Először haladta meg a gyógyultak száma az aktív fertőzöttekét hazánkban
A koronavírus-járvány magyarországi terjedésének időszakában először haladta meg a gyógyultak száma az aktív fertőzöttekét - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a szombati online sajtótájékoztatón.Lakatos Tibor rendőr ezredes azt mondta, a kedvező adatok azt bizonyítják, hogy Magyarország, a magyar állampolgárok, az egészségügyben dolgozók mindent megtettek a vírus terjedése elleni eredményes védekezésért.
Tájékoztatott arról is, hogy a hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzését szolgáló mobiltelefonos alkalmazásra már 1230-an regisztráltak, az aktív felhasználók száma 948. Tovább nőtt az alkalmazás egészségügyi kérdőívét beküldők száma, 911-re. Beszélt arról is, csak 239 esetben volt szükség arra, hogy helyszíni ellenőrzést végezzenek. Ez is jelzi, hogy sokkal hatékonyabban és a hatósági házi karanténban levők magánéletének tiszteletben tartásával tudja ellenőrizni a hatóság, hogy betartják-e a korlátozó intézkedéseket – mondta.
A határforgalmat kiegyensúlyozottnak nevezte, megjegyezve, hogy további öt határátkelőt nyitottak meg a román-magyar határon a tranzitforgalom előtt – Csengersima, Gyula, Vállaj, Nyírábrány és Battonya -, és további határátkelőket terveznek megnyitni az országon átutazóknak.
Emlékeztetett arra is, hogy az osztrák-magyar határszakaszon péntektől az osztrák és magyar állampolgárok beléphetnek az országba 4 napnál nem régebbi negatív koronavírusteszttel, úgynevezett PCR-teszttel. Ebben az esetben nem kell hatósági házi karanténba vonulniuk.
Arra a kérdésre, mennyire élnek ezzel a lehetőséggel az osztrák és magyar állampolgárok, azt mondta: nagyon kevés tapasztalatuk van még a pénteken érvénybe lépett lehetőségről. Mint mondta, ez az intézkedés elsősorban a magyar állampolgároknak nyújt segítséget a hazatéréshez, néhányan már éltek vele. Hozzátette: eddigi tapasztalatuk az, hogy az Ausztriából hazatérők jellemzően a belépés előtt előzetes mentesítést kértek az Országos Rendőr-főkapitányságtól.
Arra a kérdésre, hogy a szlovákok átléphetik a szlovák-magyar határt, ha nem tartózkodnak 24 óránál tovább Magyarországon, és ez mikor lesz érvényes a magyar állampolgárokra a Szlovákiába történő belépésnél, azt mondta: folyamatosak az egyeztetések a szomszédos országokkal a határátlépésről, a szlovák kormány egyelőre nem döntött erről.
A szabálysértések különböző szankcióinak alkalmazását firtató kérdésre az ezredes közölte: a helyszínen a rendőr dönti el, hogy figyelmeztetést, helyszíni bírságot vagy szabálysértési feljelentést alkalmaz. A szabálysértés körülményeit figyelembe véve hozzák meg a döntést, és figyelembe veszik azt is, hogy az illető korábban követett-e már el hasonló szabálysértést. Ha igen, akkor súlyosabb szankciót alkalmaznak – tette hozzá.
A hatósági házi karanténról szólva azt hangsúlyozta: nem változtak a szabályok a korlátozó intézkedés bevezetése óta, az a magyar állampolgár, aki külföldről tér haza, továbbra is 14 napos hatósági házi karanténba kerül. Könnyítéseket azonban bevezettek, így a határ mentén a munkába ingázók, az iskolába járók felmentést kapnak, Ausztriából 4 nappal nem régebbi negatív teszttel rendelkezőknek sem kell hatósági házi karanténba vonulniuk, és azokat sem vonják a korlátozó intézkedés alá, akik hazatérő magyar állampolgárként igazolják, hogy gyógyultak és nem fertőzőek, vagy azt, hogy külföldön 14 napig járványügyi megfigyelés alatt álltak.
Három olyan koronavírus elleni oltóanyag-kísérlet is zajlik a világban, amelynek biztatóak az eredményei – mondta a Szent László Kórház infektológus főorvosa a sajtótájékoztatón.
Szlávik János hozzátette: nagy valószínűséggel e három oltóanyag közül kerül majd ki a koronavírus első hatékony ellenszere.
Szavai szerint rendkívül jó hír a kísérletek szempontjából, hogy a koronavírussal megfertőzött majmokat a gyógyulásuk után nem lehet újrafertőzni annak köszönhetően, hogy a kísérleti oltóanyag képes immunválaszt kiváltani a szervezetükben.
A szakember felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy „a fejlesztés gyorsaságával vigyázni kell”. Felidézte, a sietség 1966-ban, egy RS-vírus elleni vakcina előállításakor oda vezetett, hogy a kísérleti oltást kapott pácienseknél súlyosabb volt a betegség lefolyása, mint azoknál, akiket nem oltottak be.
A főorvos elmondta, korábban szó volt arról, hogy már ezen a nyáron tízmilliószámra gyártanak a gyógyszergyárak oltóanyagot. Ez úgy lehetséges, hogy a gyógyszergyártók még a tesztek lezajlása előtt óriási mennyiségben halmoznak fel oltóanyagot, és ha a tesztek pozitív eredménnyel zárulnak, akkor azonnal forgalmazni tudják a vakcinát.
Szlávik János a koronavírus elleni küzdelemben Magyarországon alkalmazott készítményekről és terápiákról elmondta, hogy az orvosok rendelkezésére áll egy 2014-ben Japánban influenza ellen törzskönyvezett készítmény, amit a kínai orvosok sikerrel alkalmaztak közepesen súlyos koronavírusos betegeknél. A gyógyszer megakadályozza, hogy a betegség lefolyása súlyos legyen.
Különösebb mellékhatása nincs, egyetlen hátránya, hogy aránylag nagy mennyiségben kell beszedni és terhességben nem alkalmazható – tette hozzá. Kitért arra, hogy alkalmaznak még korábban más betegségek ellen hatékony gyógyszereket, vírusellenes gyógyszereket, biológiai terápiákat és plazmaterápiát is.
Az infektológus főorvos két, a koronavírus ellen Kubában eredményesen alkalmazott szerre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: az egyik egy biológiai terápia, amely Magyarországon is sikeres azokban az esetekben, amikor a betegség az 5-6. napon egy immunológiai vihar következtében súlyossá válik és a páciens lélegeztetésre szorul. A másik egy kísérleti készítménycsoport, a peptidek, nehezen elképzelhető, hogy azokból ilyen rövid idő alatt hatékony gyógyszert lehetett kifejleszteni, de egy korábbi fejlesztés részeként lehetséges, hogy a két készítménnyel sikerült az esetek súlyosságát mérsékelni Kubában – jegyezte meg.
Szlávik János a Magyarországon a koronavírus-betegség miatt lélegeztetett páciensekről azt mondta, 80-90 százalékuk idős ember, akiknek más krónikus betegségük is van.
„Rendkívül ritka, ha az illető fiatalabb és nincs krónikus betegsége” – mutatott rá.
A szakember a krónikus felső légúti betegségekben szenvedő óvodás gyermekek szüleinek azt javasolta, hogy a gyermekek maradjanak otthon, mert rájuk a betegség még akkor is nagyobb veszélyt jelent, ha tudjuk, gyermekek nagyon ritkán betegednek meg súlyosan a koronavírustól.
Szlávik János kitért arra is, hogy a koronavírus nem csak a tüdőt támadja meg.
„A fertőzés következtében apró vérrögök keletkeznek, amelyek eljuthatnak az agyba, a szívbe, a vesékbe, a bőrbe is” – közölte. Jelezte, ezek mind azok a tünetek, amelyek egy súlyos koronavírus-fertőzést követnek, a halálesetek is sokszor ennek a következményei, nem a direkt vírushatásnak.
Az infektológus főorvos szólt arról is, bízik abban, hogy akik nyáron el tudnak menni szabadságra, utazni is tudnak, ha nem külföldre, akkor Magyarországon.
„Kissé furcsa lesz, hogy az emberek másfél méteres távolságra állnak egymástól a bejelentkezéskor, a pincéreken maszk lesz, az asztalok távolabb lesznek egymástól, elfelejthetjük a svédasztalt, a medencében is jóval kevesebben lesznek a jelenlegi szabályok szerint” – mondta.
Szlávik János végezetül köszönetet mondott a Dél-pesti Centrumkórház és az ország összes egészségügyi dolgozójának, továbbá mindenkinek, aki részt vesz a járvány megfékezésében, erején felül teljesít, azoknak, akik betartják a szabályokat, kitartanak és összetartanak.
Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője ismertette az országos járványügyi adatokat: az igazolt fertőzöttek száma 3713, pénteken 6 idős beteg meghalt, ezzel az elhunytak száma 482-re emelkedett. A gyógyultak száma 1655, az aktív fertőzötteké 1576-ra csökkent, közülük 462 beteget ápolnak kórházban, 21-en vannak lélegeztetőgépen.
A Magyar Honvédség mint az ország egyik legnagyobb és legbiztosabb munkáltatója a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével vesz részt a kormány gazdaságvédelmi programjában, a munkahelyteremtésben – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón.
Németh Szilárd kiemelte: a honvédek ebben a koronavírusos veszélyhelyzetben is az esküjükhöz híven, példamutatóan szolgálják a hazát, őrzik Magyarország függetlenségét, békéjét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát.
Abban, hogy Magyarország megnyerte a vírussal szembeni védekezés első szakaszát, kiemelkedő és nélkülözhetetlen szerepe volt a Magyar Honvédségnek is – szögezte le az államtitkár.
Kifejtette: a határvédelmi, járőrözési, őrzés-védelmi feladatokon túl a Magyar Honvédség egyedülálló biológiai mentesítő képességével már több mint 990 idősotthon fertőtlenítését és vírusmentesítését hajtotta végre. A honvédelmi irányító törzsek 105 helyen felügyelik a lakosság és a gazdaság ellátásában nélkülözhetetlen úgynevezett létfontosságú vállalatokat és a kritikus infrastruktúrát. 13 megyében 51 kórház élén szolgálja honvédtiszt mint kórházparancsnok a járványügyi készültség fenntartását.
A járványügyi védekezés második szakaszában azokat az élet újraindításához szükséges lépéseket is meg kell tenni, amelyek középpontjában az állami munkahelyteremtés áll. Orbán Viktor miniszterelnököt idézve az államtitkár kiemelte: „annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a vírus elpusztít”. Hozzátette: a kormányfő szólt arról is, hogy a hadsereg is megkezdte az intenzív toborzást.
Németh Szilárd azt mondta: a honvédség segítő kezet nyújt azoknak, akik a koronavírus-járvány következtében veszítették el a munkahelyüket. Az ország 25 helyszínén várják a 18 és 50 év közötti állampolgárokat a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatra.
Jelentkezni a toborzóirodáknál és a megyei kormányhivataloknál lehet. Szükséges erkölcsi bizonyítvány, egészségügyi alkalmassági vizsgálat és vállalni kell a hathónapos kiképzést. Ennek során alaki, harcászati, szolgálati szabályzati ismereti, tereptani, egészségügyi, híradós és lőkiképzésből álló foglalkozásokon vesznek részt a jelentkezők napi 8 órában. A kiképzés végén a résztvevők katonai esküt tesznek. A szombat, a vasárnap és az ünnepnapok szabadnapok. A havi bruttó 161 ezer forintos illetményen felül étkezési, egészségügyi és ruházati ellátás, valamint utazási költségtérítés is jár. A fél év leteltével a kiképzett önkéntes tartalékosok minden megkötöttség nélkül visszatérhetnek a polgári életbe, vagy fél évvel meghosszabbítható a szolgálat – tette hozzá.
Németh Szilárd kiemelte: a Magyar Honvédség a legfelkészültebbeket, a legelkötelezettebbeket szeretné megtartani, nekik hivatásos vagy szerződéses pályát kínálnak.
A magyarok békeidőben vagy veszélyhelyzetben, katasztrófák vagy világjárványok idején egyaránt számíthatnak a katonákra – hangsúlyozta az államtitkár.