A haza védelme nemzeti ügy

–  Jövőre minden korábbinál több pénzt fordít a kormány a biztonságra, így a honvédelmi kiadásokra is. Csak a migrációs válság indokolja a büdzsé növelését, vagy más oka is van a rekordköltségvetésnek?

–  Valóban minden idők legnagyobb költségvetéséből, 616 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre a Magyar Honvédség. A keret 103 milliárd forinttal, 20 százalékkal nagyobb, mint a 2019. évi honvédelmi költségvetés, és kétszer akkora, mint a 2010-es. Így a továbbiakban is biztosítani tudjuk Magyarország békéjét, függetlenségét, a magyar emberek biztonságát. Leszögezhetjük, hogy az Európát sújtó legnagyobb veszély továbbra is a migráció és a vele kéz a kézben járó terrorizmus. És ez még évtizedekig így lesz, a honvédek a határok védelmében egyre nagyobb szerepet fognak kapni. Nyár van, ismét megnőtt délen a migrációs nyomás, ezért katonáink június elsejével visszatértek a határra, hogy segíthessék a rendőrség határvadász egységeit a rend, a nyugalom és a törvényesség fenntartásában. Emellett azonban számos új kihívásnak is meg kell felelni, ami cseppet sem olcsó mulatság.

–  Például?

–  Ilyen a kibertér védelme vagy a hibrid hadviselés. A büdzsé ezekre is komoly összeget szán. Persze az ország 2020-as költségvetésének fókuszában a családvédelmi akcióterv és a magyar gazdaság eredményeinek megvédése áll. Viszont a biztonság az alapja annak, hogy a családok és a gazdaság is tovább fejlődhessenek. Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb helye, és szeretnénk, ha ez továbbra is így maradna. Ezért fordít a kormány és az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége ilyen sok pénzt a magyar emberek biztonságára. Jövőre összességében, a honvédelmi és belügyi fejezetben együtt, 173 milliárd forinttal költhetünk többet erre a célra, mint idén. Pedig ez utóbbi is csúcsnak számított a maga idejében.

–  Milyen fejlesztésekre nyílik lehetőség ebből az összegből?

–  Ebből a pénzből végre fogjuk hajtani a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program 2020-ra ütemezett részét. A jövő évi költségvetés 216 milliárd forintot tartalmaz a már megkezdett fejlesztések folytatására. Megjegyzem, ez a fejlesztési összeg a teljes katonai költségvetés harminc százaléka, ami bőven felülmúlja a NATO által javasolt húszat. A 2010 előtt elvesztegetett katonai képességeinket vissza kell szereznünk, de úgy, hogy már a legmodernebb eszközökkel szereljük fel a magyar honvédeket. Itt kiemelném a Gripeneknek a szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatását érintő képességének kialakítását, az Airbus 145M könnyű- és a 225M közepes helikopterek rendszerbe állítását, a rámpás szállítógépek beszerzését, a Leopard 2 A4 és A7+ harckocsikat, a PzH 2000-es önjáró lövegeket, a Carl Gustaf M4 kézi páncéltörő eszközöket és a Digitális katona programunkat. Ez utóbbihoz kapcsolódóan jutott fedezet a magyar hadiipar újjáélesztésére is! Az új kézifegyvereink hazai összeszerelése már tavaly megkezdődött, júliustól pedig már a gyártósorok is beindultak Kiskunfélegyházán. BREN 2 gépkarabélyokkal, Scorpion Evo 3 géppisztolyokkal, PA-09 és 07 pisztolyokkal és a hozzájuk tartozó, a NATO-nál rendszeresített lőszerekkel látjuk el a magyar honvédeket, rendőröket, börtönőröket, pénzügyőröket. Egyben megteremtjük az export lehetőségét is, hiszen a cseh licenc erre is kiterjed. A Magyar Honvédség már tízezer darabot használ, az emberek a katonai rendész járőreinknél már az utcán is láthatják a géppisztolyokat.

–  A beszerzések, fejlesztések mellett béremelésekre is lesz keret?

–  Idénre teljesítettük a katonák 2015-ben indított 50 százalékos béremelési programját, ami az életpályamodell része. A honvédelmi alkalmazottak is 30 százalékkal többet keresnek, mint közalkalmazotti foglakoztatásukkor. A kormány beváltotta az ide vonatkozó ígéretét. A magyar honvédekről való gondoskodás, katonáink megbecsülése 2010 óta töretlen kormányzati szándék. Jó hírrel szolgálhatok, hiszen jövőre a kormány folytatni kívánja a katonai és rendvédelmi béremelést. A részletekről ősszel döntünk.

–  Az Országgyűlés 37 650 főben állapította meg a Magyar Honvédség hivatásos katonai létszámát. Mikorra kell elérni ezt a létszámot, és ez milyen feladatokat ró a tárcára?

–  2002 és 2010 között, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején nemcsak a katonai képességeket nyírták ki, hanem 18 ezer fővel, csaknem felére csökkent a honvédség létszáma, laktanyákat zártak be. Azzal, hogy szélnek eresztették a jól képzett katonáinkat, ötven honvédségi szervezetet is megszüntettek, köztük katonai egészségügyi intézményeket és iskolákat egyaránt. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy csak akkor leszünk képesek a térség legmodernebb és leütőképesebb haderejét megteremteni, ha a fejlesztésben elsősorban a katonákra koncentrálunk. Hiszen „a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”. Épeszű, ép lelkű, jól képzett, hazaszerető honvédekre van szükségünk. Ez csak oktatással-neveléssel érhető el, és ezt minél korábban lehetővé kell tenni azoknak, akik a katonai hivatást, a haza fegyveres szolgálatát kívánják választani. Erről szól a honvéd-középiskolai és kollégiumi képzés, a honvédelmi ismeretek középiskolai oktatása, a honvédkadétképzés a szakgimnáziumokban, a Honvédelmi Sportszövetség és a honvédelmi diáktáborok működése. A szentendrei Altiszti Akadémián és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hivatásos honvédeket képzünk, és ott van a polgári felsőfokú intézményekben tanulók legjobbjainak nyújtott ösztöndíjrendszerünk. A modern magyar hadsereg már 171 évvel ezelőtti megalakulásakor is elsősorban önkéntes fiatalokból állt. 2010-re szégyenszemre belőlük is, írd és mondd, 17 katonánk maradt. Viszont büszkén jelenthetem, ma ott tartunk, hogy önkéntes tartalékosok több mint nyolc és fél ezren teljesítenek szolgálatot területi vagy egyetemi egységekben. 2026-ra harmincezer hivatásos és húszezer önkéntes tartalékos katonával számol a Magyar Honvédség.

–  Egy interjúban arról beszélt, hogy mennyire fontos az új haderő megteremtésekor a katonai emlékezetpolitika. Tudjuk-e ezt az úzvölgyi temetőben is érvényesíteni?

–  Így igaz, a honvédhagyományok ápolása, a katonahősök emlékének méltó és kegyeletteljes tisztelete nemcsak Magyarországon, de az egész Kárpát-medencében, az egész világon kötelességünk. Ezért is kötöttünk kétoldalú nemzetközi megállapodásokat a hadisírok gondozásáról azokkal az országokkal, ahol magyar honvédek alusszák örök álmukat. Így természetesen Romániával is. Az úzvölgyi magyar katonai temetőben ennek a megállapodásnak a megsértése, ráadásul agresszív és kegyeletsértő módon, szervezett provokáció keretében történt. A megnyugtató és békés rendezés érdekében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyamatosan készen állt és készen áll a szakmai és kegyeleti tárgyalásokra a román féllel. Egy forduló már lezajlott, ismerjük egymás álláspontját, ebben a hónapban folytatjuk. Mi ahhoz ragaszkodunk, ami szakmailag, történetileg megalapozott, a kétoldalú szerződésben foglalt és a székelyföldi magyarság álláspontját tükrözi. Vissza kell állítani az eredeti állapotot, meg kell szüntetni a kegyelet- és jogsértést, mindenkinek joga van saját halottjai emlékének megőrzésére, ápolására.

–  Az, hogy hazánk Európa egyik legbiztonságosabb országa maradhasson, pártpolitikán felül álló közös ügy kellene hogy legyen. Az ellenzék viszont mintha ezt másként gondolná…

–  Gyurcsány táskahordozója, Vadai Ágnes, aki 2010 előtt még honvédelmi államtitkár is volt, például olyan módosítót javasolt, hogy hazánk 2020-as honvédelmi költségvetéséből 120 milliárd forint fejlesztési összeget vonjon el az Országgyűlés. Persze ő ehhez szokott hozzá, hiszen az államtitkársága idején szándékosan véreztették ki, tették tönkre a honvédséget, és tiporták sárba a haza védelmezőinek becsületét. Mára sem változtak meg, ugyanott folytatnák, ahol abbahagyták. Sőt, a teljes ellenzék felsorakozott Gyurcsány és Vadai mögött, hiszen a 120 milliárdos elvonást a DK-tól az MSZP-n, a Párbeszéden, az LMP-n át egészen a Jobbikig mindannyian megszavazták. A bevándorláspárti koalíciónak nem számít a magyar emberek biztonsága, kockáztatják az ország szuverenitását, idegen érdekeket szolgálnak, ezért akarják meggyengíteni hazánk védelmi képességeit. Pedig a haza védelme nemzeti ügy, ahol összefogásra és együttműködésre van szükség. A magyar emberek világosan elmondták, hogy védjük meg az országot, védjük meg keresztény és nemzeti kultúránkat, biztosítsuk a családok békés jövőjét. Mi ennek az elvárásnak akarunk megfelelni, a Fidesz–KDNP ennek érdekében alakítja politikáját. Nekünk Magyarország az első!