Vértanúsága megerősítette a szabadságért küzdők hitét
Jerzy Popieluszko vértanúsága megerősítette a szabadságért küzdők hitét.Jerzy Popieluszko, a kommunizmus idején vértanúságot szenvedő lengyel pap halála megerősítette a szabadságért, a megfélemlített emberekért, a bebörtönzött áldozatokért és családjaikért küzdők hitét – mondta Tarlós István az 1984-ben meggyilkolt pap életét bemutató kiállítás megnyitóján kedden a budapesti Kiscelli Múzeumban.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A főpolgármester méltatása szerint a lengyel szolidaritási mozgalom jelképévé vált Jerzy Popieluszko azt hirdette, hogy „a jóval kell győzedelmeskedni a gonosz felett”.
Megszólalásai mindig a szeretetről és az emberi méltóságról szóltak, ezért volt az elnyomó kommunista hatalomnak gyakorlatilag lehetetlen szembeszállni vele – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a diktatúra emberei, akik „könyörtelen irgalmatlansággal meggyilkolták” a papot, „akaratukkal ellentétben halhatatlanná tették őt”.
A főpolgármester felidézte: Jerzy Popieluszko mindig közel akart lenni az emberekhez. Ellátta a sztrájkoló munkások lelkipásztori szolgálatát, felkereste a letartóztatottak családját, hogy erőt és segítséget adjon nekik. Élete során sokszor magára vállalta mások bűneit is. Úgy fogalmazott: „Személyisége árasztotta az igazságot és a hitelességet, a szeretetet, az őszinteséget, a bátorságot, a megingathatatlan hitet.”
1982-től minden hónapban szentmisét mutatott be a hazáért, és ezeken a miséken ezrek vettek részt. A misék végén pedig arra kérte a híveket, hogy ne hagyják magukat provokálni.
Jerzy Popieluszko utolsó szentmiséjén mondott szavait idézve Tarlós István hangsúlyozta, hogy „a Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében”.
Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy Jerzy Popieluszko csendes, szelíd ember volt, aki a Szolidaritás idejében egyszer csak, mindenki számára váratlanul „szimbólummá nőtt”. Legenda lett, akinek miséire ezrek érkeztek szerte Lengyelországból.
Megjegyezte: várható volt, hogy a népszerű pap célpontja lesz a kommunista hatalomnak, de bár környezete figyelmeztette a rá leselkedő veszélyre, ő nem hátrált meg, mert nem félt jósággal küzdeni a „gonosz ellen” – mondta Jerzy Snopek.
A 20 tablóból álló kiállítást 2017-ben Varsóban, a lengyel szenátus épületében mutatták be először. A kiállítás a Kiscelli Múzeumban november 25-ig látogatható.
Jerzy Popieluszko 1947. szeptember 14-én született Suchowolában. Varsó Zoliborz kerületében, a Kosztka Szent Szaniszló egyházközség plébánosaként 1980-ban rendszeresen misézett a kohóművek sztrájkoló munkásainak, a független Szolidaritás megalakulása után pedig a szakszervezet országos lelkipásztora lett. A hadiállapot 1981. decemberi bevezetése után karitatív munkát végzett, jogi és orvosi segítséget szerzett az internáltaknak és családtagjaiknak.
Lengyelországért bemutatott szentmiséi óriási tömegeket vonzottak.
A titkosrendőrség emberei 1984 októberében először megrendezett balesettel, autóját megrongálva akartak végezni a pappal, sikertelenül. Néhány nappal később, október 19-én Torun városánál három rendőrruhás férfi közúti ellenőrzést színlelve megállította Jerzy Popieluszko kocsiját. Összeverték, a csomagtartóba tették, majd mivel ott dörömbölt és kiabált, újra megverték. A betömött szájú, összekötözött pap nem sokkal később megfulladt. Holtteste, amelyet a Visztula egyik víztározójába dobtak, öt nappal később került elő. November 3-i temetésén 250 ezer ember vett részt. Jerzy Popieluszkót 2010. június 6-án Varsóban avatták boldoggá.