Szigetelés helyett kazáncsere. E meghökkentő gondolatmenet jegyében láttak neki Tapolcán négy évvel ezelőtt az úgynevezett francia házak felújításához. A hazai panelépítkezés terén kuriózumnak számító, fölfelé keskenyedő házak futurisztikus hangulatba ringatják az érkezőt, mint valami szállodaváros, úgy emelkednek ki a havas tájból. Valójában azonban a nyolcvanas években ugyanolyan „takarékos” módon épültek, mint a többi panelépület.

Nincs szállítási veszteség

– Látja, ezért váltunk le a távhőről – mutat Horváth Gyula, az egyik ház közös képviselője a helyi hőközpont és a lakótelep között húzódó hómentes sávra. – Az utcát fűtik.

S elő is vesz egy másik, még át nem alakított házból származó számlát, amin szépen ki van részletezve: a téli hónapokra jellemző 32 000 forintból 23 355 Ft a hődíj, s 6 485 Ft a vezetékrendszer fenntartását szolgáló úgynevezett alapdíj. Ez utóbbit a helyi fűtéssel mindenképpen megspórolják, de – nem lévén hőveszteség – hődíjból is kevesebbet kell fizetniük.

A Kazinczy tér 3.-ban a napokban ünnepelték az új gázkazán átadását. A példát a néhány háztömbbel arrébb lévő Juhász Gyula utcai és Kazinczy tér 9. házak szolgáltatták. Négy évvel ezelőtt ezek voltak az első épületek az országban, amelyek leváltak a távfűtő rendszerről. Azóta folyamatosan mintegy 40 százalékkal kisebb a számlájuk, és a Kazinczy téri lakóknak 8 millió forint pénzügyi megtakarításuk keletkezett.

– Azért vagyunk olcsóbbak, mert nincs szállítási veszteség, és a legkorszerűbb gázkazánokkal biztosítjuk a szolgáltatást – mondja Schneider István, az új rendszert telepítő Schneider Investment ügyvezetője. – A gáz ugyanúgy érkezik, mint a hagyományos fűtési rendszerekkel rendelkező házba. A földszinten azonban a hőközpont helyén kazánházat alakítottunk ki, s a gázzal itt melegítjük fel a fűtőközeget, amit aztán ugyanúgy keringtetünk a központi fűtés rendszerében, mint a hagyományos lakótelepi rendszerben. A kazánok természetesen az épület melegvíz-szükségletét is biztosítják.

Az átalakítás lakásonként 600 ezer forintba kerül, ebben azonban már benne van a korszerűbb fűtőtestek felszerelése, a szabályozás és mérhetőség kialakításának költségei is. Valójában azonban a lakóknak egyetlen forintot sem kellett fizetniük. A beruházó annyira bízott az átalakítás sikerében, hogy meghitelezte az összeget. A pénz a megtakarításból térül meg. Vagyis a lakók öt évig még a régi rezsit fizetik, ennek mintegy harmada azonban már a beruházás törlesztésére megy. S ha majd elfogyott a tartozás, akkor jelentkezik ténylegesen a számlákon a megtakarítás.

Valamit azért már most is érzékelnek a lakók. Mivel a hőmennyiség-felhasználás a beruházó terveinél erőteljesebben csökkent, a törlesztés kifizetése után is minden lakásnál marad még havi néhány ezer forint megtakarítás. Ahogy Schneider István magyarázza: a lakók teljes egészében megspórolják az alapdíjat, efölött pedig egy gigajoule-nyi hő előállítása is csupán 3500 forintba kerül, a távfűtéses időszak 5700 forintnyi egységárával szemben.

– Spórolni szeretnénk, ezért döntöttünk az átalakítás mellett – mondja Nyírő Lajos, a Kazinczy tériek közös képviselője. – S az sem volt mellékes, hogy a modernizáció 50 millióra rúgó költségéből semmit nem kell előre fizetniük a lakóknak. A házban többen nyugdíjasok, munkanélküliek, kisgyermekesek, vagyis sokaknak lehetetlen lett volna előteremteni az önrészt. Egyébként éppen ők, főleg a nyugdíjasok látták be rögtön az átalakítás előnyeit, így a lakók 82 százaléka bizalmat szavazott a közgyűlésen.

A közös képviselő bízik benne: az átalakítás náluk is hasonló eredményt fog hozni, mint a szomszédos lakótelepen, és a megspórolt összegekből további takarékos átalakításokat tudnak finanszírozni. Például hozzálátnának a ház szigeteléséhez, a nyílászárók cseréjéhez.

Szigetelés nélkül

Az utolsó mondatot döbbenten hallgatjuk, de Horváth Gyula, a Juhász Gyula utcai ház közös képviselője megerősíti az elhangzottakat: a gázkazán felszerelésével úgy értek el majd 40 százalékos megtakarítást, hogy közben elmulasztották a szigetelés korszerűsítését. Tisztán csak azon sikerült takarékoskodniuk, hogy megszabadultak a Távhő rendszerének fenntartási díjától.

A példa Tapolcától távolabb is követőkre talált. A sárvári Nádasdy lakásszövetkezet már a fűtési rendszer korszerűsítése után pártolt át a gázfűtéshez.

– Tíz éve újítottuk fel a fűtési rendszert, felszereltük a költségmegosztókat. Azonban hiába csökkentettük a hődíjat, az alapdíjat nem tudtuk, ami önmagában évi 80-100 ezer forint lakásonként. Nagyjából épp ennyit spórolunk meg a gázra történő átállás után – mondja Herman György, a lakásszövetkezet elnöke.

Igazolásul két számlát mutat: az egyik egy átalakított, a másik egy átalakításon még át nem esett ház azonos típusú lakásából származik. A hagyományos épületben 223 ezer forintot számlázott a helyi távfűtő művek, az átalakítottnál ugyanezt megúszták 143 ezer forintból a lakók. A 80 ezer forintnyi megtakarításból 53 ezer ment a beruházás törlesztésére, a maradék 27 ezer pedig a lakókat gazdagította.

– Az önkormányzat nem támogatott, hanem mindenben akadályozott. Halasztotta a gáz odavezetését, technikai-engedélyezési akadályokat állított fel – teszi hozzá Tóth János, a szövetkezet alelnöke. Hasonló tapasztalatokat szereztek a tapolcai közös képviselők. Ahogy Horváth Gyula meséli: hosszú időn át a hivatalok csak ültek a kérelmek fölött, végül csak az segített, hogy nem létező minisztériumi ismerősével fenyegette meg az engedélyezőket.

– Az önkormányzatok sok helyen a lakók érdekei helyett a hőszolgáltatók érdekeit védik – vélelmezi az ellenkezés okát Schneider István. – A fűtési rendszerről való leválást nem tiltja a törvény. Ugyanakkor számos önkormányzat helyi rendeletekben, környezetvédelmi okokra hivatkozva korlátozza a panelházak egyedi fűtésre történő átalakítását.

Ilyen például a budapesti vagy a miskolci, amely a kémények légszennyező hatásával indokolja a tiltást. Magyarország két legnagyobb városa tehát csak a „teljes mértékben környezetkímélő”, vagyis napkollektoros, hőszivattyús megoldásokra adná áldását. Azoknak a lakásoknak pedig, amelyek a tiltás ellenére is leválnak, tovább számlázzák a fűtési díjat. Innentől már a lakók merészségén múlik, hogy befizetik-e az igénybe nem vett szolgáltatás után érkező számlákat, vagy nem fizetnek, és várják, a távhőszolgáltató milyen jogszabály alapján követeli és indokolja a kiküldött számla jogosságát. Való igaz, a panelház szemétledobó rendszeréből kialakított kémény új pontforrásnak számít. Schneider István ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet: ezek a berendezések megfelelnek a világ legszigorúbb környezetvédelmi normáinak.

– A másik probléma, hogy a döntéshozók egyoldalúan szigeteléspártiak. S nem hajlandók mérlegelni a sokkal nagyobb megtakarítást eredményező, ugyanakkor lényegesen kisebb beruházási összeget felemésztő fűtési átalakításokat.

Jöhetnek a napkollektorok

„A fűtéskorszerűsítés akár saját forrás igénybevétele nélkül is megvalósulhat” – olvasható a cég internetes honlapján. Ennek ellenére eddig kevés követője akadt a tapolcai és sárvári átalakításoknak. Érdeklődő ház jócskán akad, a legtöbben azonban megrettennek a leválás körüli jogi bizonytalanságoktól, a fővárosban pedig a lakóközösségek passzivitása miatt nehezen jön össze a beruházás indításához szükséges 80 százalékos támogatottsági arány. Schneider István becslése szerint országosan azért mintegy száz ház már levált a távfűtési rendszerről. Ahogy mondja: ahol működik a civil kurázsi, ott megvalósul az olcsóbb fűtés.

Az átalakítást keresztülverekedő tapolcai és sárvári házakban ugyanakkor jócskán élvezik az olcsóbb számlák előnyeit. A Juhász Gyula utcai épületek tetejére immár napkollektorokat szerelnek fel. A 18 millió forintos költséget az állami támogatás mellett a megtakarításokból fedezik a lakóközösségek.

A napkollektorok a melegvíz-költségekben jelenthetnek spórolást. A beruházó korábbi tapasztalatai szerint 60 százalékkal mérsékelik a vízmelegítési díjakat.

szasa

A közelmúltban Békásmegyeren csaptak össze az indulatok, amikor egy, a fővárosi távfűtőrendszerről levált panelháznak tovább számlázta a Főtáv a szolgáltatási díjakat. A társaság arra a fővárosi rendeletre hivatkozik, amely megtiltja, hogy távhővezeték 200 méteres körzetében további légszennyező pontforrást létesítsenek. Az érintett házak lakói és a beruházók ugyanakkor azzal érvelnek: sem a távhőtörvény, sem a különböző környezetvédelmi előírások nem korlátozzák a távfűtőrendszerről történő leválást. A távhőtörvény konkrétan arról rendelkezik, hogy ha egy ház teljesíti az önálló fűtésre vonatkozó műszaki előírásokat, 30 napon belül leválhat a szolgáltatásról. A környezetvédelmi előírások pedig szintén lehetővé teszik a leválást, amennyiben az önálló fűtés szennyezőanyag-kibocsátása nem múlja felül az erre vonatkozó határértékeket. Márpedig a beruházók által bevezetett kondenzációs technikák kibocsátása töredéke ennek. A közigazgatási hivatal ezért 2008-ban új rendelet megalkotására szólította fel a fővárosi önkormányzatot. A testület azonban változatlan formában újra elfogadta a korábbi szabályozást. A beruházók úgy vélik: ezzel a főváros környezetvédelmi köntösbe bújtatott fogyasztói korlátozást valósít meg.