Latin szóval migrációnak nevezik az őrületes népvándorlási hullámot, vagyis elköltözést. De ez a latin szó azt is jelenti, hogy a süllyedő hajót elhagyják az egerek. Az európai mohóságizmus és gőgös ostobaság tehetetlen, holott gyarmati kizsákmányolásuk, majd a kizsigerelt népeket hirtelen cserbenhagyásuk okozta ezt a tragikus folyamatot. Amit az USA katonai erővel végrehajtott „rendcsinálása”, diktátorok, helyi kultúrák, civilizációk fölszámolása, az arra épült államszerkezetek szétzúzása utáni gyors visszavonulása idézett elő. Vagyis a 28 EU-tagállam közül legalább 20 vétlen a történtekben. De velük akarják kiitatni a vétkes országok a méregpoharat. Ennek érdekében mindenféle „álhumánus” és „praktikus” elméleteket pöszölnek ki. Ami a munkaerőhiányt illeti. Európa dugig van munkanélküliekkel, akiket még „integrálni” sem kellene, mert nyelvtudásuk, civilizáltságuk eleve adva van. Az a tény pedig, hogy például Franciaországban még a harmadik afrikai generációt sem sikerült beolvasztani: az a lilagőzös merkeli álmodozások cáfolata.

Minden országnak megvan a maga hülyőke és gazficegenc utánpótlása. Nekünk is megvan, sőt exportálhatunk is belőle. De nem ezek hagyják el az országot, hanem hasznos, tanult, képzett, nemző- és szülésképes honfitársak. Az itthon maradt kozmopolita léhűtők hamis elméleteket koholnak a beilleszkedésre alkalmatlan menekültek befogadására, letelepítésére.

E gyarmatosított lelkületű főidiotisszimák pimaszul Szent István intelmeire hivatkoznak. Miszerint arra tanította volna fiát, hogy „gyönge és törékeny az egynyelvű és egyszokású ország”. Holott a történelem arra oktat: éppen az ellenkezője az igaz. Az USA-t az egynyelvűség tartja össze. A görög, a Római Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia, a történelmi Magyarország, Jugoszlávia, a Szovjetunió emiatt esett szét. A másik Szent István-i intelem állítólag így szólt: „A vendégek és a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén.” Különben a magyart utálók bedőltek ennek a rossz fordításnak, mert még latinul sem tudnak.

Kocsis István A mai magyar és a mai európai történetírás válsága című zseniális könyvében leleplezi a latinból fordított szöveg meghamisítottságát. Kocsis a „Szent Korona-tan” kiváló tudora, a magyar történelem rajongója, drámaíró. Nem véletlenül nyomattatik el még a nemzeti oldal sunyoncai által is, akik idegen érdekeknek óhajtanak megfelelni a hazát árulók posványában.

Okosan bebizonyítja: Szent István úgy akart sok­nyelvű nemzetet, hogy minden nép a születési helyén marad, és lakott földjeikkel bővítik István birodalmát. A kor szellemének megfelelően egyetlen keresztény kézbe fogta volna Európát. (Lásd: a Német-római Császárság gondolatát. Luxemburgi Zsigmond magyar királyt, német-római császárt. Fél Európa uralkodóját.) Az Intelem magyar fordításának másik szöveghamisítása, hogy István nem „jövevénynépeket” akart befogadni, hanem férfiakat. „In hospitibus et adventiis VIRIS (…)” A latin VIR szó férfit, harcost, katonát jelent. Ezt hamisították „népre”. Kitalálható, mire kellett volna a királynak a fegyverforgató katona – asszony és gyermek nélkül. De a mi magyarul tudó „migránsaink” még mindig nem integrálódtak a magyarságba évszázadok alatt. Nem értik István király korát, ahogy a mi korunk magyar érdekeit sem.