Segítünk saját otthonhoz jutni

– Eddig alapvetően a házasok, elsősorban a gyermekesek vagy gyermekvállalást tervezők juthattak különféle otthonteremtési támogatásokhoz. Az Otthon Start-program esetében viszont nincs ilyen megkötés. Miért döntöttek így?

– A 90-es évek óta valóban meghatározó eleme volt az otthonteremtési támogatásoknak, hogy alapvetően a családi státuszból indultak ki, tehát hogy van-e gyerek, vagy tervez-e gyermekvállalást az adott házaspár. Így volt ez a családi otthonteremtési kedvezmény esetében is, amely egy évtizede indult, később pedig kiegészült a falusi csok-kal, valamint a babaváró kölcsönnel, amit nagy részben szintén otthonteremtésre fordítottak. Mindezek a családtámogatási, otthonteremtési programok továbbra is rendelkezésre állnak, vagyis a családok kiemelt támogatása ezután is marad, sőt még erősebb lesz. Hiszen ezek mellé lép be új pillérként a fiatalok otthonteremtésének támogatása. Ez egy első lakás program, amelynél nem a családi helyzetből indulunk ki, hanem a tulajdonosi állapotból, abból, hogy valakinek van-e ingatlana, vagy nincs. Ez jellemzően a fiatalokat érinti, de nem kizárólagosan őket, hiszen úgy hoztuk meg a szabályokat, hogy nincs korhatárkorlát: ami lényeges, hogy valaki rendelkezik-e saját otthonnal vagy sem. A legfontosabb szempont ugyanakkor az volt, hogy a fiatalok minél hamarabb el tudjanak indulni az önálló életben, eljőve a szülői házból, illetve albérlet helyett inkább saját otthonuk törlesztőrészletét fizessék, hogy tulajdonossá váljanak

– Tulajdonképpen ez sem ellentétes a kormány azon céljával, hogy minél több gyermek szülessen.

– Valóban nem, hiszen ha hamarabb tudnak önállósodni, korábban érzik magukat biztonságban, hamarabb tudnak elköteleződni, családot alapítani, és vagyoni helyzetükben is nagyobbat tudnak előrelépni, ami szintén nagyon fontos a családalapítási, gyermekvállalási célok megvalósulásában. Tehát ez egy elsősorban a fiatalokat célzó első otthon program, nem pedig egy demográfiai célú akció, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy demográfiai hatásai is lesznek. Sok olyan történetet hallani már most, hogy húszas éveik derekán járó fiatalok az új program miatt előrehozták döntésüket, hogy albérlet helyett közös otthont és családot alapítsanak. Nagyon lényeges, hogy ez a fix 3 százalékos hitelprogram kombinálható lesz az összes családtámogatási, otthonteremtési programmal. Ez pedig elképesztő lehetőséget jelent a családok, a gyermekvállalásban gondolkodók számára, hiszen nemcsak a már meglévő családtámogatási elemek, hanem az új, fix 3 százalékos, 50 millió forintos hitelkeret is rendelkezésre áll mostantól számukra, ami óriási segítséget nyújthat a házvásárlásban, a házépítésben vagy a nagyobb méretű lakás a megvásárlásában.

– Mit jelent ez a kombinálhatóság a gyakorlatban? Tehát élhetnek egyszerre a csok plusz, a babaváró hitel és a mostani, Otthon Start nyújtotta lehetőségekkel?

– Vegyünk egy két gyermekben gondolkodó házaspárt, akiknek nincs első otthonuk. Ebben az esetben a csok plusznál kapnak egy 30 millió forintos hitelkeretet, itt fix 3 százalékos a kamat és szintén akár 25 év a futamidő. A csok plusznál a megvásárolt ingatlan esetén van illetékmentesség is, ez nagyon fontos, és ha megszületik a második gyermek, akkor 10 millió forintot leírhatnak ebből a 30 millió forintos hitelből. Emellé jön be az 50 millió forintos, 3 százalékos fix kamatozású hitel, ami azt jelenti, hogy ők összesen már 30 plusz 50 millió forintos kamattámogatott hitelhez férnek hozzá, ami nyilván bővíti a lehetőségeket a keresett ingatlan méretében, illetve lakás helyett akár házban is gondolkodhatnak. A babaváró hitel nagy részét pedig valóban beforgathatják önrészként. A bankoknak van ennek kapcsán egy kialakult szabályrendszerük. Eszerint ha a babaváró kölcsön több mint egy éve lett felvéve, akkor száz százalékban el szokták fogadni önrésznek, ha három hónapon túl – ez munkáshitel és babaváró kölcsön esetén is érvényes –, annak általában a 75 százalékát fogadják el. Gyermekek születése esetén pedig mind a babaváró kölcsönből, mind a munkáshitelből szintén további jelentős összegeket, több millió forintot vagy akár az egész tartozást leírhatják. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország a legerősebb életkezdési és otthonteremtési csomagot biztosítja a fiatalok számára. Végig lehet menni Európa országain, vagy megnézni, hogy 2010 előtt milyen életkezdési támogatási lehetőségei voltak egy fiatalnak…

– Mi történik akkor, ha például testvérek örökölnek, mondjuk ketten vagy hárman egy ingatlant, vagy esetleg egy munkahelyüktől és minden mástól távol eső, nem túl jó állapotú házat, ami papíron ugyan lehetne az első otthonuk, de mégsem ideális erre a célra? Ők kiesnek ebből a lehetőségből?

– Próbáltuk az első otthon definícióját életszerűvé alakítani, ezért az a főszabály, hogy az elmúlt tíz évet vizsgáljuk. Ha valakinek több mint tíz évvel ezelőtt volt ingatlantulajdona, az nem számít. Itt a például a devizahitel-károsultakra gondolunk, hiszen nagyon sok olyan család vagy épp egyedülálló, középkorú ember van, aki akkor elvesztette az otthonát és még most is albérletben él. A másik a kis értékű ingatlanok esete. Tehát akinek egy 15 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlantulajdona vagy ingatlantulajdon-hányada van, szintén jogosult lesz a programban való részvételre. Sok tízezer olyan ember van, aki jellemzően örökölte az ingatlant, tipikusan egy kis vidéki településen, ahonnan már elköltözött vagy ahol sohasem élt, viszont ezt az ingatlanát nem tudta eladni az elmúlt időszakban. Úgy gondoltuk, méltatlan lenne, ha az ilyen élethelyzetben lévőket nem engednénk be a programba, ahogy azoknak is van lehetőségük részt venni ebben, akiknek legfeljebb egy, maximum 50 százalékos tulajdonrészük van, amihez gyakran ugyancsak öröklés útján jutottak hozzá, és nekik sokszor szintén nincs lehetőségük arra, hogy saját otthonban éljenek. A visszajelzések alapján a társadalom és a szakma is úgy ítélte meg, hogy ez a keretrendszer méltányos és igazságos.

– Láthattuk, hogy főleg a nagyvárosokban és Budapesten elszaladtak az ingatlanárak, gyakran a panellakások is jóval egymillió forint fölötti négyzetméteráron kaphatók. Az Otthon Start esetében a másfélmilliós maximális négyzetméterár-maximum nem határolja-e be túlságosan a lehetőségeket?

– A használt lakások ára Budapesten átlagosan 1,3-1,4 millió forint négyzetméterenként. Vagyis a másfélmilliós maximális négyzetméterár azt is jelenti, hogy efölé nem drágulhatnak azok az ingatlanok, amik az elsőotthon-programban részt akarnak venni. Emiatt az ingatlantulajdonosok érdekeltek lesznek abban, hogy ne menjenek efölé a négyzetméterár fölé. Másrészt ez az újlakás-piacnak is üzenet, hogy másfélmillió forintos négyzetméterárból kell tudni új lakásokat építeni Budapesten. Erre egyébként a főváros legtöbb kerületében van lehetőség, és azt látjuk, hogy az ingatlanfejlesztők tucatjával állnak sorba azért, hogy ilyen lakásfejlesztéseket indítsanak. Ez a másfélmillió forintos négyzetméterár két-három évre megfogja majd a budapesti ingatlanok drágulását is mind a használt, mind az újlakás-piacon. Nyilván lesznek ennél drágább lakások, de az ingatlanfejlesztők érdeke az lesz, hogy maximum másfélmillió forintos négyzetméteráron is építsenek ingatlanokat, ne csupán a prémium szektorban.

– Mindez talán az albérletárakra is hatással lesz? Hiszen ha sokan megtehetik, hogy saját ingatlanba költözzenek, az albérletek iránt csökkenhet a kereslet.

– Bombahír volt az idén, hogy az albérletszezon közepén, augusztusban, amikor az egyetemisták leginkább jönnek Budapestre, a fővárosban csökkentek az albérletárak. Ilyen évek óta nem volt. Nyilvánvaló az összefüggés: az Otthon Start-program miatt sokan elkezdtek abban gondolkodni, hogy albérlet helyett lakást vesznek maguknak, és néhány hónapot inkább a szülői házban maradnak, ha utána saját otthonuk lehet. Többen úgy kommentálták a folyamatokat, hogy a fix 3 százalékos hitelprogram elhozhatja a budapesti albérlők aranykorát. Ez azt jelenti, hogy a program nem csak az első lakást vásárlókat, hanem az albérletben élőket is tudja majd segíteni. Azokat, akik csak néhány év múlva fognak belevágni a saját otthon megvásárlásába.

– A magyar gazdaságra milyen hatással lehet ez a program?

– Ha az ember figyeli a híreket, világosan látja, hogy mozgásba jött mindenki, rengetegen nézik a lehetőségeket, fiatalok, szülők, de az ingatlanpiac, az építőipar is megmozdult. Minden jel arra mutat, hogy vidéken több ezer családi ház építését indíthatja be ez a program, a városokban pedig nagyon sok olyan ingatlanfejlesztés indulhat el, amelynek kapcsán eddig nem bíztak abban, hogy el fogják tudni adni ezeket az ingatlanokat. Ezzel a támogatott kamatprogrammal nagyon nagy lökést tudunk adni a fiataloknak, hogy tulajdonossá váljanak, olyan finanszírozási támogatást, amivel az érintettek a használtlakás-piacon tudnak ingatlant keresni, vagy akár új építésű lakást, házat tudnak maguknak vásárolni. Azt várjuk, hogy öt év alatt 50 ezer olyan lakás épül meg, ami egyébként nem valósult volna meg ebben az időszakban. Emellett pedig vidéken is többezer családi ház épülhet meg. Ez azt jelenti, hogy a következő öt évben megmozdulhat 4500-5000 milliárd forintnyi beruházási érték. Tízezer új lakás körülbelül 1 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, tehát a program a bruttó hazai termékre is jó hatással lesz: több tízezer új munkahely jön létre az építőiparban, mindez kedvezően hat a gazdasági növekedésre, az építőiparhoz kapcsolódó más alágazatokra, például a logisztikára, ingatlanszektorra, kiskereskedelmi építőipari szektorra, tehát ennek lesz átgyűrűző hatása is. Mindez az Otthon Start finanszírozhatóságát is stabil lábakra helyezi, hiszen ebből az építőipari konjunktúrából sok százmilliárd forintos adóbevétele lesz a költségvetésnek, amiből pedig ez a program teljes mértékben finanszírozható. Összességében ez jó az első lakást vásárlóknak, jó az ingatlaneladóknak, jó az építőiparnak, jó a gazdaságnak és jó a költségvetésnek is. Úgyhogy nagy bajban van az ellenzék, akik számára ezek mind persze borzalmas hírek, keresik is a fogást a programon, egyelőre nem sok sikerrel.

– Úgy fogalmazott egy Facebook-bejegyzésben, hogy a fiatalok hazakötődésének erősítésében is segíthet ez a program. Hogyan?

– Több olyan cél van, amiről szerintem érdemes beszélni. Egyrészt szeretnénk segíteni a fiatalokat abban, hogy albérlőből tulajdonosok legyenek.

Ezt nevezhetjük úgy, hogy a fiatalok feltőkésítési vagy tulajdonossá válási programja, aminek köszönhetően a középosztály is gyarapodhat.

Ugyancsak nagyon lényeges az építőipari és a gazdasági hatás. És valóban, van egy olyan harmadik megközelítés, ami nemzetpolitikai szempontból kiemelkedő fontosságú: úgy látjuk, hogy sok ezer fiatalnál, aki albérletben él vagy lakhatási problémákkal küzd, van egy olyan dilemma, hogy esetleg menjen-e külföldre dolgozni, ott megkeresve az első lakásra való összeget. Sokan közülük reményeink szerint most itthon maradnak, hiszen itt is elérhető közelségbe kerül a saját lakáshoz jutás. Sokak számára pedig, akik már külföldre költöztek, ez ugyancsak jó ajánlat lesz és most megfontolják a hazatérést. Tehát a programnak reményeink szerint lesz olyan hatása is, hogy minden évben többezer fiatalt tart majd itthon és sok ezer olyan fiatalt vagy éppen családot fog tudni hazahozni, akik külföldön küzdenek lakhatási problémákkal és az Otthon Start hatására hazatérnek. Úgyhogy ha minden hatást figyelembe veszünk, a nemzetpolitikaitól a gazdaságiig, akkor nyugodt szívvel kimondhatjuk, hogy az Otthon Start minden tekintetben jó befektetés a magyar államnak. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a programot sikerre vigyük.