Hirdetés

Hiába alakult ki széles körű egyetértés az Európai Parlamentben arról, hogy Ursula von der Leyen méltatlanná vált az Európai Bizottság élére, a politikai érdekek, a háttéralkuk és a brüsszeli hatalmi gépezet önvédelmi reflexe ismét felülírta a józan ész által diktált döntést. A Pfizer-ügyből kibontakozó korrupciógyanús botrány, az átláthatóságot semmibe vevő bizottsági gyakorlat és a folyamatos, elvtelen politikai lavírozás önmagában is elegendő lett volna a leváltáshoz – mégsem történt semmi. Ebben az árulásban a Tisza Párt is szerepet vállalt, asszisztálva Ursula von der Leyen megmentéséhez, szembemenve a választók többségének akaratával. A Nemzeti Ellenállás Mozgalom villámkampányt indított, hogy felhívjuk a figyelmet: elég volt a brüsszeli színjátékból és a bábként viselkedő magyar politikusokból!

A 720 fős Európai Parlamentből 360-an támogatták Ursula von der Leyen munkájának további folytatását, 175-en ellene voksoltak, 18-an tartózkodtak. Maradása kizárólag politikai zsarolásnak és háttéralkuknak köszönhető – de még így is kevesebb szavazatot kapott, mint tavaly, amikor 401 képviselő támogatta. Most mindössze 360-an álltak mellette: ez a szám a túléléshez elég volt, de a bizalom látványosan csökkent.

A bizottság elnökét egy évekkel ezelőtti, máig teljesen fel nem tárt ügy miatt érte támadás: a 2021-es vakcinabeszerzések körüli homályos tárgyalások, eltűnt SMS-ek és eltitkolt egyeztetések miatt indult eljárás világít rá arra a mélyen gyökerező problémára, hogy az Európai Unió vezetői saját magukat a szabályok fölé helyezik. Az európai törvényszék májusi ítélete szerint a Pfizer-vezérrel váltott üzenetek hivatalos dokumentumoknak minősültek volna, ha még léteznének – de a bizottság szerint azok „már megsemmisültek”.

Ez önmagában is botrány, de a politikai következmények elmaradása még súlyosabb kérdéseket vet fel. A bizalmatlansági indítvány mögé felsorakozott ugyan számos frakció – köztük konzervatív és reformer erők –, mégis, a szociáldemokraták és liberálisok a szokásos fegyelmezettségükkel védték meg Von der Leyent.

A történet magyar szála sem hiányzik. Magyar Péter és pártja – akik nem győzik hangsúlyozni, hogy az uniós átláthatóság és jogállamiság elkötelezett hívei – szintén kiálltak Von der Leyen mellett. Nem is tehettek mást, hiszen a Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber egyértelműen elvárta a lojalitást. Az „új” magyar ellenzék így gyorsan beilleszkedett az európai politikai játszmák világába, ahol az elvek hamar odavesznek a hatalmi stratégiák és pártfegyelem útvesztőjében.

Magyar Péternek nincs is más választása, hiszen a valódi döntések, amiket meg kell hozniuk, nem Budapesten, hanem Brüsszelben, pontosabban az Európai Néppárt irodáiban születnek. És ezeknek az irodáknak az élén ott áll Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője, aki nyíltan kijelölte, mit vár el szövetségeseitől – így Magyar Pétertől is.

Ursula von der Leyen bizalmatlansági indítványának parlamenti szavazása előtt Weber egyértelművé tette, mit jelent a Néppárthoz tartozni: Európa-pártiság, Ukrajna támogatása és a jogállamiság elkötelezett védelme. Ezek a „vörös vonalak” nemcsak az Európai Bizottság elnöke mögötti kiállást igazolták, hanem előre megüzenték mindenkinek, aki részese akar lenni ennek a politikai klubnak, hogy csak akkor van helye a csapatban, ha betartja ezeket az irányvonalakat. Magyar Péter pontosan ezt az utat választotta, és ezt Manfred Weber is hangoztatta. Elmondta, hogy ezt a meghatározást Magyar Péter képviseli Magyarországon, Orbán Viktor ellenében, tehát ukránpárti politikát folytat.

És közben mi történik idehaza? Nemrég zárult le a Voks2025 kampány, amelyen több mint kétmillió magyar ember mondott nemet Ukrajna uniós csatlakozására. Ez a döntés világos üzenet Brüsszelnek – de úgy tűnik, Magyar Pétert ez sem érdekelte. A Néppárt elvárásaihoz igazodva, a magyar választói akarat helyett inkább az európai elitet szolgálja ki. Magyar Péter ma már nem más, mint egy új arcú végrehajtója ugyanannak a brüsszeli logikának, amely az elmúlt években rendre semmibe vette a nemzeti szuverenitást és a valódi elszámoltathatóságot. A kérdés már nem az, hogy Magyar Péter mit akar – hanem az, hogy mit engednek neki. És úgy tűnik, Manfred Weber már megadta a választ.

Nem is csoda, hogy a Tisza Párt hétvégi kongresszusa mélységes csalódást keltett szimpatizánsaik körében. A rendezvényen egyetlen olyan kérdésről sem esett érdemi szó, amely ma ténylegesen foglalkoztatja a magyar közvéleményt: sem Ukrajna uniós csatlakozásáról, sem Von der Leyen menthetetlenségéről, sem a Pfizer-botrányról. És az áprilisra beharangozott képviselőjelöltek bemutatása is elmaradt. Minden fontos kérdést látványosan kerültek. Magyar Péter inkább hallgatott, ahogy mindig is teszi, ha nem tudja, mit mondhat anélkül, hogy megsértené a brüsszeli forgatókönyvet.

Fotó: Nemzeti Ellenállás Mozgalom, Facebook

Ezért döntöttünk úgy a Nemzeti Ellenállás Mozgalommal, hogy nem hagyjuk szó nélkül ezt a képmutatást, és villámkampányt indítottunk, hogy rámutassunk: Magyar Péter nem több mint egy szereplő Brüsszel színpadán, egy politikai termék, akit külföldi pártvezetők programoznak.

És hogy mennyire alkalmatlan? Ezt tragikomikus módon maga mutatta be a múlt héten, amikor az országot sújtó pusztító vihar után, amely fákat csavart ki, háztetőket sodort le és megbénította a közlekedést, Magyar Péter „egy kis záporként” bagatellizálta az eseményeket. Szakemberek figyelmeztetéseit semmibe véve nyilvánosan kioktatta azokat, akik próbálták kezelni a helyzetet. Később bocsánatot kért – de még ebben sem volt önálló: mint írta, csak azért tette mindezt, mert „más ezt mondta neki”, és azzal takarózott, hogy a vihar alatt zárt térben volt. És itt jön a legfontosabb kérdés: ha valóban zárt térben volt – miért nem tájékozódott? Miért nem nézett körül, olvasott utána, kért jelentést? A válasz egyszerű: nem érdekelte. Magyar Pétert nem a valóság foglalkoztatja, hanem a kép, amit magáról sugároz. Az sem számít neki, ha közben embereket aláz meg, ha szakértőket kérdőjelez meg – neki csak az a fontos, hogy erősnek és keménynek tűnjön a kamera előtt. Mert ő nem irányítani akar – hanem pózolni. A hergelés, az uszítás és az önimádat hármasára építi politikai jelenlétét. Miközben minden valódi kérdést elkerül és egyetlen közéleti válságban sem mutatott valódi vezetői képességet, kommunikációs blöffökre és dühkampányokra épít. Ezért is indítottuk el kampányunkat. Mert az országnak nincs szüksége egy szerepjátszóra, egy olyan emberre, aki stúdióból kommentál vihart és szelfikkel próbálna országot vezetni.

A Nemzeti Ellenállás Mozgalom villámkampányának tehát a fő üzenete, hogy Magyar Péter nem politikus, hanem szerepjátszó, egy pózoló pojáca, akit Brüsszel irányít, és akinek kizárólag saját maga számít. Minden megnyilvánulásából süt, hogy nem valódi megoldásokat kínál, hanem figyelmet, dicsfényt, rivaldafényt keres. Nem országot akar vezetni, hanem címoldalra kerülni. Ilyen emberekre pedig nemet kell mondani.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője és a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja.