V. Németh Zsolt a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás fontosságát hangsúlyozta

V. Németh Zsolt a beruházás ünnepélyes átadóján emlékeztetett: az elmúlt években a Tisza tiszavárkonyi kanyarulata próbára tette a környék lakóit. A geomorfológiai adottságokból fakadó partcsúszások, a folyamatos erózió és az ingadozó vízszintek miatt olyan helyzet alakult ki, amely már az ott élők mindennapi biztonságát veszélyeztette. Ezért a kormány haladéktalanul döntött a tervezési és előkészítési feladatok végrehajtásához szükséges 27 millió 305 ezer forint pénzügyi forrás biztosításáról a központi költségvetés terhére, és végül több mint 1,6 milliárd forintos támogatással tette lehetővé a helyreállítási munkálatok elvégzését – ismertette az államtitkár.

A kivitelezőnek sikerült véglegesen stabilizálni a mozgásban levő, csúszással érintett partszakaszt és hosszú távon védelmet biztosítani a rossz kanyarulati paraméterek miatti folyamatos partpusztulás ellen – közölte.

Az államtitkár szerint a vízgazdálkodásban szemléletváltást, a vízzel való tudatos, tervezett gazdálkodást igényel az, hogy egy új, „példátlan időszak” kezdődött, hiszen manapság egyazon évben, de akár egyazon napon is előfordulhat aszály és árvíz. Fontos, hogy a vízkárelhárítás mellett a vizet megtartsuk, a fenntartható készletgazdálkodás is kiemelt figyelmet kapjon – hangoztatta.

Eddig az volt a fókuszban, hogyan védjük meg a lakosságot és vagyonukat az árvíztől, és ebben a tekintetben soha nem látott fejlődés történt az elmúlt években – mondta. Példaként említette a hét Tisza-menti árvízcsökkentő tározót, a Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszert. Kiemelte: nagyságrendileg 450 milliárd forintot fordított az állam hazai és uniós forrásból arra, hogy hazánk ezen képességét megerősítse. Hozzátette: „ e képességünk megtartása mellett kell mostantól képesnek lennünk a vizek visszatartására, a tájba történő visszajuttatására, kihelyezésére. Erre kell felkészülnünk”.

Ezt szolgálja többek között számos, közelmúltban meghozott intézkedés, az agráriummal közös mintegy tízmilliárd forint értékű rekonstrukciós program és a gazdákkal való együttműködés is – közölte. Megváltoztak a körülmények, ezért alkalmazkodni kell, újra kell gondolni az alapokat: a víz- és energiafogyasztást, településeink szerkezetét, vízi létesítményeink üzemrendjét, oktatási anyagainkat, öntözési szokásainkat – sorolta.

Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője többek között arról beszélt, hogy a beruházásnak köszönhetően jelentősen javult Tiszavárkony védbiztonsága, a folyó partján pedig olyan sétányt alakítottak ki, amely turisztikai és közösségi funkciót tölthet be a község életében. Kiemelte a szakember utánpótlás fontosságát a vízügy területén is.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója azt mondta, hogy kiemelkedő szerepe van a vizes élőhelyek által biztosított természeti értékeknek, amelyek jellemzője az állandó változás. Egy olyan meghatározó élőhely, folyó mellett, mint a Tisza, a vízgazdálkodásnak egyszerre kell megfelelni az állandóságnak és a változásnak. A beruházás céljának nevezte, hogy „hidat teremtsen a Tisza változása és Tiszavárkony állandósága között”.

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója megemlítette, hogy a Tisza folyó kanyarulata Tiszavárkonynál geomorfológiailag, hidraulikai szempontból kedvezőtlen. A kanyarulat külső ívén, a magasparti fővédvonal mentén 2019. októberben jelentős partcsúszást észleltek a területileg illetékes Kötivizig szakemberei. Az elmúlt években tapasztalt jelentős vízszintingadozások a helyzet további romlását idézték elő, mintegy 500 méter hosszúságban. A káros jelenségek idővel már olyan mértékűre nőttek, hogy a védbiztonságot közvetlenül veszélyeztették.

Barkász Sándor, a kivitelező Békés Drén Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a talajmechanikai feltárások után kiderült, hogy a partmozgások fő oka a 11-12 méteres mélységben lévő puha agyagréteg, ezért jelentős partbiztosításra és megerősítésre volt szükség. Több lehetséges alternatíva vizsgálatát követően végül a rézsűn vízszintes, 500 méter hosszú vasbeton plató kialakítását, valamint abból georudak (talajszegek) talajba juttatását választották ki a szakemberek – közölte. Ezen kívül a mederben kőmegtámasztásos, illetve kőszórásos és Reno-matrac konstrukciójú partvédelmet alakítottak ki. Ezek a műszaki beavatkozások immár végleges megoldásként stabilizálják a mozgásban lévő, csúszással érintett partszakaszt, és megfelelő védelmet nyújtanak a rossz kanyarulati paraméterek miatti folyamatos partpusztulás ellen – tette hozzá.