Még szilveszter éjszaka sem hozott jelentős változást a muszlim népvándorlás intenzitásában. Csak 2015. december 31. és 2016. január 2-a között több mint 7000 migráns áramlott be Európába. De miért is apadt volna a migrációs kedv? Elvégre a muszlim világnak semmit nem jelent Gergely pápa szilvesztere, hiszen ők most 1437-et írnak Mohamed futásától számítva, s a mi december 31-énk nekik épp al-khamis: 19. Rabi al-Awwal 1437 volt, vagyis egy egyszerű nap.

Sőt immár a muszlim világ a karácsony és a szilveszter betiltásán működik helyenként – ahogy azt néhány éve el is érték Európa fővárosában, Brüsszelben. Csak zárójelben: a Hamasz az idén betiltotta a keresztény újév ünneplését az általa ellenőrzött területeken, mert ez „ellentétes az iszlámmal és szabályaival”, olyan „nyugati szokás”, amit ők nem tűrnek meg mostantól.

A tiltás egyébként korántsem példa nélküli. A magyar kormány baráti Tadzsikisztánja már 2013-ban betiltotta a szilveszter ünneplését, és kitiltotta az állami médiából a Mikulás megjelenését. Az idén pedig a karácsony megünneplésére sújtott le egy rendelet, és ezzel a karácsonyfa-állítás hivatalosan is állam által üldözendő cselekménnyé vált. Ez ám a nagy muszlim tolerancia… Nos, mind­ezek alapján nem csodálkozhatunk, ha az ázsiai muszlim tömegek a maguk 1437-es évük átlagos hétköznapjain ugyanúgy folytatták menetelésüket Európa szívébe, mint ahogyan azt tették 2015-ben is.

És Angela Merkel mit üzent újévi köszöntőjében?

Hát, nagyjából azt, hogy mindez folytatódni fog 2016-ban is, és azon fog munkálkodni, hogy az illegális bevándorlás legálissá váljon. Merkel beszéde egyenes folytatása, sőt összefoglalása volt mindazon lózungoknak, amelyeket 2015 szeptemberétől puffogtat hetente – minden látszat és érdemi eredmény nélkül. Pontosabban, azzal az eredménnyel, amiért 2008-ban megkapta a Nagy Károly-díjat, majd 2010-ben átvehette a Coudenhove-Kalergi Európa-díjat, vagyis az Európa nemzeti neutralizálása mentén egyesítők nagy díját.

Merkel 2016-os újévi beszédében ismét a befogadáskultúrát és a befogadottak óriási, hosszú távú társadalmi hasznát hangsúlyozta. Persze, koncként odavetett néhány gondolatot a bevándorlást ellenzőknek is, miszerint „értékeink, hagyományaink, jogfelfogásunk, nyelvünk, törvényeink, szabályaink tartják fenn társadalmunkat”, és „ez érvényes mindenkire, aki itt akar élni”. Nagyjából ennyi.

Persze arra nem tért ki, hogy mindezt hogyan akarja majd érvényesíteni Németország és egész Európa „no-go district”-jeiben. Vagy mi lesz azokkal, akik egyébként inkább azon dolgoznak, hogy a keresztény szimbólumok, szokások tűnjenek el Európából, s akár a nagy tolerancia jegyében az időszámítás módja is minimum kettős legyen. Gergely pápa naptára mellett mondjuk kötelező legyen a dátumok kiírása az iszlám időszámítás szerint is, ahogy a mecsetépítési hullám megakadályozása is egyre lehetetlenebbé válik, ha 2016-ban is ugyanannyi menekült érkezik Európába, mint amit a hivatalosságok bevallanak. (Ez a szám, most 1,1 millió, de minimum 200-300 ezer fővel több muszlim lépett be Európába, csak ők elkerültek eddig mindenféle regisztrációt, és gond nélkül szívódtak fel azokban a muszlim közösségekben és területeken, amikre Európa tagállamainak vajmi kevés rálátásuk van, ezek párhuzamos világa miatt.) Merkel beszédének áttételes üzenete pedig az, hogy bárminemű tagállami tiltakozás ellenére a Merkel–Schulz-páros fogja – egyelőre 2016-ban is – kizárólagosan eldönteni Európa jövőjét és annak civilizációs, kulturális és rasszbeli átalakulását.

Európa kisebb népei, nemzetei érzik ennek a veszélyét. A svédek – akik korábban a legbefogadóbb bevándorláspolitikát folytatták – behúzták a kéziféket. A Svéd Demokraták előretörése világossá tette a sírdogáló, muszlimsimogató kormánypolitika számára, hogy ennyi, vége. Megálljt kell parancsolni. A svédek, látva a súlyos problémát, az 1950-es évek óta először határellenőrzést vezettek be a dán–svéd határon, és 34 ellenőrzőponton összesen 150 biztonsági őr végzi 2016 januárjától az igazolványok ellenőrzését, miközben a koppenhágai repülőtér melletti Kastrup állomáson 325 méter hosszú kerítést építettek, hogy így akadályozzák meg az engedély nélküli határátlépést.

Vagyis elegük lett abból, hogy hazájukban, mint nyulak a téli csapáson, úgy ugorjanak meg a papír nélküli behatolók a svéd hatóságok ellenőrzése elől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) észak-európai szóvivője, Mattias Axelsson – ugyancsak svéd liberális – aggodalmát fejezte ki a svéd kormány által bevezetett intézkedések miatt:

„Sajnos úgy tűnik, hogy azoknak, akik menedéket szeretnének kérni Svédországban, muszáj lesz érvényes személyazonosító okmányokat felmutatniuk. (…) Óriási stressz menekülni, és nem várható el, hogy azok, akik jogosultak a menedékre, rendelkezzenek a megfelelő dokumentumokkal – ez elég lehetetlen.”

Tényleg?

Érdekes módon az 1956-os magyar menekülthullám tíz- és százezreinek nem volt személyazonosságuk igazolása kapcsán tömegesen papírproblémájuk, míg az afgán, szír, iraki menekültek százezrei hagyták el irataikat, mondták magukat más nemzetiségűnek, akik közül csak a német hatóságok már közel 20 ezret azonosítottak be a kiutasítás szándékával – ám erre eddig még nem került sor. Nyilván erre Axelsson azt mondaná, hogy nem is volt olyan stresszes a szovjet tankok elől menekülni, mint mondjuk Törökország valamelyik menekülttáborából.

Apropó kerítés! Orbán Viktor után immár az ötödik állam Svédország, amelyik kénytelen-kelletlen elfogadja a kerítésépítés kényszerét a migránsáradat kezelésében. És persze most is ugyanazok tiltakoznak, akik korábban. A Károly-díjasok és a Coudenhove-Kalergi-díjasok. Sajnos ma még mindig ők vannak Európa vezető pozícióiban. Márpedig e díjak birtokosának lenni egyet jelent azzal, hogy az illető közéleti, politikai tevékenysége során mindent megtesz Európa nemzetek feletti, illetve nemzeteket kiiktató egyesítése és más, leginkább ázsiai rasszok betelepítése érdekében.

Angela Merkel 2008-ban kapta meg a Nagy Károly-díjat, amelyiknek első tulajdonosa az a Coudenhove-Kalergi volt 1950-ben, aki az 1920-as évektől megszállott hirdetőjévé, ideológusává vált Európa nemzetek felettivé válásának, az európai bevándorlás liberalizálásának és egy afro-ázsiai-fehér keveredésből létrejövő új európai rassz kialakulásának. Természetesen ez utóbbi nagy européer is önálló névadója egy díjnak, ez az Európai Coudenhove-Kalergi díj, amelyet 2010-ben ugyancsak Angela Merkel kapott. A német kancellár Nagy Károly-díjának indoklásában az állt, hogy leginkább az európai alkotmány elfogadásáért tett erőfeszítéseivel érdemelte ki. Tudják? Annak az alkotmánynak az elfogadásáért, amelyből kivették az Európa keresztény gyökereire való utalást. Míg 2010-ben a Kalergi-díj a nagy névadó ideológiai és nemzetek feletti Európa-eszméjének képviselete miatt járt Merkel Muttinak.

Kalergi munkásságát általában a jobboldali-konzervatív politikai erőtérben gyakran mint a nagy nemzetellenes összeesküvések egyikét szokták emlegetni, ugyanakkor a balliberális oldalon, mint a páneurópai eszme megteremtőjét ünneplik, s személyének történelmi megítélése kapcsán mindig ott lebeg szabadkőműves tevékenysége, hiszen az osztrák-magyar-japán származású, így egyes szóbeszédekkel ellentétben nem zsidó Kalergi fiatal korától tagja volt a bécsi Humatis szabadkőműves páholynak.

És ha már a díjak és bevándorláspolitika összefüggését nézzük, ki is kapta 2015-ben a Nagy Károly-díjat?

Hát, Martin Schulz!

Ő, mindazon áldásos tevékenységéért, amiért nem védte meg Európa határait 2015-ben, amiért szabadon hagyta áramolni Európa szívébe az ázsiai muszlim százezreket, s amiért mindeddig egyetlen migráns sem lett visszaküldve azok közül, akik Törökországból indultak útnak a nagy honfoglalásra. Már most szeretném mondani, szóval, előre jelzem, hogy Martin Schultz hamarosan ugyancsak meg fogja kapni a Coudenhove-Kalergi díjat. Hiszen ő is abban a csapatban játszik, amelyik Kalergi nagy eszméjének megvalósítását tűzte ki célul, ámde korántsem olyan nyíltsággal beszélnek erről, mint ahogyan azt Kalergi mester tette. Sőt univerzális humanizmust hirdetnek mindenütt, s nem átallnak olyan nyílt hazugságokkal operálni, mint amilyennel Schulz is élt 2015 szeptemberében az Európai parlament nyitónapján, amikor ezt volt képes mondani: „a menekültek azért Európába jöttek, mert az európai értékeket osztják”!

Nincs határa az arcátlan félrevezetésnek, a skrupulus nélküli hazudozásnak? Ha Merkelen és Schulzon fog múlni, akkor nincs, és nem is lesz!

A Nagy Károly-díjat egyébként 1990-ben Horn Gyula kapta! Tetszenek érteni? Nem Antall, Csoóri vagy Lezsák! Vagy Orbán, ha már akkori liberális kellett volna a díjazóaknak. De még csak nem is Pozsgay, ha baloldali kellett! Nem! Horn Gyula! 2001-ben meg Konrád György nyerte el a kitüntetést. Többek között ezért is okozott nagy megbotránkozást Kalergi örököseiben az, hogy Konrád kiállt Orbán Viktor migránspolitikája mellett, és civilizációs veszély elleni védekezésként értelmezte a magyar kerítés megépítését 2015 őszén.

2016-ra már megvan a Károly-díj kiválasztottja. Ferenc pápa fogja kapni a kitüntetést. Nyilván azért, mert mint a legbefolyásosabb keresztény vallási vezető, a muszlim tömegek befogadása mellett érvel, és nem kíván vallási, mondhatni hitelvi kérdésekbe bocsátkozni mondjuk Európa és a kereszténység jövője kapcsán…

Az osztrák-magyar-japán Kalergi álmát az afro-ázsiai-fehér keverék Európáról a Károly- és Coudenhove-Kalergi-díjasok, úgy tűnik, 2016-ban is rohamléptekben kívánják majd megvalósítani.