Ez a történet olyan helyrehozhatatlan károkat is okozott az életünkben, amiket már nem lehet semmissé tenni – mondta a Demokratának László Petra, aki alig hitte el, hogy három év után végre lezárult az ügye. Az operatőrt, a demokrata.hu és a PestiSrácok munkatársát a múlt héten a Kúria bűncselekmény hiányában felmentette a garázdaság vétsége miatt ellene emelt vád alól.

– Első fokon a Szegedi Járásbíróság, majd másodfokon a Szegedi Törvényszék is elmarasztalt garázdaság vétsége miatt. Ezek után mennyire számítottál a Kúria felmentő ítéletére?

– Bevallom, meglepődtem. Nem voltam ott a tárgyaláson, éppen dolgoztam, amikor megkaptam az üzenetet a felmentésről, és kellett egy kis idő, amíg tudatosult bennem, hogy ezzel lezárult ez az ügy. Természetesen bíztam abban, hogy a Kúria nem hagyja helyben az ítéletet, de inkább arra láttam esélyt, hogy visszadobják első fokra az ügyet. A férjemmel arról beszélgettünk, hogy ha ennél is kedvezőbb döntés születik, az az elmúlt évek eseményei után számunkra felér egy csodával. És tényleg csoda. Meg is beszéltük, hogy a családdal elutazunk a Vatikánba, hálát adni.

– Az ügybe a jól ismert liberális civilek is beszálltak, nevezetesen a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Háttér Társaság alkotta Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport, amely az elsőfokú ítélet után azt követelte az ügyészségtől, hogy közösség tagja elleni erőszak miatt emeljen vádat ellened…

– Valóban azzal érveltek, hogy gyűlölet-bűncselekményt követtem el, így a próbára bocsátásnál súlyosabb ítélet lenne indokolt. Az ügyészség ezzel nem értett egyet, de fellebbeztek, pénzbüntetés kiszabását kérték, és annak megállapítását, hogy a sajtóban szír fociedzőként emlegetett férfit is meg akartam rúgni.

– Aki azért esett el, mert kitépte magát a kabátja ujját megfogó rendőr kezéből…

– Ami a felmentő ítéleten kívül most nagyon fontos volt számomra, hogy a Kúria azt mondta: a történteket a pillanatnyi környezetnek megfelelően kellett vizsgálni, nem egy-egy rövid videofelvétel, kiragadott jelenet alapján. Hiszen 2015. szeptember 8-án több száz illegális bevándorló erőszakosan, törvényt sértve kitört a rendőrök gyűrűjéből, én pedig hirtelen ott találtam magam a tömeg közepén, kamerával a kezemben, és erre reagáltam pánikszerűen.

– A történtek után óriási kampány indult ellened, cikkekben, tévéműsorokban, Facebook-oldalakon és más fórumokon gyaláztak. Változott a közhangulat, enyhült a nyomás azóta?

– Az elmúlt három év bizonyos eseményeit már nem lehet semmissé tenni. Például azt, hogy az anyósom, aki akkor már nagyon beteg volt, úgy halt meg, hogy élete utolsó időszakában végig kellett néznie, min megy keresztül a családunk. Vagy hogy el kellett költöznünk abból a lakásból, amit mi a végleges otthonunknak tekintettünk, mert a Blikk honlapján megjelent egy kép a házunkról. Ekkor már ismert volt, hogy egy tunéziai arab terrorszervezet vérdíjat tűzött ki a fejemre. Korábban is elmondtam: nem attól féltem, hogy Tunéziából idejön valaki azért, hogy megöljön, de a fenyegetést a rendőrség is komolyan vette, és egy ideig rendőri védelem alatt is álltam, mert nem lehetett kizárni, hogy lesz olyan őrült, aki elhiszi, hogy pénzt kap értem. És ugye, egy ilyen fenyegetés után sem mondja azt senki, hogy ez eddig tartott, mostantól nincs mitől tartanom, csak az idő múlásával az ember igyekszik túllépni rajta. Ami a közhangulatot illeti, ahogy a férjem fogalmazott, kezdetben, amikor sorra jelentek meg rólam a gyűlölködő cikkek, olyan volt az ügyem, mint egy focimeccs. Mindenkinek volt valamilyen teóriája, ki így, ki úgy látta a rólam készült felvételeket. Aztán amikor már nem volt szó erről napi szinten, nem irányult rám folyamatos figyelem, fokozatosan enyhült a nyomás, de soha nem megy le nullára a mutató. Ez a történet olyan helyrehozhatatlan károkat is okozott az életünkben, amiket már nem lehet semmissé tenni. Valószínűleg azoknak, akik mindent megtettek azért, hogy a lehető legnagyobb legyen a botrány, ez is volt a céljuk, a teljes tönkretétel.

– Említetted, hogy a Blikk honlapján megjelent egy fotó a házatokról. Ezzel kapcsolatban pert is nyertetek.

– A lap újságírói megtudták a lakcímünket, és személyesen eljöttek hozzánk, hogy adjak interjút. Nem nyilatkoztam, de lefényképezték a házat, és felrakták a képet a honlapjukra úgy, hogy az alapján felismerhető volt, hol élünk. Ezzel egyébként egy olyan cikküket illusztrálták, amiben ők is írtak az előbb már említett vérdíjról… Egy ismerősünk észrevette, és szólt nekünk, így az ügyvédünkhöz fordultunk, aki felhívta a rendőrséget és a lapot is.

– Mi volt a reakció?

– Levették ugyan a képet, talán mert ők is érezhették, hogy ha valami történik velem ezután, abban nekik is szerepük lehet, de akkor ez a fotó egy ideje már ott volt a világhálón… Aztán a nyomtatott kiadásba is bekerült egy kép, ott már csak a ház kisebb részlete látszott, bár aki ismeri a környéket, nem kizárt, hogy így is azonosítani tudta. Ezután 24 órás fegyveres rend­őri védelmet kaptunk, és másnap el is költöztük onnan. Számtalan hazugság jelent meg rólam, de a bulvárlap még ezeken is túltett ezzel a képpel.

– További perekben nem gondolkodtok?

– Vannak még folyamatban lévő ügyek, és most, hogy megvan a Kúria ítélete, végignézzük az ügyvédünkkel, mely médiumok ellen lehet még pert indítani. A férjem a Facebookot is szerette volna beperelni azt látva, hogy a támogatásomra létrehozott oldalakat törölték, a gyűlölködő oldalakat viszont annak ellenére sem, hogy tudjuk, ezeket sokan jelentették. Fel is hívott egy amerikai ügyvédet, ám rá kellett jönnünk, hogy a közösségi oldal beperlése szinte lehetetlen vállalkozás.

– A gyermekeid mennyire sínylették meg az elmúlt három évet?

– Mindkettejük számára nehéz időszak volt, hiszen meghalt a nagymamájuk, látták, hallották, miket mondanak az édesanyjukról, el kellett hagynunk az otthonunkat… A nagyobbik valamivel könnyebben megbirkózott ezekkel a nehézségekkel, a kisebbiken sajnos a mai napig érződik, hogy nem gyógyultak be a lelki sebek.

– És te?

– Az első időszakban bezárkóztam, nem mentem nyilvános helyekre, igyekeztem minél kevesebb emberrel találkozni, mert nem tudtam, kitől mire számíthatok. Nem láttam a kiutat: az N1TV-től jóformán húsz perccel az események után kirúgtak, ott álltam két évtizednyi televíziózás után munka nélkül, miközben óriási gyűlöletkampány folyt ellenem. Aztán először Bencsik András hívott fel, hogy a demokrata.hu-ra felkerülhetnének a videóim, mi lenne, ha együttműködnénk. Nagyon bizonytalan voltam, mit válaszoljak, mert tartottam a reakcióktól, de a férjem bátorítására végül igent mondtam. Így kezdtem szépen lassan megszokni, hogy újra emberek közé, nyilvános eseményekre kell mennem. Később a PestiSrácoktól is munkát ajánlottak, így most ott is dolgozom, és mindkét lehetőségért nagyon hálás vagyok. Ezek is kellettek ahhoz, hogy lelkileg átvészeljem ezt az időszakot.

Az elmúlt három év krónikája
2015. szeptember 8-án mintegy négyszáz illegális migráns tört ki erőszakosan és jogellenesen az őket feltartóztatni kívánó rendőri erők gyűrűjéből Röszkénél. Az eseményeket rögzítette kamerájával az akkor az N1TV-nek dolgozó László Petra is.
„A felfokozott állapotú, erőszakos, rendőri intézkedésnek ellenszegülő és agresszív tömeg egyik tagja ekkor a neki háttal forgató operatőrt meglökte, aki ezt követően az őt letarolással, megtaposással fenyegető tömeggel szembefordulva, tudósítói munkáját folytatva védte magát, eközben két illegális migránssal testi kontaktusba került, majd ellépett egy, a gyermekével karján futó és rendőri fogásból erőszakkal kiszabadult, s ettől egyensúlyát vesztett, majd emiatt eleső migráns elől anélkül, hogy – szakvélemény által is megállapítottan – hozzáért volna” – idézi fel a történteket közleményében a László Petra ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás vezette Nemzeti Jogvédő Szolgálat. „Ezt, a bűncselekményt nem megvalósító eseménysort dagasztotta a liberális sajtó »világbotránnyá«, az EU határait is védő hazánk lejáratására irányuló kampány részeként, László Petra személyét megbélyegezve, jó hírnevét súlyosan sértve és az illegális migránsokat áldozatként beállítva” – áll a közleményben.
A Csongrád Megyei Főügyészség garázdaság miatt emelt vádat László Petra ellen, az operatőrt ennek nyomán tavaly januárban a Szegedi Járásbíróság bűnösnek mondta ki.
– A vádlott bűnös garázdaság vétségében – Btk. 339. szakasz 1. bekezdés –, ezért a bíróság a vádlottat háromévi próbaidőre próbára bocsátja – ismertette akkor az ítéletet Nánási Illés tanácsvezető bíró.
Ezután aktivizálta magát az úgynevezett Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport, amely azt akarta elérni, hogy közösség tagja elleni erőszak miatt emeljenek vádat László Petra ellen. Az mno.hu tavaly októberi, a Szegedi Törvényszéken zajlott másodfokú tárgyalásról szóló beszámolója szerint Ivány Borbála Helsinki Bizottságnál dolgozó jogász a „szír fociedző” ügyvédjeként arról beszélt, „a bíróságnak kötelessége lett volna felderíteni, hogy László Petra cselekedeteit motiválhatta-e a sértettek csoporthoz tartozása, a velük szemben táplált kirekesztő gyűlölet”.
A Szabó András vezette másodfokú bírói tanács végül helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, de a magát a rendőr kezéből kitépő szír férfi felé irányuló (őt el nem érő) mozdulatot is garázdaságnak minősítette. A tudósítás szerint „Ivány észrevételeire reagálva Szabó András bíró elmondta, a bíróság kötve van a vádirathoz, amiben pedig nyoma sincs közösség tagja elleni erőszakra utaló tényezőknek”.
Ilyen előzmények után született a múlt keddi jogerős döntés: a Kúria dr. Kónya István vezette tanácsa bűncselekmény hiánya miatt felmentette László Petrát az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól, egyúttal hatályon kívül helyezte a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék korábbi döntését.
„A Kúria indokolásában világosan kimondta, a védelem ez irányú érveit elfogadva, hogy az operatőr cselekménye nem valósította meg a garázdaság vétségét, mivel a kihívó közösségellenesség mint lényeges bűncselekményi tényállási elem egyértelműen hiányzott, ezért az alsófokú bíróságok a bűnösségét az anyagi jogszabályok megsértésével állapították meg” – írja a felmentő határozat után született közleményében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. – „A Kúria szerint a cselekmény legfeljebb rendzavarás szabálysértésére lehetett alkalmas, de az már elévült, így e körben az eljárás megszüntetésének volt helye.”
Az NJSZ hozzátette: a Kúria azt is kiemelte, hogy László Petra cselekményét az elkövetéskori, pillanatnyi környezetnek megfelelően kellett vizsgálni, nem pedig az alapján, ahogyan azt az eredeti helytől és időtől függetlenül, kiragadva a hírekben tálalták.
„Az eseményről a média által utólag történő tudósítások, inter­pretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem. Dr. Kónya István, a bírói tanács elnöke kiemelte, hogy az esemény idején az illegális migránsok a rendészeti jogellenesség talaján állva erőteljesen megbontották a közrendet és köznyugalmat. Nem a terhelt magatartása sértette a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama. Amikor László Petra ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kirívó, ezért László Petra cselekménye nélkülözte a kihívóan közösségellenes elemet, nem hathatott a köznyugalom ellen” – áll a közleményben.