Különös, a szerencsésen kimúlt SZDSZ ideológiáját idéző feladatot adott hallgatóinak Vörös Miklós, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa. Társadalmi alapismeretek tantárgyból a hallgatóknak a bűnbakképzés stratégiájáról kellett írniuk, amihez a tanár úr példákat kért a második és harmadik Orbán-kormány idejéből.A diákok feladata az volt, hogy tárják fel, mely csoportot mikor és milyen érveléssel támadott meg a kormány, illetve a kormányközeli nyomtatott és elektronikus sajtó.

A feladatot az alábbiakban szó szerint idézzük:

„TÁRSADALMI ALAPISMERETEK

2016 tavasza

3. kutatási és fogalmazási feladat: A bűnbakkeresés és kirekesztés államosítása

Az elmúlt hat évben sokak szerint a kormányzati kommunikáció központi stratégiájává vált, hogy különböző társadalmi csoportokat, rétegeket, kisebbségeket az ország bajainak forrásaként vagy valamely kormányzati politikai elképzelés kerékkötőiként állítottak be, neveztek meg.

Ebben az utolsó kutatási és fogalmazási feladatban tárják fel, mely csoportot, mikor és milyen érveléssel támadott meg a kormány, illetve a kormányközeli nyomtatott és elektronikus sajtó. Gondolhatnak itt az olyan „ellenfelekre” mint a „kommunisták”, a „cigányok”, a „hajléktalanok”, a „jogvédők”, a „civilek”, a „nők”, a „migránsok” vagy legújabban a „zsidók” és a „nyugdíjasok”.

A dolgozatuk három részből álljon, ezeket jól különítsék is el egymástól:

(1) A bűnbakképzés stratégiája, mások hibáztatásának szociálpszichológiai okai, illetve ezek állami szintre emelésének történeti előképei – mikor milyen következményekkel járt, ha egy kormány megnevezte az állam, a nép ellenségeit és szóban vagy tettekkel kirekesztette azokat? (Két hosszabb szociálpszichológiai, illetve történeti bekezdés most elég lesz)

(2) Konkrét példák felsorolása a második és a harmadik Orbán-kormány (2010–2014, illetve 2010–2016) idejéből: mikor melyik csoporttal szemben milyen kampány folyt, a politikai marketing milyen eszközeivel és milyen konkrét intézkedésekhez vezetett? (A felsorolt és elemzett példák függvényében ez lesz valószínűleg a leghosszabb szakasz)

(3) Mit tesz vagy tenne ön személy szerint azért, hogy a bűnbakképzés és a kirekesztés állami szintű stratégiája ne érje el célját? Milyen felvilágosító ellenkampányötletek jutnak eszébe?

Felhívom a figyelmüket, hogy nem különböző, az interneten található szakszövegek kritikátlan bemásolása a feladat, hanem az önálló elgondolkodás és a fogalmazás önálló megírása.

Terjedelem és formátum: kettő sűrűn írt oldal, 4500–5000 karakter (pl. 12pt Cambria, szimpla sörköz), Word dokumentum (adminisztratív okok miatt a *.doc vagy *.docx kiterjesztésű fájlokat fogadom el és a *.pdf vagy *.odt kiterjesztésűeket nem)

Leadás: elektronikus formában a mome.voros@gmail.com címre

Végső leadási határidő: 2016. május 31. kedd este 10.00 óra (22.00)

Budapest, 2016. május 23.

Vörös Miklós

A kurzussal kapcsolatos levelek e-mail címe: mome.voros@gmail”

A dolgozat leadásának május 31-i leadása előtt egy nappal megpróbáltuk telefonon megkeresni a tanár urat, hogy segítséget kérjünk a dolgozat megírásához, mert nem értettük, milyen példákat vár a csoportokkal szembeni kampányokról, illetve mit ért az alatt, hogy a hallgatóknak tenniük kell azért, hogy „a bűnbakképzés és a kirekesztés állami szintű stratégiája ne érje el célját”.

Azt is szerettük volna megtudni, hogy mik lesznek a dolgozat értékelésének szempontjai, vagyis az kap-e a vizsgán ötöst, aki a kormány politikáját gyalázza, és megbukik-e, aki nem tud ilyen példákat felsorolni. Vagy ha nem akarja a dolgozatot osztályozni, akkor mi a célja vele? A titkárságán azt a választ kaptuk, hogy most nincs bent, a dolgozat témájának kijelölése az oktató feladata és felelőssége. Nem értük el tehát, ám meglepő módon hamar tudomást szerzett a megkeresésünkről: néhány óra múlva ugyanis megjelent a Facebook-oldalán az alábbi üzenet:

„Breaking news – Holnap benne lesz a történet a Demokrata című hetilapban, nyilván azoknak köszönhetően, akik találva érezték magukat”. A bejelentést köszönjünk, reméljük, ezentúl a liberálisok is olvasni fogják lapunkat. Megkerestük az egyetem rektorát is, hogy vajon etikusnak tartja-e az ilyen dolgozat feladását, ám lapzártánkig nem tőle sem kaptunk választ.

Vörös Miklós liberális elkötelezettségéhez nem fér kétség: korábban a Szabad Emberek Magyarországért elnevezésű, Ungár Klára vezette párt önkormányzati képviselőjelöltje, a Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főtanácsadója volt. Most a katedráról hirdeti a liberalizmus eszméjét, csöppet sem törődve azzal, hogy amit tesz, az egyetemi oktatóhoz nem méltó, felháborítóan etikátlan – a diákjai szerint is. Ha nem így lenne, nem szivárgott volna ki ez a sztori.

Lapzártakor érkezett az üzenet a Demokrata szerkesztőségébe Vaktor Évától, a MOME Brand Iroda kommunikációs tanácsadójától: „Rektor úr számára írott levelére válaszul van szerencsém tájékoztatni az alábbiakról. A hallgatói jelzéseket figyelembe véve, Vörös Miklós oktató a mai nappal törölte a hivatkozott feladatot, így ennek megírása nem számít bele a félévi hallgatói munka értékelésébe.”

Happy end?

Hernádi Zsuzsa

Továbbiak a Demokrata június elsejei számában.