Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

Hazugság, zavar és mélységes csalódottság – nagyjából így lehet összefoglalni a hazai ellenzék reakcióit a Páneurópai Piknik 30. évfordulóján hazánkba érkező Angela Merkel látogatása kapcsán. Többen valószínűleg azt remélték, hogy a német kancellár távolságtartó lesz Orbán Viktorral, netán némi kritikát is megfogalmaz, ehhez képest Merkel kifejezetten pozitívan nyilatkozott Magyarországról.

A legnagyobb megdöbbenést az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos szavai váltották ki. A kancellár ugyanis az ökumenikus istentiszteletet követő munkamegbeszélés után, az Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kohéziós és strukturális alapok célja az EU-n belüli konvergencia (felzárkózás) elősegítése, és ha megnézzük Magyarország gazdasági növekedési rátáját, azt látjuk, hogy hazánk ezt a pénzt jól használja fel, hogy az emberek javát szolgálja. Vagyis egyértelműen dicsért, ráadásul az ellenzék számára különösen fájdalmas témában, az uniós források felhasználásával kapcsolatban.

Ezt annyira nehezen vette be egyesek gyomra, hogy hazugságot kezdtek terjeszteni. Egy állítólag Németországban élő magyar férfi Facebook-bejegyzését kapták fel, miszerint a „Fidesz-média meghamisította Merkel szavait”, a kancellár nem beszélt az uniós pénzek jó felhasználásáról. A közösségi oldalakon persze rengeteg elképesztő valótlanság terjed, csakhogy ez a szokottnál nagyobb nyilvánosságot kapott, egyebek mellett a gyurcsányista Nyugati Fény internetes oldal is átvette. A visszhangra jellemző, hogy előbb a liberális Index, majd egy véleménycikkben a jobbikos Alfahír is fontosnak tartotta tisztázni: a fordítás pontos volt, Merkel valóban megdicsérte hazánkat.

Az ismert ellenzéki politikusok ugyan nem hitték el ezt a hazugságot – vagy legalábbis nyilvánosan nem beszéltek róla –, de csalódottságukat nem tudták leplezni.

„A német kancellár olyan gesztusokat tett Orbán Viktornak, amit aligha lehet a harminc évvel ezelőtti eseményekkel magyarázni. Angela Merkel szabályosan körbeudvarolta Orbán Viktort. […] Ez az opportunizmus egy dolgot világosan mutat: a pozícióiban megingott régi elitek szokásos logika mentén való összezárását. […] Angela Merkel ma köszönetet mondott a magyaroknak a határnyitásért, és köszönetet mondott Orbán Viktornak Ursula von der Leyen megválasztásáért – azt még ugyan nem tudhatjuk, Von der Leyen mit tesz majd le az asztalra, de Orbán Viktor a szavazatoknak láthatóan elkezdte megkérni az árát” – közölte például blogbejegyzésében Szél Bernadett, aki, mint írta, abban bízott, hogy legalább a „klímaválság” szóba kerül a találkozón.

„Orbán Viktor és Angela Merkel mai sajtótájékoztatója világosan mutatja, merre nincs és merre van előre. A régi nótát fújó régi elit politikai alkukat tud felmutatni. Ennek biztosan nincs jövője” – írta az ellenzéki képviselő.

Megszólalt a szocialista Kunhalmi Ágnes is, aki Facebook-bejegyzésében azt állította: Orbán Viktor azért marad „érintetlen”, mert a kormány „kiszolgálja” a német nagytőkét.

„Eddig legalább szóban érték kritikák Orbánt a demokrácia, a tudomány és a sajtószabadság ellen tett lépéseiért, mégis kiépülhetett az EU közepén, EU-forrásokból is egy autoriter állam. Ezt azért fontos megérteni, mert Orbánt és politikáját csak mi magyarok tudjuk legyőzni. Ehhez le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a Nyugat, illetve Brüsszel megment minket” – írta a szocialista politikus.

Farkas Örs politikai elemző szerint az ellenzéknek nem Merkel látogatása, inkább saját tizenhárom éves politikai teljesítménye miatt kellene csalódottnak lennie.

– Nagyon furcsa politikai szituáció, és a kommunizmus időszakát idézi, amikor valaki külföldi politikusoktól, nagyhatalmak vezetőitől várja, hogy megoldja az ő helyzetét. Külön érdekesség, hogy a magyar baloldal szereplői egy német kereszténydemokrata politikuson kérik számon, miért nem marasztalja el a saját országuk vezetőjét – mondta a Demokratának az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Farkas Örs szerint Szél Bernadett rosszul ítéli meg a hazai helyzetet: sem Magyarország, sem Orbán Viktor nem szorult rá az elmúlt években nagy népszerűség-csökkenést elszenvedő Angela Merkel dicséretére, hiszen a három hónappal ezelőtti EP-választáson a kormánypártok szerezték meg a szavazatok abszolút többségét.

– Miközben a Fidesz támogatottsága stabil, a pártelnöki posztról tavaly távozó Merkel azért küzd, hogy kancellári feladatait teljes értékűen el tudja látni a ciklus végéig. Éppen ezért egyáltalán nem tűnik reálisnak, hogy Von der Leyen támogatásának az lett volna az ára, hogy Angela Merkel idejöjjön és jókat mondjon Magyarországról. Sokkal inkább arról van szó, hogy Merkel érezhette meg: felesleges támadnia azt a magyar kormányt, amely a migráció kérdésében a saját választói számára is támogatható üzeneteket fogalmaz meg – folytatta Farkas Örs. – A magyar–német gazdasági kapcsolatok egyébként az elmúlt években is zökkenőmentesek voltak, minden politikai-kommunikációs csatározás ellenére.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata, archív
Farkas Örs

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Angela Merkel szavai azt jelzik, hogy németek belátták, nincs szükség felesleges csatározásokra, ezért – a jó gazdasági kapcsolatok mellett – a politikai kommunikációban is konszolidáció várható. Kérdésünkre, hogy befolyásolhatja-e mindez a Fidesz néppárti pozícióját, Farkas Örs azt mondta: a magyar kormánypárt tagságának ügye a jelek szerint most nincs napirenden, ez inkább az EP-választási kampányban tűnt fontosabb kérdésnek.

– Hosszú távon persze nyilván meg kell oldani ezt az ügyet, de a Fidesz kedvező helyzetben van, nincs lépéskényszerben, hiszen a választói nem ragaszkodnak az Európai Néppárttal való együttműködéshez, a Néppártnak viszont szüksége van a Fidesz és a KDNP szavazataira. Ha a német–magyar politikai kommunikáció konszolidálódik, az a néppárti kérdés nyugvópontra jutását is jelenheti – tette hozzá Farkas Örs.

Egyre világosabb tehát, hogy semmi sem teljesült abból, amit az európai parlamenti választások előtt az ellenzék remélt. A Fidesz és a KDNP abszolút többséget szerzett, az unióban pedig nem csökkent, még nőtt is a magyar kormány, ezáltal hazánk súlya. Ráadásul nem elég, hogy sem Timmermans, sem Weber nem lett bizottsági elnök, most idejött Angela Merkel, és megdicsérte Magyarországot.

Új esély
Az egységes Európa szükségességét hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár múlt hétfőn Sopronban a Páneurópai Piknik 30. évfordulóján rendezett ökumenikus istentiszteleten.
A magyar kormányfő kiemelte: mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van. A német kancellár köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német újraegyesítésben játszott szerepéért és Európa megosztottságának megszűnéséhez való hozzájárulásáért.
Orbán Viktor szerint ma is Európa egységén múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, Európa továbbra is erős, gazdag otthona lesz az európaiaknak. A kormányfő kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint a különleges német–magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.
Angela Merkel világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, amely az 1989-es év szabadságmozgalmainak szimbólumává vált, hiszen néhány héttel később, szeptember 11-én Magyarország véglegesen megnyitotta határait nyugat felé, november 9-én pedig leomlott a berlini fal, Európa megosztottsága véget ért.
A Páneurópai Piknik bizonyította, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni az emberekben. Bizonyítja azt, hogy bennünket, európaiakat a közös értékek egyesítenek és azt is, hogy közösen mennyi mindent tudunk elérni – tette hozzá a kancellár.
Ma szomszédokként, partnerekként Németország, Magyarország és az Európai Unió többi állama közösen alakítja a jövőt az egységes Európában – fogalmazott Angela Merkel.
Az ökumenikus istentisztelet után Orbán Viktor és Angela Merkel megbeszélést folytatott, amelyen egyebek mellett szó volt a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítésének szükségességéről és Európa jövőjéről. Egyeztettek az Európai Unió bővítéséről, elsősorban a Nyugat-Balkán integrációjáról. Szó volt a fejlesztési együttműködésről is Afrikában, mert Orbán Viktor szavai szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van.
Angela Merkel egyetértett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jövőbeli elnöke azon elképzelésével, amely szerint az Európai Unió valamennyi tagállamát még jobban egyesítő politikára, „új startra” van szükség. Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott: az Európai Bizottság új elnöke esély Magyarország számára, és a régi viták helyett új vágányokon indulhatnak el a tárgyalások.
(MTI)