Ki a hibás?

Egy televíziós beszélgetésben a műsorvezető vagy valamelyik beszélgetőtárs megkérdezte: kik támogatják a Fideszt? A balliberális társaságnak ugyanis olybá tűnt, hogy úton-útfélen ők csak olyan „közvéleményt hordozókkal” találkoznak, akik Orbán– és Fidesz-ellenesek. Hát akkor hogyan lehetséges, hogy a kormányzó pártok már hosszú ideje nem éppen csak, hanem fölényesen, nem ritkán kétharmaddal nyernek?

A közvélemény-kutatások a legtöbb esetben találóak. De még akkor is lehetséges a tévedés, ha a választások első fordulója mutatott valamit, ami a másodikban nem jött be. A jó politikus azonnal keresi ennek az okát. Ilyen óriási meglepetés volt az első szabad választáson az SZDSZ veresége. Érdekes, ezt az eseménysort a mai, vagyis a balliberálisnak mondható ellenzéki pártok nem elemezték, tanulságait nem vonták le, és immáron a harmadik őrületesnek mondható vereség után sem hajlandók kinyomozni az okokat. Ezért rossz politikusok a baloldaliak.

Az ellenzék legföljebb önmaga mentegetőzésére szorítkozik ahelyett, hogy változtatna a gondolkodásmódján. Mi ennek a gondolkodásmódnak a lényege? Az, kérem tisztelettel, hogy kétfelé osztja a magyar szavazópolgárokat, és mivel neki másféle ember nem is számít, csak az, aki rászavaz, továbblapoz. Azt az eseményt már többször megírtam az elmúlt, majdnem huszonöt évnyi Szókimondó sorozatomban, hogy az első szabad választás első fordulójában az eszdéeszes Szabó Miklós történész azt mondta a televízióban Magyarország térképére mutogatva, hogy lám-lám! Az ország nyugati fele szavazott az SZDSZ-re, a keleti országrész a MDF-re. Vagyis, a művelt, európai magyar az SZDSZ-t választotta, a keleti, primitív, az ázsiai, a tudatlan pedig a hazafias nemzeti pártokra voksolt.

Joggal gondolhatnánk, hogy harminc tanulságos esztendő múltán a mai ellenzék nem hibázhat ekkorát, és effélét többet nem mond.

Tévednek. Még mindig nem értik, hogy a magyar ember nem hülye, és van némi önbecsülése és önbizalma. Ha nem is elég. És a balliberálisok immáron harmadik súlyos vereségükön is túlhaladva még mindig ott tartanak, ahol a gőgös liberális történész harminc évvel ezelőtt. Isten nyugosztalja. Az ATV-ben is, a Klubrádióban ma is rendszeresen fumigálják azt, akinek a szavazataitól függenek.

De most Závecz Tibor még durvábban tért ugyan­oda vissza, ahol abbahagyatták a választók Szabó Miklóssal. A nagy közvélemény-kutató ugyanis jelentette Rónai Egonéknak, hogy az alacsonyabb műveltségű, egyszerű falusi emberek és az idősek támogatják a Fideszt. (A vén hülyék, mint én). Ez a vélekedés azért ostobább taktikailag mint a Szabó Miklós-i előzmény, mert konkretizál. Félreértés elkerülése végett megmondja, kik a Fidesz buta, együgyű, primitív támogatói. Már nem is csak az ország keleti fele, hanem földrajzi helytől függetlenül a lakosság kétharmada. Záveczhez hasonlítható butincsák többek között Dávid Ferenc közgazdász, aki úgyszintén efféléket sugalmaz, hogy a pangó eszű Bangónét ne is említsem.

És hol kárognak nyilvánosan ezek a „közvélemény-alkotók”? A balliberális médiumokban. Tehát az ellenzéki fórumokban. És ezzel az ellenzéket is lejáratják és ellenszenvessé teszik.

Adva van két, egymással szemben álló politikai tábor. Az egyik tábor simfeli nemcsak a Fideszt, hanem a magyart, a másik méltatja. Az egyik tábor nemzeti öntudatát zúzza, aprítja: a másik „lovat ad alá”. És oly mértékben fajult el a tév­eszmézés, hogy Gyurcsány hiába „magyarkodik”, már nem hisz neki senki. ν