Doni áttörés – A szocialista történetírás emléke áthúzódik napjainkra is
Nehéz megbirkózni a magyar 2. hadsereg doni katasztrófájának emlékével. Még így, 83 év múltán is.
Sok mindent tudunk a szovjet hadsereg nagy áttöréséről, amely elsöpörte a gyenge magyar védelmi vonalat, és 200 ezer honvédünk veszett oda. Legalábbis ezt mondja ma a politikusok, közéleti szereplők jelentős része, de ezt mondja egy-egy történész és újságíró is.
A valóságban 42 ezer magyar katona vesztette életét, illetve tűnt el a harc során, 26 ezren kerültek szovjet fogságba és 28 ezren sebesültek meg. A sebesülteket a hadsereg egészségügyi szolgálata hátraszállította. A szocialista történetírás ezekhez a számokhoz odacsapta azt a 30 ezer fős veszteséget is, amit a magyar 2. hadsereg az előző nyári hídfőcsaták során szenvedett el.
És még valami, a könnyed elsöprésről! Több magyar egység, még egy héttel az áttörés után is ellenállt, keményen küzdött. Az már más kérdés, hogy a berendezkedő koalíciós rendszer, főként az abban hangadó kommunisták ösztönzésére a doni tragédiát többféleképpen is a leköszönő „úri Magyarország” számlájára írta. És ez ma is érezteti a hatását.
