Három idézet

Nagy jelentőségű interjút készített a Magyar Nemzet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Már maga a tény, hogy az orosz külpolitika vezetője korlátozások nélkül megszólalhat egy magyar médiumban, sajtótörténeti esemény, hiszen az európai fősodor gondosan ügyel arra, hogy az Európai Unió polgárai ne ismerhessék meg a különös ukrajnai háború értelmezését orosz szemmel. A Magyar Nemzet most megtörte ezt a blokádot. Az első idézet önmagáért beszél.

„Ukrajnában az oroszokat üldözték és megölték. Ezt az irányvonalat közvetlenül a 2014. februári kijevi államcsíny után kezdték követni. A hatalmat magukhoz ragadó nacionalisták megígérték, hogy »vérbe fojtják« az orosz ajkú Krímet, amely nem fogadta el a puccs eredményét, és neonáci fegyveresekkel tömött »barátságvonatokat« küldtek a félszigetre, hogy lemészárolják a krími lakosokat. 2014. május 2-án az odesszai Szakszervezetek Házában élve elégették azokat az aktivistákat, akik nem értettek egyet az új kijevi kormánnyal. A bűncselekmény egyik elkövetőjét sem büntették meg mindmáig, noha az elkövetőket már régóta azonosították, többek között a nyilvánosan hozzáférhető videófelvételek alapján. 2014 után az ukrán büntetőosztagosok több mint tízezer orosz és orosz ajkú donbászi lakost – ártatlan civilt – öltek meg.”

Nézzük a másik idézetet: „Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete már régóta nem védelmi szövetség, amint azt a NATO-országok vezetői állítják. A jugoszláviai, iraki és líbiai katonai kalandok nem magyarázhatók a tagállamok területének megvédésére irányuló szándékkal. Ki ellen védekeztek ott a NATO-országok? Ki támadta meg őket? Ezért a NATO-bázisok megjelenése Ukrajnában és magának Ukrajnának a harcos szövetségbe való bevonása közvetlen veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra nézve. Ez a helyzet számunkra elfogadhatatlan lenne. Ezért 2021 végén arra kértük az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy Ukrajna el nem kötelezett státusának megváltoztatása nélkül nyújtson biztonsági garanciákat Oroszországnak. Kezdeményezésünket elutasították. A Nyugat folytatta Ukrajna fegyverekkel való „felpumpálását” a donbászi és a krími kérdés erőszakos megoldása érdekében. Számunkra végül nem hagytak más választást, mint a különleges hadművelet elindítását. Biztos vagyok benne, hogy bármelyik önmagát becsülő ország pontosan ugyanezt tette volna ebben a helyzetben.”

Végül a harmadik idézet: „…bizonyára nem állnak messze az igazságtól azok a szakértők és elemzők, akik szerint az európai és észak-amerikai országok vezető körei ellenségképet próbálnak kreálni Oroszországról annak érdekében, hogy egyesítsék a társadalmi és gazdasági problémáikba belefáradt lakosságot. Folyamatosan démonizálják hazánkat az információs térben végzett manipulációikkal. A köztudatba próbálják belesajtolni az orosz vezetés állítólagos birodalmi ambícióiról szóló tézist. Valószínű, hogy a mitikus orosz fenyegetés hangoztatásával igyekeznek elterelni a figyelmet a valós problémák kezelésének kudarcáról. Amilyen például az infláció, a növekvő munkanélküliség, a polgárok reáljövedelmének csökkenése, az illegális migráció és az ehhez kapcsolódó féktelen bűnözés.”

Az orosz külügyminiszter szólt arról is, hogy Ukrajnában nem csupán az oroszok, hanem a magyarok és más nemzetiségiek is erőszakos ukránosítást szenvednek el. Audiatur et altera pars, azaz hallgattassék meg a másik fél is. Ez a tisztességes eljárás elve és gyakorlata.