, a 68 fémállványon álló, a nap mozgását követni képes, egyenként 24 darab napelemből álló óriási energiafogó rácsozatok önmagukban hazánk napenergia-termelésének közel felét biztosítják.

Áramból önellátók

– Míg a Magyarországon felépített napenergia-rendszerek jellemzően csak 20-30 kW áram előállítására képesek, ez az erőmű akár 404 kW-nyi energiatermelésre is képes – ismerteti a méretből adódó különbséget Petrányi Csaba, a település polgármestere. Hozzátéve: most, a közepesnél valamivel erősebb őszi napsütésben óránként 220 kW áramot táplál a központi rendszerbe a telep.

Becslését hivatali irodájában immár pontos számokkal támasztja alá. Nincs nehéz dolga: a hivatal internetes összeköttetésben áll a két kilométerre levő külterületi erőműparkkal, s a rendszer minden adatot azonnal megjelenít a falon lévő hatalmas képernyőn. Az erőmű októberi nyitása óta tehát 280 kW volt a legtöbb áram, amit a központi rendszerbe tudtak táplálni. Felhős időben azonban csupán 30 kW csordogál a napelemekből.

Szerencsére nem ilyen napon érkeztünk, az automata vezérlők ugyanis ilyenkor a fotózást ellehetetlenítő, fekvő helyzetbe helyezik a naptáblákat, hogy a maximumot tudják felszívni a homályos szűrt fényből.

Az előzetes számítások szerint az erőmű évi 630 ezer kWh áramot termel majd – ez épp elég a település intézményei: az iskola, az óvoda, a szociális otthon, a művelődési ház, a piac, és persze a polgármesteri hivatal villamosenergia-ellátására. Sőt, fedezetet biztosít a közvilágítás működtetésére is.

Persze az áramot nem közvetlenül az intézményekbe juttatják. Mivel az áramtermelés évszaktól függően rendkívül egyenetlen, az épületek energiafelhasználása pedig egész más ritmust követel, a különbséget az országos elektromos hálózat egyenlíti ki. A tavaszi, nyári hónapokban tehát többletenergiát pumpálnak a Magyar Villamos Rendszerirányító (MAVIR) által működtetett rendszerbe, ősszel és tavasszal ugyanakkor „visszavesznek” ebből.

Mivel „zöld áramról” van szó, a MAVIR egyébként kiemelt áron, kWh-onként 30 forintért veszi át a megtermelt energiát – a tarifa a hétéves megtérülési időszak után fokozatosan csökkenni fog majd.

Az újszilvási naperőmű megépítésével az önkormányzat a térség egyik legnagyobb ipari beruházását vállalta magára. Persze nem teljesen önerőből. Ahogy a polgármester mondja: bár a 180 millió forintos bankkölcsönnel (egész pontosan az önerőnek szánt svájcifrank-kötvények kibocsátásával) óriási terhet vállalt a falu, valójában a 600 milliós beruházás döntő részét az Európai Unió állta. Amiből az is következik: teljesen önerőből egyelőre nem éri meg naperőművet létesíteni, a megtérülési idő ugyanis közelítene a létesítmények három évtizedes élettartamához. Támogatással azonban egész más a helyzet.

– A beruházás közel négyéves folyamatának döntő részét a tervezés és az engedélyeztetés vitte el – világít a sajátos magyar viszonyokra Petrányi Csaba. – A hatóságokkal és az áramszolgáltatókkal lényegében nekünk kellett kidolgoztatni az áramerőmű-rácsatlakozásra vonatkozó szabályokat, eddig ugyanis ilyesmire nem volt példa. Így magát az építkezést csak idén tavasszal tudtuk megkezdeni, a 2 hektáros területen fél év alatt hoztuk létre az erőműparkot.

Fűtés földhővel

Újszilvásnak egyébként nem ez az első lépése az energiafüggőség csökkentése felé. Néhány évvel ezelőtt a közintézmények többségében a gázfűtést váltották le. A helyette bevezetett geotermális rendszer a település alatt található vizet hasznosítja. Bár az csak 33 fokos, a hőszivattyúk 16 fokosra hűtik, s a különbözetből az iskola, az óvoda, a művelődési ház és a polgármesterei hivatal fűtését biztosítják. Az iskola falán most is ott büszkélkednek az uniós beruházásokra emlékeztető táblák. Az épületben pedig az átlagosnál jóval szélesebb fűtőtestek példázzák a munkálatokat. A leírt módszerrel ugyanis mindössze 45-50 fokos víz nyerhető – ebből pedig csak nagy fűtőfelületek tudnak elég meleget biztosítani. A beruházás eredményeként 85 százalékkal csökkent a falu gázszámlája. A felhasznált (egyébként tiszta) vizet pedig a település vízvezeték hálózatába vezetik.

– Levágtuk a gázcsöveket, többet ezekre nem lesz szükség – mutatja az iskola kazánját Vásár Ferenc, a polgármester munkatársa. A faluban működő hőszivattyús rendszerek közül ez a legnagyobb: három, hatalmas frizsiderhez hasonlító fehér óriásgép sorakozik a fal mentén. A három hőszivattyúval szemben az óvodát már kettő, a másik két intézményt pedig egy-egy gép is el tudja látni. A négy évvel ezelőtti beruházás 57 millió forintjába került az önkormányzatnak – a pénz döntő részét azonban ezúttal is uniós támogatás, az úgynevezett Norvég Alap állta.

Az önellátás azonban némi fricskát kap a falra szerelt elektromos kapcsolószekrénynél. Mint megtudjuk, a hőszivattyúk működtetéséhez áram kell. Ahogy a polgármester mondja: a gázszámla csökkentésével egy időben 30 százalékkal emelkedett áramfogyasztásuk. Az új, napelemes technológia azonban most ennek fedezetét is megteremti.

– A felsőfokú oktatási intézmények számára Újszilvás gyakorlati oktatási bázist biztosít – mutat rá a többféle zöld technológiában rejlő újabb lehetőségre Petrányi Csaba. – Ide járnak tapasztalatot szerezni a szegedi, a szolnoki, a gödöllői és a budapesti műszaki egyetem diákjai. A geotermális fűtés és a napelemes áramtermelés mellett ugyanis egy 1500 liter melegvizet előállító rendszer is üzemel a településen az idősek otthonában.

A polgármester úgy számol: a geotermális rendszer működtetésével 10 milliót, a naperőművel pedig 16 millió forintot spórol az önkormányzat. Egyébként utóbbiról kapja az áramot Újszilvás közvilágítása is.

Magányos mintaprojekt

Petrányi Csaba harmadik ciklusát tölti Újszilváson. A polgármester újító, kreatív hajlamait mutatja, hogy – összhangban az alföldi környezettel – birkákat fog legeltetni a napelemeknek helyet adó egykori legelőn. Néhány évvel ezelőtt a közbiztonságot tette rendbe, amikor bevezette a 24 órás mezőőri szolgálatot. Azóta a rosszban sántikálók már az újszilvási rónák közigazgatási határát sem lépik át.

Az igazi újítás azonban a naperőmű. Aminek megteremtéséhez – a pénz összeszedése mellett – szükség volt a polgármester műszaki, közgazdasági s talán jogi diplomájára is. Mint mondja, Magyarországon annyira kezdetleges szinten van a napenergia-felhasználás, hogy komoly képzelőerő kell egy ekkora rendszer megálmodásához, s legalább ugyanennyi kitartás a megvalósítás bürokratikus akadályainak leküzdéséhez.

Ám most, Újszilvás után már kevésbé göröngyös az út – nem véletlenül emelte az energiaügyi államtitkárság mintaprojektté a beruházást. Egyelőre azonban úgy tűnik, ez is kevés. Ahogy a polgármester mondja: a naperőmű építésének megkezdése óta már több mint száz polgármestert látott vendégül Újszilváson. A rendszert mindenki nagyon hasznosnak találta, ám végül senki nem vágott bele az építkezésbe.

Kárász Andor