Soros-módszerekkel támad a baloldal

Ám az elmúlt időszakokban, más országokban lezajló hasonló események láttán arra a következtetésre jutottunk, hogy az, amit Szél Berniék, Tordai Bencéék és Hadházyék műveltek, az bizony egy megrendelt és megrendezett olcsó színjáték volt.

Az alábbiakban megpróbáljuk bemutatni, hogy hasonló, kormányellenes atrocitásokra került sor azokban az államokban, amelyek elutasítják a Soros-tervet, akik nem akarnak migránsokat befogadni, és ahol rendszerint jobboldali, függetlenségpárti kormányok vannak hatalmon.

A jobboldali kormányok ellen szövetkezett Soros hálózata

A magyarországi eseményekkel majdhogynem egyidejűleg Szerbiában, Olaszországban, Ausztriában és Lengyelországban is a demokratikusan megválasztott kormányok elleni tüntetések szerveződtek. A forgatókönyv mindenhol ugyanazt a sémát követte: a liberális média felhergeli a tömegeket, nulla társadalmi támogatottságú politikusok, csoportok pedig megpróbálnak a tömeg élére állni, és hetekig tartó erőszakos incidensekkel nyomás alatt tartani a kormányokat. Várva, hogy valaki rosszat lépjen.

Az itthoni eseményeket ismerjük: a külföldi tőke, és a multinacionális vállalkozások, bankok érdekeit kiszolgáló ellenzéket egyszer csak öntudatra ébresztették, és rájöttek, politikai érdekeiket úgy tudják projektálni, ha elhitetik magukról azt, hogy ők a keményen dolgozó kisemberek oldalán állnak, így a baloldali média segítségével megalkották a „rabszolgatörvény” mítoszát, majd elkezdték hosszas menetelésüket a parlamenti obstrukciótól egészen a cirkuszi bohóckodásig, amely Kunhalmi Ágnes nevezetes videójában, Hadházy Ákos már említett fentregésében, és Szél Bernadett őrjöngésében csúcsosodott ki. Ám arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a Kossuth téren összegyűlt maroknyi szélsőséges (liberális és a jobbikos vegyesen) rendbontásba és utcai erőszakba kezdett. Rendőröket dobáltak, kukákat gyújtogattak és közintézményeket rongáltak meg. A rend őreinek szakmaiságán, a kormánypárti politikusok visszafogottságán, és termesztésen a kormányt támogató többség józan eszén múlt, hogy nem süllyedt anarchiába az ország.

Szerbiában sem sikerült a kormánybuktatás, pedig Soros milliókat fektetett belé

Szerbiában az itthonihoz kísértetiesen hasonlító események zajlottak le. Ha valaki távolabbról néz a térségre, akkor egyértelműen megállapíthatja, hogy a Magyarországon már decemberben kipróbált technikákkal próbálnak kormányt buktatni a Balkánon.

A peremterületen elhelyezkedő Szerbia „meghódítandó, befolyásolandó” terület a milliárdos befektetőknek és a politikai machinátoroknak egyaránt. Nem véletlen, hogy a Nyílt Társadalomért Alap szerbiai fiókját évente 6 millió dollárral támogatja Soros György. Ám az alapítványi ügyek mellett Sorosnak komoly gazdasági befektetései is vannak a térségben, amely csak akkor prosperál igazán, ha a Belgrádban székelő kormány megfelelő döntéseket hoz számára. Az is aggodalomra adhat okot, hogy a Soros által pénzelt szervezetek között szerepel a Szerbiai Bírók Szövetsége és a Szerbiai Ügyészek Szervezete is. Az előbbi több mint 5 millió dinárt, az utóbbi pedig több mint 7 millió dinárt kapott az alaptól. Milorad Vučelić, az egyik helyi lap, a Pečat szerkesztője szerint ez a második legnagyobb összeg, amit Soros György Szerbiába „fektet be”.

„Az első befektetés Milošević idején történt, amikor Jugoszlávia megdöntéséért fizetett. Ez a mostani befektetés pedig Szerbia szétzúzását célozza meg.”

Sorosnak kézenfekvő volt alkalmaznia a magyarországi példát, hiszen Szerbiában is szétaprózódott az ellenzék, nincs társadalmi támogatottsága a Nyugatról importált liberális ideológiáknak, az emberek nem bíznak a politikusokban, éppen ezért civil köntösbe bújtatták a teljes ellenzéket.

A rigmusok és a szólamok ugyanazok voltak Szerbiában is, mint Magyarországon:

• mi vagyunk a többség,
• a nép oldalán állunk,
• ötmillióan vagyunk – skandálták Belgrád főterén.
  

Szerbiában is vezető politikusok és a közszolgálati média szerkesztőinek távozását követelték.

Nincs abban semmi meglepetés, hogy Szerbiában is összeállt a teljes ellenzéki paletta, szélsőséges szerbektől kezdve egészen a szélsőliberálisokig. A mintegy 30 ellenzéki pártból és szervezetből álló Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés olyan jelzőkkel illette Vucic elnököt, amelyek a magyar olvasók számára is ismertek: autokratikus eszközökkel irányítja az országot, pártja korrupt és minden ellentétes gondolatot elnyom. Közvélemény-kutatások szerint azonban a szerb kormánypárt, az SNS támogatottsága meghaladja az 50 százalékot, és bármilyen választást meg tudna nyerni. Pont úgy, mint itthon a Fidesz-KDNP.

A szerbiai és a balkáni tüntetések leglelkesebb támogatói a nyugati baloldali és liberális médiumok, akik kitörő lelkesedéssel fogadták az erőszakba torkoló megmozdulásokat. Tudósításaikban úgy állították be az ellenzéket és a mögötte lévő „tömeget”, mintha ők képviselnék a többséget, holott ezt semmilyen közvélemény-kutatás nem támasztotta alá. Az eset itthonról ismerős.

Mindeközben az események előrehaladtával a Magyarországról vett minta alapján ellenzéki politikusok megpróbáltak behatolni a szerb közszolgálati televízió belgrádi székházába, hogy kérdőre vonjanak egy tévébemondót, aki a tüntetők szerint túlságosan lelkesen közvetíti a propagandát. Az épületen belül a lépcsőkön többször is kialakult lökdösődés a tüntetők és az épületet védő rohamrendőrök között.

A belgrádi eseményekkel egyidőben Montenegróban is „spontán” tüntetések kezdtek kialakulni.

Ha valaki kételkedne az események tervszerűségében, akkor érdemes megnézni az alábbi fényképeket, amelyeket a budapesti és a belgrádi közszolgálati televízió épületében rögzítettek.

A nemzetközi média címlapon hozza a Soros által megrendelt balhékat

A szerb és a magyar kormány ellen szervezett megmozdulásokról a leglelkesebben a nemzetközi média számolt be. A finn tévéhíradók mellett a legnagyobb brit lap, a The Guardian is címlapon hozta mind a budapesti, mind a belgrádi eseményeket.

A Reuters hírügynökség is több anyagban foglalkozott a „civil” megmozdulásokkal, míg a Soros György tulajdonában is álló New York Times még videókat is közölt Hadházy Ákos tévészákházas pankrációjáról.

A Wall Street Journal, a Bloomberg, a Reuters, és a Le Figaro pedig helyszíni tudósítókat küldött Budapestre és Belgrádba, ahonnan elfogultan és részrehajlóan tudósítottak.

A két nagy helyszín mellett a mellék-hadszíntereken is zajlottak az események. Ausztriában megközelítőleg 17 ezer ember tüntetett a kormány jobbra tolódása ellen, míg Olaszországban a kormány „migránsellenessége” és uszító politikája ellen tiltakoztak „civilek”, valamint baloldali politikusok.

Az osztrák tiltakozások apropóját amúgy a Sebastian Kurz kancellár vezette kormány megalakulásának egyéves évfordulója adta.

Az alább leírt események véletlenszerűségét kár lenne erőltetni, a fenti, spontánnak hazudott tüntetések egy előre megírt forgatókönyvet követtek. Civilek vagy ellenzéki liberális politikusok, a helyi liberális médiával és Soros által pénzelt nemzetközi szervezetekkel karöltve (Amnesty International, Human Rights Watch – hogy csak a legegyértelműebbeket említsük) feltüzelik saját kicsiny, de erőszakos táborukat, majd a szólás- és a sajtószabadságra, esetleg a liberális demokráciára hivatkozva erőszakkal megpróbálnak behatolni állami intézményekbe. Arra számítanak, hogy a rendvédelmi szervek ezt megakadályozzák, így erőszakos eseményekre is sor kerülhet, amely radikalizálja saját táborukat, illetve kiszélesíti a tüntetések társadalmi támogatottságát. Magyarán: az erőszak kiprovokálásával még több embert tudnak kivinni az utcára, akik még erőszakosabbak lesznek, így a végén egy maroknyi, külföldről pénzelt és idegen érdekeket szem előtt tartó ellenzék polgárháború-közeli hangulatot tud teremteni, amely a fennálló államrend megbontására képes. Így akartak Budapestből és Belgrádból Maidant csinálni.

Feltehetően az EP-kampányban is hasonló provokációkra kell számítani. Ennek már bizonyos előjelei láthatóak, az ellenzék mellett működő fél-legitim szervezetek folyamatosan provokálják a kormánypárti szavazókat, a rendőröket és a politikusokat.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg, azt ide kattintva érhetik el.