Adolf Hitlert is a globális nagytőke építette fel
„Trianon a titkos elit műve volt” – Interjú Magyarország legnépszerűbb történelemkönyvének szerzőjével, Jim MacGregorral
A brit–amerikai pénzhatalom száz éve ugyanazt a játszmát játssza – csak a háborúk neve változik. Jim MacGregort, A titkos elit című könyv szerzőjét Budapesten kérdeztük arról, kik döntötték el valójában az első világháborút, miért kellett Európának elvéreznie, és miért éppen Magyarország az egyik ország, ahol könyvei a legnagyobb visszhangot keltették. Exkluzív interjúnk.
„Magyarország az egyetlen hely, ahol nem félnek kimondani: hazudtak nekünk”
– MacGregor úr, néhány napja Magyarországon tartózkodik. Hogy érzi magát A Titkos Elit című könyvének látványos bemutatója után?
– Felemelően! A könyvbemutatónkon hétszáz ember jelent meg: tanárok, diákok, történészek, és mindenki ugyanazért jött: hogy végre egy nyugati ember kimondja azt, amit száz éve eltagadnak előlük. Azt, hogy Magyarország ártatlan volt az első világháború kirobbantásában, hogy a Monarchiát egy titkos összeesküvés döntötte meg, és Trianon nem véletlen eseménysorozat következménye, hanem tervszerű geopolitikai akció volt. Minden jel arra mutat, hogy Magyarországon ébredés zajlik.
– A Titkos Elit és A Titkos Elit az első világháborúban című könyve máshol is ilyen sikeres?
– Az USA-ban és Nagy-Britanniában elfogadhatóan fogy. De ami itt történik, az egészen más. Itt egy év alatt a könyv már a kilencedik kiadásnál tart. A magyarok érzik, hogy a történelemhamisítás nem egy elvont kérdés, hanem a saját életük, országuk, sorsuk kérdése.
„A somme-i sebesültek között nőttem fel. És azt hazudták nekem, hogy mindez a »szabadságért« történt.”
– Orvosként dolgozott, miért kezdte el kutatni az első világháború okait?
– Gyerekként háborús veteránok között éltem. Apám a Királyi Haditengerészet tüzére volt, és egy robbanás miatt életre szóló tüdősérülést szenvedett. Emiatt egy veteránkórházban kapott szolgálati lakást. Én pedig ott nőttem fel: csonkán szenvedő férfiak között, akiknek karját, lábát a somme-i csata után kellett amputálni. Olyanok között, akik húsz-harminc évvel a háború után sem tudtak felkelni az ágyból.
– Hány éves volt ekkor?
– Hétévesen már cigarettát vettem az ágyban fekvő katonáknak. Tízévesen már szembesültem azzal, mit tett Európa legjobb fiaival a lövészárok. És közben azt tanultam az iskolában, az emlékműveken, a templomi szónoklatokban: hogy ők a szabadságért estek el. Hogy a britek hősök voltak, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia pedig a gonosz megtestesítője.
– Mikor kezdett ebben kételkedni?
– Egyetemistaként elkezdtem a dolgok mélyére ásni. Amikor az amerikai revizionista történészeket kezdtem olvasni: Harringtont, Barnest, Faye-t. Ők kimondták, amit az angol akadémia soha nem mert: hogy Nagy-Britannia nemhogy nem ártatlan, hanem a fő felelős az első világháborúért. Azt is mondták: a „gonosz” Németország és az „elnyomó” Habsburg Monarchia valójában a brit geopolitikai terjeszkedés útjában állt.
TRIANON – „Magyarország megcsonkítása tudatos döntés volt”
– Térjünk rá a magyarokat leginkább foglalkoztató kérdésre: hogyan látja Trianont?
– Trianon az egyik legarcátlanabb, legszégyenteljesebb politikai gyilkosság volt Európa történetében. És ezt szó szerint értem: egy országot öltek meg. Darabokra tépték úgy, hogy talán soha ne tudjon talpra állni. Ez egy előre megfontolt döntés volt.
– Ki döntötte el?
– A brit–amerikai pénzhatalom. Mindazok, akikről Carroll Quigley professzor írt: bankárok, iparmágnások, politikai dinasztiák. Ők irányították a tárgyalásokat. Magyarországon a mai napig sokan azt hiszik, hogy Trianon Franciaország műve. De nem: a döntő szavazat a brit és amerikai delegáció kezében volt. És az ő céljuk az volt, hogy a térséget úgy rendezzék át, hogy Németország és Oroszország között soha többé ne lehessen erős közép-európai tengely.
– Magyarország ennek miért volt akadálya?
– Mert a történelmi Magyarország a Monarchia katonai és gazdasági gerince volt. Ha Magyarország erős marad, akkor Közép-Európa stabil tényező. Ezt pedig a brit geopolitikai érdekkel ellentétes volt. Magyarországot úgy darabolták fel, hogy lehetőleg ne maradjon sem erőforrása, sem vasútvonala, sem önvédelmi képessége. Ez nem béke volt – hanem kivégzés.
„Az első világháborút nem kirobbantották, hanem megszervezték”

– A könyvében azt írja, hogy a háború nem eszkalálódott, hanem előre megtervezték.
– Igen. A brit elit 1891-ben létrehozott Londonban egy titkos társaságot, amelynek célja a birodalom világuralmának kiterjesztése volt. Nem misztikus klub ez, hanem bankárok, politikusok, iparmágnások háborús köre. Quigley pontosan leírja a neveket. Ezek az emberek a századfordulón eldöntötték: Németországot el kell tiporni, a Monarchiát fel kell darabolni, Oroszországot meg kell törni.
– Tehát az 1914-es események csak ürügyek voltak?
– A szarajevói merénylet csak a szikra volt, amivel meggyújtották a már régóta előkészített kanócot. A szövetségi rendszerek „láncreakciója” csak fedőtörténet. A valóság az, hogy az antantot direkt építették fel: Franciaországnak visszaígérték Elzász–Lotaringiát, Oroszországnak megígérték Konstantinápolyt. Közben titokban Belgiumot is bevonták a leendő háborúba. Ez egy hosszú, gondosan előkészített stratégia volt.
„Hogy tovább tartson a szenvedés, a britek etették a német hadsereget”
– A legmegdöbbentőbb állítása talán az, hogy a britek szállították a német hadsereg élelmét. Erre van bizonyíték?
– Teljes mértékben. A blokád a külvilágnak szólt. A kulcs az volt, hogy az ellátmányok Skandinávián keresztül kerültek be Németországba. A brit haditengerészeti attasé jelentette is: a skandináv kikötőkben roskadoznak a raktárak az amerikai élelmiszertől, onnan gyorsvonatok viszik tovább a német frontra. És a vonatokat brit szénnel fűtötték! A brit kormány elutasította a panaszt. „Ön nem látja az összefüggéseket” – ezt írták neki.
– Miért kellett életben tartani a német hadsereget?
– Mert a hosszú háború volt a cél. A gyors győzelemmel nem tudták volna térdre kényszeríteni Németországot. Kellően hosszú háborúval viszont kiéheztethették, gazdaságilag romhalmazzá tehették, és aztán a „béke” nevében kirabolhatták.
TRIANON ÉS A VERSAILLES-I BÉKERENDSZER – „Európa újraosztása volt, nem rendezése”
– Ezek szerint a béketárgyalások sem a békéről szóltak?
– Egyáltalán nem. Versailles-ban és Trianonban a cél az volt, hogy olyan Európát hozzanak létre, amelyben a brit–amerikai pénzhatalomnak nincs kihívója. Németországot megalázták, Magyarországot kivéreztették, Ausztriát életképtelenné tették.
– Ez előkészítette a második világháborút?
– Pontosan. A békefeltételek úgy voltak megírva, hogy a revánsvágy elkerülhetetlen legyen. A német társadalom vagy összeroppan, vagy szélsőségekhez nyúl. Magyarországon ugyanez történt. Ez nem hiba volt – hanem terv.
„Hitler angol–amerikai pénzből építette fel a hadseregét”
– Következő könyve, melyet szintén a Kárpátia Stúdió ad ki jövő tavasszal, arról szól, hogy Hitler felemelkedésében angol és amerikai pénzvilág ügynökei játszottak szerepet. Meredek állításnak hangzik.
– Pedig dokumentumok bizonyítják. 1922-ben egy amerikai ügynök került Hitler mellé – Harvardon végzett, színpadi technikákat tanult –, és 15 éven át tanította. Pénzelte, pozicionálta, „márkát” csinált belőle. Hitler a semmiből lett valaki. De az a „semmi” valójában amerikai és brit bankárok pénze volt.
– Hitlert ezért bátorították újabb és újabb területek elfoglalására?
– Igen. Az appeasement politika nem békítés volt, hanem ösztönzés. A cél az volt, hogy Németország és Oroszország újra egymásnak menjen – ugyanúgy, mint 1914-ben.
– Mit lát a mai világháborús fenyegetések mögött?
– Ugyanazt a százéves játszmát. Az ukrán–orosz konfliktust is feszítették: 2022-ben közel voltak a békéhez Isztambulban, amikor Boris Johnson megjelent Kijevben, és rábeszélte Ukrajnát, hogy folytassa a háborút. Ez ismerős mintázat.
– Kik ezek az emberek ma?
– Bankárdinasztiák, oligarchák, tech-milliárdosok, médiacézárok. A módszereik ugyanazok: politikusok megvásárlása, megzsarolása, pénzhatalmi hálózatok működtetése. A birodalom formája megváltozott – a logika nem.
„Ha a könyveim híd lehetnek a magyarok számára, már megérte”
– A Lánchídon járt?
– Most nem, de 50 éve átmentem rajta.
– Egy skót mérnök, Adam Clark tervezte. A híd a magyar nemzet egységét jelképezi. Lehetnek a könyvei is hasonló hidak az igazságot kereső emberek között?
– Nagyon remélem. Szerzőtársammal, Gerry Dochertyvel – aki sajnos már nincs az élők sorában –, csak annyit tettünk: bizonyítékokat tártunk az emberek elé, mint egy esküdtszék számára. A magyarok pedig képesek meglátni az összefüggéseket, amelyeket Nyugaton még mindig tabuként kezelnek. Ha a könyveim segítenek abban, hogy kimondják az igazságot Trianonról, az első világháborúról és Európa manipulálásáról – akkor már megérte megírni őket.
Jim MacGregorral készített korábbi interjúnk:
