Kásler Miklós: korszakos jelentőségű az egészségügyi béremelés
Korszakos jelentőségűnek nevezte az orvosbérek emelését is tartalmazó egészségügyi törvényjavaslatot Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az előterjesztés keddi parlamenti vitájában.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere expozéjában úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány idején a magyar társadalmon belül is és különösen az egészségügyben összefogásra, bizalomra van szükség.
Az összefogás megszilárdításának része az orvosbérek nagyarányú rendezése is – tette hozzá.
Közölte: 2023-ra a kormány-előterjesztés szerint egy kezdő rezidens orvos jelenlegi 255 ezer forintos fizetése 687 ezerre emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos fizetése pedig 2 millió 380 ezer forintra nő.
A törvényjavaslat korszakos jelentőségű, mert hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek, és végleg lezárhatja a 2010 előtti bizonytalanságot, az ötletszerű intézkedéseket, a törvényesség határát súroló gyakorlatokat, a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát – mondta Kásler Miklós.
Magyarországon a koronavírus-járvány első fázisának kezelése mintaszerűen történt – jelentette ki a miniszter, rámutatva ugyanakkor, hogy a következő időszak is nagy fizikai és lelki erőfeszítéseket kíván az orvosoktól, egészségügyi dolgozóktól, akikre a legnagyobb teher hárul.
Emlékeztetett: a járvány első fázisában a kormány minden egészségügyi dolgozó munkáját egyszeri 500 ezer forintos elismeréssel honorálta, a második fázisban pedig még nyomatékosabban akarja kifejezni megbecsülését, mivel az orvosok helytállásának is köszönhető, hogy az ország eddig sikeresen küzdött meg a járvánnyal, és szerinte ez így lesz ezután is.
Szavai szerint mostanra megértek a feltételek, hogy szintet lépjenek az orvosok, ápolók béremelésében. Régóta várt fordulatnak nevezte ezt, amelyet a kormány a világjárvány kellős közepén is kiemelten fontosnak tart.
A mostani bérrendezés elengedhetetlen feltétele az egészségügy átfogó átalakulásának, a nemzeti népegészségügyi program további sikerének – jegyeztet meg.
Határozott cél – folytatta -, hogy az orvosok, ápolók anyagi elismerésének és munkafeltételeinek további javításával, vonzó pályakép felkínálásával lehetőség szerint itthon tartsák őket, mert „nagy szüksége van rájuk a hazának”.
Az orvosok bérének rendezéséről a miniszter megjegyezte: a kormány azt az alternatívát fogadta el, amelyet a Magyar Orvosi Kamara is javasolt.
Az előterjesztés áttörő orvosi béremelést alapoz meg, meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a hálapénz kriminalizálását is – fejtette ki.
2010 óta a kormány következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását: 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottak fel, emellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettek – ismertette.
A szakminiszter közölte: az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, legközelebb novemberben lesz béremelés.
2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint 2019-ben. Az orvosok és szakorvosok illetménye 2010 óta átlagosan két és félszeresére nőtt, és a mentősök munkáját is kiemelten elismerte a kormány, ugyanis 2016-2018 között 67 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, amelyet 2018. január 1-től újabb 10 százalékkal egészített ki – mondta.
A mostani törvénnyel véglegesen lezárható az a korszak, amikor a baloldali kormányok 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kiemelkedő színvonalú egészségügyi intézményeket zártak be, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, minden egészségügyben dolgozótól elvettek egyhavi bért, a betegekkel pedig vizitdíjat, kórházi napidíjat fizettettek – mondta Kásler Miklós.
