Kellermayer Miklós, a kutatás vezetője elmondta: több mint százszor nyomták össze a vírust, de az mindig visszaugrott eredeti alakjára.

Hirdetés

Az atomi erőmikroszkóppal végzett kutatásból az is kiderült, hogy a vírus tüskefehérjéinek viselkedése mozgékony, ennek a vírus könnyebb megtapadásában lehet szerepe – tette hozzá. A kutatás szerint ezzel magyarázható, hogy míg általában a vírusok a gazdatestet elhagyva sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat.

Arra a kérdésre, hogy a kutatás segíteni tud-e a vakcinafejlesztésben, azt válaszolta: a kutatással meg lehet vizsgálni, milyen hatással vannak a vírusra a kémiai, biológiai módszerek, például az UV-sugárzás, a kémiai anyagok, a fertőtlenítőszerek, de a vírus ellen immunitást kifejlesztő módszerekre csak közvetetten lehet belőle következtetni.

Korábban írtuk