Összefoglaló a tusványosi tanácskozásról
Nemzetpolitikáról, a magyar családok támogatásáról és európai jövőképekről tanácskoztak a szabadegyetemen.
A nemzetpolitika bizonyított: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött, a mai országgyűlés már nemzetgyűlésként működik – állapította meg Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. A szabadegyetem szerdai rendezvényein egyebek mellett a magyar családok támogatásáról, Európa jövőjéről és kisebbségvédelmi témákról volt szó.
Fotó: MTI/Veres Nándor
A szerdai hivatalos megnyitón a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője méltatta a Tusványosként emlegetett, csaknem három évtizedes múltú szellemi műhely nemzetpolitikai érdemeit. Úgy vélekedett: Tusványosra egyre többen odafigyelnek, és ebben kiemelkedő szerepe van Orbán Viktornak, hiszen azt tapasztalták, hogy a miniszterelnök itt megfogalmazott gondolai „az európai vagy világpolitikában köszönnek vissza”.
Potápi Árpád egy későbbi rendezvényen részletesen kitért arra, hogy a külhoni magyar családok évében meghirdetett vállalkozásfejlesztési felhívásra 760 pályázat érkezett Kárpát-medence szerte, amelyből 118 kap átlagosan 4-5 millió forintos támogatást. Elmondta: az Emmivel közösen megvalósított idei tematikus év céljaira összesen egymilliárdos támogatást különítettek el, és 700 millió forint áll rendelkezésre pályázatok kiírására.
Felidézte, hogy 2012-ben kezdődtek a tematikus évek. Potápi Árpád célként fogalmazta meg a magyar identitás megőrzését a magyar családokban, közösségekben Kárpát-medence szerte és a diaszpórában egyaránt.
Az államtitkár a Minority SafePackről szóló másik előadáson a magyar szervezetek és pártok közös sikerének nevezte a kisebbségvédelmet uniós jogalkotási feladattá emelő európai polgári kezdeményezést, amelyet – a hitelesített adatok szerint – több mint 1 millió 120 ezren írtak alá.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelte: az országgyűlési választások megmutatták a nemzet egységét, a kormánytöbbség kétharmados eredményében „ott van” a határon túliak szavazata is, és így a következő négy évben folytatódhat a nemzetegyesítés, „össze fog nőni, ami összetartozik”. Németh Zsolt később az Európa jövőjéről szervezett pódiumbeszélgetésen úgy vélekedett: az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára.
„Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető” – fogalmazott az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke. Középtávú feladatnak tekintette egy olyan „politikai erő összerakását”, amely a nemzetek Európájáért lép fel, és amelybe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy szakadék tátong az európai polgárok elvárásai és a brüsszeli politikai elit között. Úgy vélte: „kicsorbultak azoknak a fegyverei”, akik populistának, rasszistának bélyegzik meg azokat politikusokat, akik a polgárok elvárásai szerint foglalkoznak a migráció kérdésével. Az államtitkár szerint a jövő évi európai parlamenti választásokra felerősödik a migrációról, a biztonságról, az identitásról szóló vita, és erre lehetőségként kell tekinteni.
Dömötör Csaba szerint Európa jelenleg is a világ legjobb helye, de identitásválsággal küzd, melyet többek között a születésszámok csökkenése, a kulturális önfeladás táplál. Úgy vélte, hogy Európa identitásbeli elbizonytalanodását jelzi az is, hogy a kontinens a világon egyedüliként tárva nyitva hagyja kapuit a bevándorlók előtt. Az államtitkár szerint az európai polgárok hetven százaléka tartja aggasztónak a bevándorlást, ezért várható, hogy a téma a jövő évi európai parlamenti választásokon is a figyelem középpontjában lesz.
Délután a magyarság demográfiai helyzetéről Fenntartható társadalom, fenntartható nemzet címmel megrendezett beszélgetésen az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára úgy vélekedett: a magyarság első számú sorskérdése, hogy egy idősödő, fogyatkozó nemzetből, fiatalodó és gyarapodó nemzetté váljon. Novák Katalin szerint fontos, hogy tartósnak bizonyuljon a 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat hatására megváltozott magyarországi demográfiai tendenciája. A terhesség-megszakítások száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt években, csökkent a gyermekhalandóság: Magyarország ezen a téren is „szembemegy” az európai trenddel – állapította meg.
„Mi nem külső erőforrásokat szeretnénk, nem a bevándorlásra hagyatkozunk, hanem azt mondjuk, hogy belső erőforrásainkat szeretnénk hasznosítani. Hosszú távú változást szeretnénk előidézni” – szögezte le az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkára.
Kató Béla erdélyi református püspök kifejezte meggyőződését, hogy a gyermekvállalás bátorításához a közösségi felelős gondolkodásra nevelés is hozzátartozik, hogy teret nyerhessen a gyermekek érdekében hozott tudatos áldozatvállalás a fogyasztás bűvöletében élők „önmegvalósításra” hivatkozó önző felfogásával szemben.
Az erdélyi Tusnádfürdőn 25 rendezvénysátor több száz programmal várja vasárnap hajnalig a szabadegyetem és diáktábor résztvevőit. Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt a sportpálya előtti nagyszínpadon tart előadást a idei tábor mottójául is szolgáló „Szenvedélyünk Tusványos” című fórumon.
