A felhívást különösen időszerűvé teszi, hogy az utóbbi napokban kiemelkedően magas volt a súlyosan egészségkárosító szálló por koncentrációja a fővárosban.

A civil szervezet most a korábbiaknál is határozottabban figyelmeztet rá, hogy Budapest légszennyezettségéért mindenekelőtt a közlekedés a felelős, vagyis mi magunk: a fővárosban élő gépkocsihasználók és az oda rendszeresen beautózó emberek. Ma több mint hatszázezren lépnek be naponta Budapest határán. Közülük négyszázezren autóba ülnek, és többnyire egyedül próbálnak bejutni a városba, óriási dugókat okozva. Ehhez társul a városon belül szintén gépjárművel útnak indulók sok százezres tömege.

Budapesten ma már a személyautók teszik ki a város gépjármű-forgalmának négyötödét. Különösen a dízelüzemű járművek ontják magukból a káros anyagokat. A közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátásokat tekintve a tömegközlekedés aránya a legkisebb, mindössze 6 százalék.

Napok alatt érezhető javulást eredményezne, ha mindenki csak akkor ülne autójába, amikor az nélkülözhetetlen. Vegyük végre tudomásul, a mi döntéseinken múlik, mit teszünk a környezetünkkel, hogyan jutunk el a munkahelyünkre, az iskolába, a hivatalokba. Évente több mint 100 ezer új személygépjárművet helyeznek forgalomba Magyarországon. Be kell látnunk, hogy a városi úthálózat nem képes megbirkózni az egyre növekvő terheléssel – érvel Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója.

Sokan azt hiszik, az autóban utazók nincsenek veszélyben, de ez tévedés. Ők ugyanúgy beszívják a láthatatlan szennyező anyagokat, mint a gyalogosok vagy a kerékpározók. Sokan azt mondják, a tömegközlekedés zsúfolt, a járművek nem tiszták, ritkán járnak, és ebben van igazság. Azonban a közösségi közlekedés sok esetben még gyorsabb is Budapesten, mint az autó, hiszen a metró, a villamos és – ahol van buszsáv – a busz nem kerül dugóba és nem kell parkolóhelyet keresnie. Öt-hat kilométeren belül a biciklis is meg tudja előzni a gépkocsival közlekedőt, hiszen ma már például a Nagykörúton a nap nagy részében óránkénti 13 kilométer az autók átlagsebessége.

Hagyd otthon az autódat, ha egészséges városban akarsz élni! A te döntésed is, hogy élhetőbb lesz-e Budapest, vagy beletörődünk a légszennyezés mai elrettentő mértékébe! Hagyd otthon az autódat, ha fogytán a türelmed a dugóban feleslegesen töltött órák miatt! Hagyd otthon az autódat, ha idegeskedés helyett inkább olvasgatnál, vagy beszélgetnél munkába menet! – hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.

Mert tagadhatatlanul veszélyben vagyunk. A légutakra és így az egészségre leginkább veszélyes apró méretű részecskék, az úgynevezett szálló por (PM10) szennyezettségének mértéke az uniós és magyar jogszabályi előírások szerint évente legföljebb 35 napon léphetné túl az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter), de a nagyon szennyezett napok száma fővárosunkban évek óta ennek háromszorosa-ötszöröse. Ez a szennyezés a felelős minden évben közel kétezer ember korai haláláért, több százezer megbetegedésért és így legalább egymillió betegen eltöltött munkanapért. Ez milliárdos károkat okoz a munkavállalóknak és a cégeknek egyaránt.

Elsősorban az egyre több autó, az állandósuló dugók a felelősek azért, hogy ma tízszer több asztmás beteg él Budapesten, mint huszonöt évvel ezelőtt, tüdőrákban pedig háromszor annyian szenvednek. Folyamatosan nő az asztmás és allergiás kisgyermekek száma is, ami régebben egyáltalán nem volt jellemző. A szabad szemmel nem látható szálló por belélegezve gyulladást okoz a tüdőhólyagocskákban, romlik az itt élők légzésfunkciója, idült légzőszervi megbetegedések alakulnak ki, és gyakoribbá válnak az erős gyulladások is. Ezeket a tüneteket a fővárosiak többsége ismeri, de azt már sokkal kevesebben tudják, hogy az apró szennyező részecskék az agyba is feljutnak, ahonnan soha többé nem távoznak el, és felelősek lehetnek a gyengébb szellemi teljesítményért is. A porszennyezést a szakemberek az ún. hirtelen csecsemőhalál egyik legfontosabb okaként tartják számon.

Az Európai Unió 2011-ig adott haladékot, hogy Budapesten az előírt 35 napra csökkentsük a szállópor szennyezés határértékének túllépését. Utána büntetnek, sőt akár el is vonhatnak egyes támogatásokat. Hogy ezt a figyelmeztetést érdemes komolyan venni, azt London példája is mutatja, amely a légszennyezés mértéke miatt most egy közel 90 milliárd forintnak megfelelő büntetéssel nézhet szembe.

Mit kellene tenni a fővárosnak és az itt élőknek Budapest tisztább levegője érdekében? A Levegő Munkacsoport szerint a legfontosabb a meglévő közösségi közlekedés fejlesztése, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása lenne. A meglévő villamos vonalak meghosszabbítását, az autóbuszok korszerűsítését, a városi útdíj bevezetését szorgalmazzák, mint ahogy azt is, hogy a 4-es metró érje el a Budaörsi utat, hangolják össze a BKV, a MÁV és a Volánbusz menetrendjeit, valamint a főutak kivételével 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezessenek be a város egész területén.

A Levegő Munkacsoport „Hagyd otthon az autódat – kampány a fenntartható közlekedésért” kampánya a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.