A legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk, ezért érdemes lejjebb tekerni a fűtést. Ha például két Celsius-fokkal csökkentjük lakásunk átlaghőmérsékletét, évente több tízezer forintot is megspórolhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vacogni kell a szűkölködés jegyében, csupán felülbírálni otthonunk hőellátását. A nappaliban elegendő a 20, a gyerekszobában a 22, a hálószobában pedig a 18 Celsius-fok is.

– Pár tízezer forintba kerül egy hőfokszabályozó automatika felszerelése, amivel nagy összegeket spórol meg az ember – ajánlja Koós Miklós építész. – A termosztát az adott helyiségekben szabályozza a fűtést, a kívánt hőfok elérése után leállítja a működést. Ha napközben nincs otthon a család, bőven elég 16-17 Celsius-fokon tartani a lakást, és beállítani, hogy a kazán csak a várható hazaérkezés előtt egy órával kezdjen el fűteni. Ezzel jelentős hőmennyiség előállítását takaríthatjuk meg. Éjszaka pedig elég csak a hálószobákat melegen tartani, a nappaliban például lejjebb vehetjük a fűtést.

A termosztátot természetesen ne tegyük huzatos, hideg helyre, de napsütötte falfelületre sem. Ezenfelül fontos az egyenletes hőérzet kialakítása, mert akkor az alacsonyabb hőfokot is melegebbnek érzékeli az ember. Például ezért szokták az ablakok alá tenni a fűtőtesteket, hiszen a beáramló levegő így rögtön összekeveredik a szoba meleg levegőjével, és nem érezzük a hideg áramlatot. A kellemes hőérzetet fokozhatjuk még párásítással, a párás levegőt szintén melegebbnek érezzük. Vannak, akik esküsznek egyfajta placebohatásra is: ha meleg színek uralják a környezetünket, a falon tapéta van festék helyett, és sok a szőnyeg.

Érdemes meggondolni, hogy kismértékben szigetelnek a bútorok is, tehát ahogy nem szabad őket a fűtőtest elé helyezni, úgy segít egy picit, ha a szekrényeket, könyvespolcokat a belső helyett inkább a külső falakhoz állítjuk, s ezeken szépen mutatnak a faliszőnyegek is. Nem esztétikus, de jóval hasznosabb a leghidegebb hetekre átmenetileg úgynevezett hőtükröt tenni a fűtőtest mögé, ez a szivacsos alumíniumfólia ugyanis visszaveri a hőt a helyiségbe.

A szellőztetés is igen sok energiát vesz el, ezért hőveszteség szempontjából jobb naponta kétszer rövid ideig kitárni az ablakokat, akár egy gyors kereszthuzatra, mintsem hosszú időre résnyire nyitva hagyni őket, amivel ugyebár csak az utcát fűtjük.

Nemcsak a fűtéssel, hanem a gáz egyéb felhasználása során is lehet spórolni. Fedővel főzni például jóval kevesebb hőt igényel, mint anélkül, míg a kuktával negyvenszázaléknyi energiát és hetvenszázaléknyi időt takaríthatunk meg. Az energiafelhasználás legnagyobb hányadát a fűtés után a meleg víz teszi ki, tehát itt is érdemes meghúzni a nadrágszíjat. A hőtárolós bojler termosztátját például elég 40-60 Celsius-fokra állítani, mert magasabb hőmérsékleten nagyobb a hőveszteség is.

Fontos, hogy minél közelebb legyen a hőtároló a vízfelhasználáshoz, mivel a távolság hőveszteséget jelent. Évente több tízezer forintot takaríthatunk meg, ha fürdés helyett mindennap zuhanyozunk, ami harmadannyi vízzel jár. Ezenkívül gazdaságosabb mosogatóvízben mosogatni folyó víz helyett, hiszen kevesebb forró víz kell hozzá, az öblítéshez pedig elég a hideg is.

Kifizetődő ügyelni berendezéseink hatásfokára. A fűtési szezon kezdetén tisztíttassuk ki szén-, fa- vagy gáztüzelésű kazánunkat, bojlerünket. A karbantartás érvényes a fűtőrendszerre is, meg kell vizsgálni, hogy nem gyűlt-e fel benne a levegő, amit kiereszthetünk a legtöbb fűtőtesten megtalálható szeleppel.

Nagy és látványos eredményeket azonban leginkább a szigeteléssel lehet elérni. A hazai épületek hőszigetelő képességének gyengesége ismert tény, akárcsak az, hogy emiatt egy magyar háztartás háromszor annyi energiát használ fel, mint például egy osztrák. A becslések szerint a hőenergia 30-40 százaléka a falakon, 20-25 százaléka a tetőn, 25-30 százaléka az ablakokon át távozik, 15-20 százaléka pedig a talaj felé. Egy teljes körű felújítással a fűtési költség legalább harmadára, de némely esetben a korábbi tíz százalékára is csökkenthető, ám erre csak nyáron adódik lehetőség.

– Ha most és azonnal szeretnénk tenni valamit, akkor családi házban a padlás padlójának lehet nekifogni, ami kis segítséggel egy hétvége alatt leszigetelhető, ráadásul szakértelem sem kell hozzá, tehát csak az anyag árát kell kifizetni és a padláson rendet rakni – tanácsolja Koós Miklós. – Sokan esnek abba a hibába, hogy csak a homlokzatot szigetelik egy-egy nagyobb felújítás során, holott ezt nagyon fontos elvégezni például a padlóval és a lábazattal is. Míg ez azonban hatalmas munkát jelent utólag, a padlás szigetelése bármikor megoldható.

Ha valaki a megtakarításokat tartja a szem előtt, legalább 15, de inkább 20 centiméter vastagon rakjon le szigetelőanyagot, ezenkívül a hőszigetelés védelméről is gondoskodni kell fóliával, mivel a padlástérbe csapadék juthat. Ha tárolásra használjuk a padlást, lehet a drágább, lépésálló anyagot választani vagy a szigetelőanyag tetejét ritkított deszkázattal lefedni,amennyiben valóban keveset járkálunk majd rajta. Választhatjuk a víznek ellenállóbb zárt, de a nyitott cellás polisztirolhabot is, illetve üveg- vagy kőzetgyapotot, ezek azonban drágábbak. Az utóbbira egyébként gyakran allergiásak az emberek, még kesztyűn keresztül is.

Ezenkívül ma már van cellulózrost tetőszigetelés is, amely újrahasznosított újságpapírból készült (Demokrata 2008/24). A másik munka, ami télen is megoldható, az az ajtó vagy ablakcsere, mivel csak háromnégy órán át jelent huzatot. A költségek itt ugyan jóval magasabbak, jelentős előrelépést jelent, mivel mind a hagyományos kétrétegű ablaküvegek, mind a panelekbe helyezett ablakok rendkívül rossz hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek. Ez az úgynevezett U-érték, vagyis az a hőmennyiség, amennyi az épület egy négyzetméternyi felületén áthalad. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonságokkal bír az adott anyag. Míg a régi, korszerűtlen nyílászárók 3-6 U-val, addig a modern ablakok 1,1-1,4 U-val bírnak.

Amennyiben cserére szánjuk rá magunkat, fa-, fa-alumínium, vagy műanyag keretű szerkezetek közül választhatunk, ezek már igen alacsony U-értékkel rendelkeznek. Az üveget tekintve az a korszerű, ha a dupla rétegű üveg belső oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi, az üvegek közti rés pedig nemesgázzal töltött. Léteznek már olyan háromrétegű szerkezetek is, amelyek hőátbocsátása 0,5-0,7 között van, de ezek nagyon drágák.

Nagyon olcsó, de csak átmeneti és gyors megoldás, ha a kereteket, ablakokat öntapadó szigetelő profillal látjuk el a záródáskor illeszkedő éleknél. Mielőtt felragasztjuk, gondosan tisztítsuk meg a felületet például benzinnel. Ezzel azonban vigyázni kell, mert ha vastagabb rétegben visszük fel, vetemedést okoz, célszerű asztalos szakemberre bízni a feladatot. Csupán egykét évig működő megoldás, ezért ajánlottabb inkább asztalosmunkával újrailleszteni a szerkezeteket, nútot (mélyedést) vágni a nyílászárókba, és úgy ellátni szigetelőcsíkkal (bele a mélyedésbe), lehetőség szerint ne szivaccsal, hanem gumival, mert az nem öregszik el olyan gyorsan. Ez tartósabb, jobb megoldást ad az előzőnél.

A legegyszerűbb ablakszigetelés, ha hővisszaverő fóliát ragasztunk a belső ablaküveg külső felére. Szerencsés esetben ezzel máris felére csökkenthetjük az ablakon át távozó hő mennyiségét.

– Sokan megfeledkeznek egy nagyon hasznos szerkezetről, a redőnyről, amit inkább csak vagyonvédelmi eszköznek tekintenek, vagy nyáron árnyékolásra használnak – így Koós Miklós. – Pedig télen is nagy szolgálatot tesz. Ha süt a nap, engedjük be a melegét, de naplementétől napfelkeltéig, tehát legalább 12 órát át érdemes kihasználni szigetelőképességét.

A leeresztett redőny átlagosan 30 százalékkal csökkenti egy ablak hőveszteségét, s ezáltal egymagában képes 3-5 százalékkal csökkenteni energiafelhasználásunkat télen-nyáron – a klíma költségét is megspórolhatjuk –, de a légréteg kialakulása miatt fontos, hogy az ablak és a redőny közti távolság legalább negyven milliméter legyen. Bár nem ennyire, de sokat segít az is, ha behúzzuk a vastag sötétítő függönyt.

Bármilyen megoldást válasszunk is hirtelenjében a gázellátás problémáinak hatására vagy a magas fűtésszámla okán, gondoljuk meg, hogy egy átlagos ház energetikai felújítása megoldható körülbelül egymillió forintos anyagköltségből, ezért érdemes nyárra félretenni, és folytatni a felkészülést. Részint a gázárak továbbiakban is várható növekedése miatt, részint az energetikai tanúsítványokról szóló, idén életbe lépő rendelet miatt. Ugyan az év elejétől egyelőre csupán az új építésű ingatlanok energetikai jellemzőinek tanúsítása kötelező, de három év múlva az ingatlan eladása vagy bérbeadása során is el kell végezni az eljárást. Egy ilyen tanúsítványból az fog kiderülni, mennyire hatékony egy lakás vagy ház energiafelhasználása, és az épületek ezzel hasonló besorolást kapnak, mint ahogy az a háztartási gépeknél már működik. Ez pedig befolyásolja értéküket is.

(fehérváry-balogh)