Hirdetés

„Most, ha persze magyar lenne a bizottság elnöke, és nem egy német hölgy, akkor nem így neveztük volna el, hogy az európai életforma védelme, azt mondtuk volna, hogy a keresztény kultúra védelme, ami aztán végképp beszakította volna a mennyezetet. Még az életforma szó is sok.

Ez jól mutatja, hogy baj van, tehát az európai politikában a szükséges konszenzus a legalapvetőbb kérdésekben is hiányzik. Ezzel együtt kell élnünk a következő években, de nem keseregni kell ezen, hanem arra kell törekedni, hogy mi legyünk többségben” – mondta Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth Rádióban. A magyar miniszterelnök arra a felhorgadásra utalt, ami az októberben felálló következő Európai Bizottságnak az európai életforma védelméért felelős új biztosi tisztségét kíséri.

Ursula von der Leyen kétségtelenül meglepte a közvéleményt ezzel az új portfólióval, amelynek részét képezik a migrációval és az integrációval kapcsolatos ügyek. Ezen túlmenően a konkrét tartalom egyelőre nem ismert, csak annyi bizonyos, hogy az Európai Bizottság új elnöke a görög Margaritisz Szhinasznak szánja a posztot.

Szhinasz a konzervatívnak tekintett Új Demokrácia színeit képviseli, korábban a Jean-Claude Juncker-féle bizottság szóvivője volt. Ebbéli minőségében korántsem bizonyult a migráció nagy ellenfelének, sőt, felháborodva nevezte félrevezetésnek a magyar kormány tájékoztatókampányát, amely rámutatott Soros és Juncker kártékony szerepére az EU határainak védelmét illetően.

A görög politikus hangütése persze változhat, főleg akkor, ha Ursula von der Leyen új, az eddigi impotens szerencsétlenkedéssel gyökeresen szakító migrá­ciós politikát szándékozik megvalósítani. Hogy így lesz-e, azt nem tudjuk, az eurok­rata felfogást ismerve radikális változásra aligha számíthatunk, de óvatos derűlátásra ad okot, hogy a józan országok, különösen a visegrádi négyek szava érzékelhetően súlyosabban esik latba, mint korábban. Ennek közvetett bizonyítéka, hogy a brüsszeli bevándorláspárti szélsőségesek máris nekiestek Ursula von der Leyennek, és dühödten gyalázzák az új biztosi poszt puszta elnevezését is, tagadva az európai életforma védelmének létjogosultságát. A valódi Európa ellenségei ugyanis gyűlölik a kontinens hagyományait, szokásait.

„Elítélendő a portfólió létrehozása” – süvöltött a holland migrációpárti liberális Sophie in ’t Veld. Ska Keller német „zöld” (valójában vörös) politikus azzal csapott az asztalra, hogy a „menekültek” segítése jelenti az európai értékeket. A Momentum európai parlamenti képviselője, Cseh Katalin a Financial Timesnak nyilatkozva fakadt ki: „Évek óta hallgatom az érveket az úgynevezett magyar értékek védelméről. Feldühít, hogy most európai szinten is ezzel szembesülök.” A magyarellenes budapesti szélsőséges párt politikusa ezzel újfent egyértelművé tette, hogy számára nem léteznek magyar értékek, és szemlátomást európaiak sem.

A liberális Politico hírportálon David M. Herszenhorn, a lap fő brüsszeli tudósítója és Maïa De La Baume riporter tollából jelent meg hosszabb gyalázkodás, mely szerint az új biztosi poszt puszta elnevezése a „szélsőjobboldalnak” szóló sípjel volt, és ellentétes olyan liberális „értékekkel”, mint a befogadás, a sokszínűség és a multilateralizmus.

Pedig az európai életforma védelme minden normális ember számára olyan természetes és szükséges, mint a levegővétel. Nem tudhatjuk, pontosan mi és főként miként kerül az új portfólióba – ne feledjük, attól, hogy Ursula von der Leyen nem Jean-Claude Juncker, még eurokrata marad –, de reményt ad, hogy egyáltalán napirendre került a téma. Nem halogatható tovább ugyanis az európaiság, az európai értékek mibenlétének megvitatása. Nem mintha esély lenne az ideológiákba bonyolódott balliberális szélsőségesek meg­győzésére – de a konzervatív normalitás deklarálása önmagában fontos.

Ideje ugyanis felhagyni az eseménykövető, defenzív, a balliberális ideológiai terror előtt kapituláló gyáva álkonzervatív szűköléssel, és a magyar kormány becsületes, nyílt sisakos, valósághű elszántságát követve kimondani, hogy Európa a hellén szellem, a római jog és a keresztény etika szinergiáján alapul, az európai életforma pedig mindebből vezethető le. Ez ma ostrom alatt áll, mert az egyéni, eseti, ezért kezelhető életmódbeli egzotikum tömegessé és intézményessé vált, és ez veszélyezteti Európát. Ursula von der Leyentől és Margaritisz Szhinasztól függetlenül kézzelfogható siker és előrelépés a változás útján, ha ez a balliberális kultúrterroristák által tabusítani igyekezett téma Brüsszel napirendjére kerül.