A Váralja Szövetség a Verespatakra (Roşia Montană) tervezett aranybányát ellenzi, ugyanis a tervek túlságosan nagy környezeti és kulturális áldozatokat követelnek. Véleményük szerint a verespataki tervezett aranybánya a környezet kizsákmányolása, a projektben a harmóniára való törekvés legkisebb jeleit sem tudják felfedezni. A környezeti terhelés számos veszélyt rejthet magában, jogosnak tartják az aggódók félelmét. Megítélésük szerint méltatlanul nagy áldozatokat kellene hozni a beruházásért: az egész történelmi város megsemmisülne.

A Váralja Szövetség a terveket nem tartja etikusnak. Véleményük szerint elfogadhatatlan, hogy a verespatakiak aranykészleteit külföldi multicégek termeljék ki. Az ott található arany ugyanis elsősorban a helyiek tulajdona, a profit is őket illetné. Ráadásul beruházó a bányászati feltételek megteremtéséért a teljes faluközösséget is megsemmisítené.

A verespataki arany kitermelését csak abban az esetben tudják elfogadni, ha az aranyból a helyiek is részesednek, továbbá a bányászat nem pusztítja el a várost, nem jár tájrombolással és a beruházás a legmodernebb technika mellett a legkörnyezetkímélőbb módon valósul meg.

A Váralja Szövetség a verespataki kultúrkincsért aggódva a „Verespatak: múlt – jelen – jövő” c. vándorkiállítást meghívta a budai Szent Margit Gimnáziumba. A kiállítást Lovász Ádám elnökségi tag nyitotta meg február 2-án.

Lovász Ádám elmondta, hogy a Váralja Szövetség 2010 nyarán személyesen is ellátogat az Alsó-Fehér megyei Verespatakra. Az utazás célja az értékek fényképes dokumentációja. A Váralja Szövetség a dokumentációhoz kapcsolódóan interjúk készítéséről és a helyi civilekkel való együttműködésről tett vállalást.