Fotó: Constantin Grigorita / Shutterstock.com
Hirdetés

Ahogy az osztrák Exxpress összefoglalója fogalmaz: Franciaországban „az államnak befellegzett, a jövő halott”.

A bizalmi válság minden állami intézményt sujt. A francia kormányba vetett hit mindössze 29 százalékon áll, ami drasztikus, tizenhárom pontos zuhanást jelent alig tizenkét hónap alatt. Hasonlóan rossz a helyzet az igazságszolgáltatás és a pénzügyi rendszer megítélésében is. A kutatók szerint a 2017 óta elért minden apró fejlődés semmivé vált, a politikai gépezet pedig láthatóan megbénult. Amióta 2024-ben váratlanul feloszlatták a parlamentet, az ország egyik kormányválságból a másikba sodródik.

A stabil többség hiánya, a megfúrt költségvetések és a folyamatos bizalmatlansági indítványok miatt az állam képtelen a hatékony működésre.

A gazdasági kilátásokat illetően valóságos világvége-hangulat uralkodik a franciák körében. A lakosság kétharmada úgy érzi, hogy anyagi helyzete folyamatosan romlik, és mindössze a megkérdezettek ötöde lát némi fényt pislákolni az alagút végén. A vállalkozók elviselhetetlen adóterhekre és a lehetőségek teljes hiányára panaszkodnak.

Sokan beszélnek az extrém társadalmi elhidegülésről is, és arról, hogy az összefogás helyett a gyűlölködés és az egymás akadályozása vált általánossá.

Még a magasan képzett szakemberek is úgy látják, hogy szülőföldjükön nincs többé perspektíva számukra. Sokan arról számolnak be, hogy sikeres karrierrel a hátuk mögött is képtelenek saját otthonhoz jutni, ha nem örökölnek egy kisebb vagyont.

Az utcai tüntetések során tapasztalt rendőri fellépés és a politikai közhangulat eldurvulása sokaknál az utolsó cseppet jelenti a pohárban. A Gallup elemzése egyértelmű összefüggést mutat: akik elveszítették hitüket az államban, azoknak csaknem fele már az elvándorlást tervezi.

A figyelem most egyre inkább a 2027-es elnökválasztás felé fordul, ám a várakozásokat inkább a félelem, mintsem a remény táplálja. Franciaország válaszút elé érkezett, és a kérdés már nem csupán az, hogy sikerül-e kijavítani a politikai rendszert, hanem az is, hogy marad-e bárki, aki még hisz a francia nemzet felemelkedésében. Az adatok azt sugallják, hogy a francia társadalom egy jelentős része már nem a reformokban, hanem a kivándorlásban látja az egyetlen kiutat.