Vegyszer- és hulladékmentes
Lehet úgy zöld egy vállalkozás, hogy a környezetvédelem profitot is hoz neki? Pinczés Marianna, a Grapoila termékeket gyártó cég ügyvezetője szerint igen. A cég többféle hidegen sajtolt olajat, magkrémet, gluténmentes lisztet, állateledelt és kiegészítőket, valamint natúrkozmetikumokat gyárt, méghozzá zero waste, azaz hulladékmentes technológiával. Belevágtak egy permakultúrás projektbe is, amely idén rangos európai elismerést hozott nekik.
A homoktövismag-olajnak rendkívül magas az E-vitamin-tartalma, a csipkebogyómag-olajnak úgyszintén, a lenmagolaj pedig az egyik legjobb növényi Omega-3 zsírsavforrás. A Grapoila püspökladányi üzemében húszféle olajat készítenek hidegsajtolásos eljárással, olyan egzotikusan hangzó nevűeket is, mint a fűszerpaprikamag- vagy a feketeköménymag-olaj.
A budatétényi székhelyű vállalkozás a napokban európai viszonylatban is rangos elismerésben részesült. A Generali Csoport kezdeményezésére elindított, az európai KKV-k körében a fenntarthatóság elősegítését díjazó pályázaton hatezer jelentkező közül hét céget választottak be a legjobbak közé, köztük egyetlen magyarként a Grapoilát is.
Hidegen sajtolva
Pinczés Marianna ügyvezető figyelme még közgaszdászhallgatóként irányult a szőlőmagolaj-piacra, aminek a vége az lett, hogy kísérletezni kezdett a sajtolással. Az első kis manufaktúra még elfért Budapesten, de ezeket a kereteket pár év alatt kinőtték, 2012-ben került a gyártás nagy része Püspökladányba, nagyüzemi körülmények közé.
– Eleinte nem volt nagy igény a szőlőmagolajra, az emberek nem is ismerték, de aztán elkezdett fejlődni az egészséges táplálkozás piaca, mi is építgettük az értékesítési csatornákat, és szépen felfutottak az eladásaink – meséli a cégvezető.
A hidegsajtolás lényege, hogy a szárított, megtisztított magvakat hőkezelés nélkül préselik, mindenféle vegyszerhasználatot mellőzve, így megmaradnak az egészségvédő tápanyagai. Vagyis az olajok jelentős mennyiségben tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírsavakat, E-vitamint, illetve egyéb antioxidáns hatású vegyületeket.
Azt gondolhatnánk, hogy a mediterrán jellegű termékek piacán nehéz érvényesülni a nagy olasz és görög gyártók mellett.
– Valóban Olaszország állítja elő a legtöbb szőlőmagolajat, de ez többnyire színtelen, szagtalan – mondja Pinczés Marianna. – Mi a hidegsajtolásnak köszönhetően sötétzöld színű, karakteres ízű olajat állítunk elő, az olasz tökéletes ellentétét. Ezért nem is velük versenyezünk, teljesen máshova pozicionáljuk magunkat. Mivel a hasonló eljárást alkalmazó kis gyártókból kevés van, inkább a kereslet vezérli a piacot. Ez egyébként Magyarországon is stabilan növekszik, évente tíz százalékkal.
Melléktermék nélkül
A Grapoila azonban nemcsak kiváló minőségű termékeivel sugallja a környezettudatosságot, hanem zero waste technológiájával is, ami azt jelenti, hogy a gyártás során részben mellékterméket hasznosítanak, részben száz százalékban hasznosítják a keletkezőket. A szőlőmagolajhoz eleve azt a törkölyt használják fel, ami a borászatok hulladéka. A magvak elkülönítése után hátramaradó, bioaktív anyagokban gazdag szőlőhéjat kiszárítják, megőrlik és sütemények, krémek ízesítésére kínálják. A frissen préselt olaj ülepítésével keletkező olajiszap gourmet magkrém vagy bőrtápláló kozmetikai iszap formájában kerül a boltokba. Az olajsajtolás úgynevezett száraz maradékából, a pelletből pedig tápanyagokban gazdag maglisztet őrölnek, egészen pontosan tizenhétfélét.
A kukoricacsíra-olajhoz használt csíra a malomipar és a bioetanol-gyártás mellékterméke, míg a tökmagolaj alapanyaga, a héjas tökmag a bébiételé. Azt a növényi hulladékot, amelyet valamiért végképp nem lehet termékesíteni, leszárítják takarmánynak, virágföldadaléknak, komposztnak. Továbbá felhasználják abban a biomasszakazánban, amely az üzem és a magszárító fűtéséről gondoskodik. A hasznosítást folyamatosan fejlesztik a csapat környezetvédelmi mérnökei, munkatársai.
Kert a városban
Bármilyen meglepő, a Grapoilát mégsem zero waste termékpalettája miatt választották be Európa fenntarthatósági hősei közé. A megtisztelő címet egy olyan kezdeményezéssel érdemelték ki, amelyre hazai gyártó cégek részéről eddig még nem volt példa. Tavaly tavasszal ugyanis egy permakultúrás kert kiépítésébe kezdtek a cég XXII. kerületi irodaépülete körül, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy közelebb hozzák a természetet a városi emberekhez, illetve dolgozóiknak juttatásként friss, vegyszermentes zöldséget – és a későbbiekben gyümölcsöt – adhassanak. Az említett elenevezés olyan kerttervezést takar, amely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, és az összehangolt rendszerrel igyekszik minimalizálni az emberi munkaerő-szükségletet. A projekttel szeretnék a környéken lakó kiskerttulajdonosokat, balkonon kertészkedőket, iskolásokat is inspirálni és felvilágosítani, így palántavásárral egybekötött kertbejárásokat is szerveznek.
A környezetvédelemre, fenntarthatóságra általában úgy gondolunk, mint valami drága, ráfizetéses alternatívára, amelynek egy cég szempontjából legfeljebb reklámértéke van.
– Ha minden mellékterméket felhasználunk, nem kell fizetnünk a hulladék megsemmisítéséért vagy elszállításáért, illetve bevételre is szert teszünk az így készült termékből – mutat rá Pinczés Marianna.
Persze, a fejlesztés, az átgondolt termelés kezdetben pluszráfordítást, több beruházást igényelt, de hosszú távon gazdaságilag megérte. A másik gyakori probléma, hogy a fenntartható módon készült termékek drágábbak: ebben az esetben azonban ez sem helytálló, annyiba kerülnek, mint más, hidegen sajtolt olajok, amelyek azonban jóval több hulladék keletkezése mellett készültek.
