Halálraszánt, kivételes virág

A mindenkori magyar és egyetemes nőtörténetnek fontos része Boncza Berta és Szendrey Júlia élete és munkássága, hiteles portréjukat az utókornak is ismernie kell – véli Vastag Andrea, akinek nemrég jelent meg Csinszka – a „Halálraszánt, kivételes virág” című, Ady Endre feleségét teljesen új szemszögből vizsgáló kötete.
 

– Nevezhető-e a könyve hiánypótlónak a korábbi Csinszka-szakirodalomhoz képest?

– A kisebbik probléma a Csinszkáról szóló korábbi művekkel az, hogy egyetlen olyat sem találunk közöttük, amely Boncza Berta teljes életét feldolgozta volna, az első róla szóló életrajzi nagymonográfiám többek között ezt a hiányt igyekszik pótolni. A korábbi szakirodalom kapcsán felmerül még további két hiányosság, melyeket szintén pótolni kellett. Először is, Ady Endre egykori feleségéről a valódi igazságot korábban senki nem írta meg. Mivel nem kedvelem a végletekben történő megközelítéseket, könyvemben tények alapján, reálisan igyekeztem kideríteni az igazságot Boncza Berta életéről. Vagyis nem egy „általam ábrázolt” Csinszkáról beszélhetünk, mint például Robotos Imre esetében, aki megteremtett az utókor számára egy olyan Csinszkát, akit ő szeretett volna látni a nő személyisége mögött. Deák Krisztina Csinszkáról készített 1987-es filmjében ugyancsak a rendező sajátos Csinszka-képe rajzolódik ki előttünk.

– Miben volt más az ön megközelítése?

– A valódi igazság feltárása során a lélek szemszögéből igyekeztem megközelíteni az embert, ebben az új megvilágításban teljesen másképpen láthatjuk a személyét. Megtehettem volna, hogy olyan könyvet írok, ami csupán egy a hagyományos, korábban jól megszokott történelem- vagy életrajzi kötetek közül, de nem akartam ezt a jóval könnyebb utat választani. Ennek megfelelően olyan, a keresztény értékeket bomlasztó és züllesztő társadalmi jelenségekre kívánom felhívni a figyelmet, mint például a családon belüli bántalmazás.


– A Boncza Berta halála után, sőt tulajdonképpen már életében is, a köztudatban rögzült Csinszka-képpel mennyire van mindez összhangban?

– Nagyjából semennyire. A mesterséges Ady-kultusz részeként egy negatív értelemben vett Csinszka-kultusz van jelen. Ennek jó példája a már említett Robotos Imre munkássága, de említhetnénk még Dénes Zsófia munkáit, aki – mivel Ady Endre nem őt választotta – mindig is féltékeny volt Csinszkára: halála után azt terjesztett róla, amit csak akart, művei megjelenését tudatosan megakadályozta, és még sorolhatnám. E negatív kultusz ápolói napjainkban is rombolják Csinszka emberi és szakmai hitelét egy­aránt. Életrajzi nagymonográfiám célja az is, hogy minderre rávilágítsak, és Boncza Berta életét és személyiségét az eddigieknél igazságosabb, mi több, igazabb megvilágításba helyezzem.

– Mindennek érdekében milyen életrajzi elemeket tartott fontosnak kihangsúlyozni?

– Sajnos ki lehet jelenteni, hogy az olyan keresztény értékek, mint a család védelme és tisztelete, a szeretet sem Csinszka családi hátterét tekintve, sem pedig később, felnőtt életében nem játszottak különösebb szerepet. Édesapja, Boncza Miklós felesége, a kislány születése után tíz nappal gyermekágyi lázban elhunyt Török Berta halála után teljesen elhanyagolta gyermekét, aki ennek következtében gyakorlatilag árvaként, a szülői szeretetet soha meg nem ismerve, a nyugodt, szerető családi háttér biztos tudata nélkül volt kénytelen felnőni. Mindez több, későbbi, a felnőtt életét nagymértékben meghatározó, maradandó lelki és személyiségbeli sérülést okozott. Később Csinszkának két művész férje volt, Ady Endre, majd Márffy Ödön festőművész, és ezek a házasságok szintén nem nevezhetők kimondottan a keresztényi értékek mintapéldányainak. Ady Endre például több alkalommal, többféle módon bántalmazta feleségét – ezt Csinszkáról írt életrajzi nagymonográfiámban idézett forrásokkal támasztom alá –, és hűtlen volt hozzá. Azt szoktam mondani, hogy ez egy láncolat volt: Léda verte Adyt, azt követően Ady verte Csinszkát, később Csinszka verte Márffy Ödönt – legalábbis egy ilyen esetről biztosan tudunk. És bizony a tisztességes házasság határait is bőven átlépte a festőművész oldalán, aki mellett olyan, a korban ismert, értelmiségi férfiakhoz fűzték gyöngéd érzelmi szálak, mint például Mikes Lajos vagy éppen a Budapest akkori polgármestereként Boncza Bertát Ady Endrével összeadó Bárczy István. Csinszka élete tehát összességében családi tragédiák szomorú sorozatának tekinthető. Mindennek fényében különösen értékelendő, milyen álomszép, őszinte hitről tanúskodó istenes versei születtek.

– Ezért is jelentette ki elsőként, hogy Csinszka nem csupán múzsa, hanem önállóan alkotni tudó nő is volt?

– Egészen addig, amíg Csinszkáról szóló könyveim meg nem jelentek, az egyik legdivatosabb felfogásnak az számított, hogy ő egy semmihez nem értő kis múzsa volt. A róla szóló nagymonográfiám, majd pedig második, az összes verseit tartalmazó kötetem megjelenése után többen különböző Csinszka-könyvekkel rukkoltak elő, sőt, olyanok is akadtak, akik azt a gondolatomat, miszerint önállóan alkotó költő és művésznő volt, saját ötletükként adták el. Tették ezt úgy, hogy én már jóval korábban, hat elemző tanulmányban megírtam mindezt, és Boncza Berta egyéb alkotásait is közlöm, amelyek eddig szintén ismeretlenek voltak, és ugyancsak a sokoldalú tehetségét bizonyítják.

– Ön szerint egy alkotó művészetének értéke, ez esetben Adyé, megítélhető-e a magánélete tükrében, vagy személy és műve különválasztható?

– Azzal, hogy megírtam az igazságot a házasságukról, nem az volt a célom, hogy Ady Endre költői tehetségét megkérdőjelezzem, hiszen ő Csinszka életében magánemberként, mint férj vett részt. Azt viszont semmiképpen nem érzem igazságosnak, hogy míg Ady esetében ez a kérdés rendre felmerül, addig Boncza Bertával kapcsolatban, akinek ráadásul több esetben tudatosan és abszolút megalapozatlanul rombolják emberi és alkotói hitelét, ugyanez a gondolat soha nem fogalmazódott meg. És azt se felejtsük el, hogy – a ma élő egyik legnagyobb magyar költő, Döbrentei Kornél szavaival – „… a tehetség jellem is. Kilenc évszázad magyar kimagasló költőinek zöme ezt bizonyítja.” Meggyőződésem, hogy végig kellene gondolnunk, kit nevezünk egyáltalán tehetségnek, és miért próbálják elhitetni velünk, hogy a „zseniknek mindent szabad”. Ugyanakkor Ady istenes verseit jogosan tartjuk halhatatlan verseknek. Az én világfelfogásom szerint azonban feleségével, és egyébként minden embertársával szemben mutatott emberi, férfiúi, férji jellemtelensége, valamint hazájával szemben mutatott politikai hozzáállásának fényében Ady Endre költői tehetsége is hiteltelenné válhat.

– Nemrég készült el harmadik kötete, amely hasonló darázsfészek lehet, hiszen Szendrey Júlia eddig kiadatlan összes költeményeit tartalmazza, az eredeti kéziratok másolataival, illetve hét elemző tanulmánnyal. Van-e annak jelentősége, hogy egy női művész után ismét egy másik női alkotóval foglalkozik?

– A mindenkori magyar és egyetemes nőtörténetnek fontos része Boncza Berta és Szendrey Júlia élete és munkássága, amelyeket az utókornak ismernie kell. Ezek a női alkotók sajnos még manapság is igazságtalan elbírálás alá esnek, mind emberi vonatkozásban, mind az irodalomban kifejtett egykori tevékenységüket tekintve. Ezért tartom fontosnak tisztázni a valódi értékeiket.

Német Dániel

 

 

Lapszám: