Több lesz a zöldfelület

–  Valóságos lavinát indított el a 24.hu cikke, amelyben a Normafa rehabilitációja kapcsán azt írták, „220, többségében magas kőris és 250 négyzetméternyi cserje kivágására adott engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal Természetvédelmi Főosztálya a XII. kerületi önkormányzatnak, hogy a Natura 2000-es területen parkolót alakítsanak ki”. Mi igaz mindebből?

–  Egy kétezer négyzetméteres területről van szó, ez nagyjából egy családi házat körülvevő nagyobb telek méretének felel meg. Korábban kivett ház, udvar besorolású, amit néhány évvel ezelőtt abból a célból vásárolt, illetve sajátított ki az önkormányzat, hogy a mellette lévő köves-murvás parkolóval, illetve a Konkoly-Thege úttal összekapcsolva új parkolót hozzon létre.

–  Miért van erre szükség?

–  Aki járt már a Normafánál, az ismeri a Síház melletti parkolót, ami az erdőben, védett területen található, mellette buszforduló, végállomás és pihenőhely van a sofőröknek. Kezdettől fogva ezek megszüntetését, visszazöldítését terveztük, hiszen az egyik legszebb panorámájú területről van szó a hegygerincen. Ezt, illetve a CBA előtti kis parkolót váltaná ki tehát a meglévő murvás parkoló kibővítésével létrejövő új hely.

–  Mennyivel nőne a kapacitás?

–  A mostani tiltakozás is megerősített abban, hogy az eredeti koncepciót nagyon precízen megvalósítva pontosan annyi helyet kell kialakítani, mint ahány autó – nagyjából százhetven – a három eddigi parkolóban összesen elfért. Ezt betartva el tudjuk érni, hogy azok a fák, amelyek törzsének átmérője húsz centinél vastagabb, megmaradjanak. Bár nem lesz egységes a parkoló, ki lesz csipkézve zöldfelületekkel, ez nem feltétlenül probléma.

–  Tehát ugyanannyi gépkocsi férne el, mint eddig, csak három helyett egy helyen.

–  Az az elsődleges célunk, hogy a csillebérci üdülőtelepre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe, illetve a táborba tartó autók ne a természetvédelmi területen keresztül menjenek, hanem hamarabb térjenek le az Eötvös útról. Az új átkötő út gyakorlatilag elkészült, ez teszi lehetővé, hogy a zsákutcává váló Konkoly-Thege utat parkolóvá alakítsuk, és a forgalom elterelése miatt fontos az is, hogy erről az átkötő útról déli irányból is megközelíthető legyen a parkoló. Erre szolgál az a telek, amiről itt szó van. Ráadásul nemcsak a gépkocsikat tudjuk száműzni, de az utat is részben vissza tudjuk bontani, vissza tudjuk adni a sétálóknak a hegygerinc leglátványosabb részén, ahonnét rá lehet látni a városra. Ez mindenképpen a Normafa előnyére válik, újra kizöldít olyan területeket, amelyek korábban burkoltak voltak.

–  A sajtóban felmerült: miért nem az elbontott Hotel Olimpia területén lesz parkoló?

–  Van igazság abban, hogy egyszerűbb lenne, ez volt az én eredeti elképzelésem is, hiszen adta magát az ötlet, hogy a lepusztult épület helyén találjunk helyet az autóknak. Megkérdeztük a környéken élőket, és azt mondták, nagyon örülnek, hogy lebontottuk ezt a betonmonstrumot, de egyáltalán nem támogatják, hogy parkoló legyen a helyén. Mi ezt figyelembe véve alakítottuk át a programot. Ezért tesszük el a parkolót a Konkoly-Thege út mellé és a lakóépületek elé, az ott élők kéréseit szem előtt tartva, inkább egy városias zöld parkot terveztünk. Minderről a most tiltakozó Párbeszédnek nem feltétlenül kell tudnia, hiszen nem ültek itt a képviselőik a testületben, de akár érdeklődhetnének is az előzmények iránt. Meghívtam a társelnöküket, Szabó Tímeát, hogy jöjjön el, szívesen elmondjuk neki a részleteket, illetve felvetettem Karácsony Gergely főpolgármesternek is, hogy amikor egyeztetünk, vele tarthat a párt másik társelnöke. Nyitottak vagyunk, és minden józan, tárgyszerű véleményt meghallgatunk, ami a Normafa rendbetételéről szól. Szívesen elmagyarázom a Normafa-program sok olyan apró részletét, amit egy parlamenti pártpolitikusnak nem feltétlenül kell fejből ismernie.

–  Szabó Tímea fogalmazta meg talán a legélesebb véleményt, azt mondta, „ez egy Natura 2000-es terület, tehát eleve nem lehetne semmilyen környezetpusztítást végezni, másrészről nincs is erre szükség”.

–  Ezt érdemes azért kicsit árnyalni. A Natura 2000 az Európai Unió ökoló­giai hálózata. Nem túl bonyolult, de azért nem is ennyire egyszerű dolog. Hosszas tudományos vizsgálat előzi meg, hogy mik azok a természeti értékek, kockázatnak kitett fajok, amik a védelmet indokolják. Amikor a Normafa rendbetételének nekiláttunk, és leírtuk a szándékokat, terveket, kellett kérnünk egy Natura 2000-es hatásvizsgálatot. Ebben nagyon sok szereplő vett részt, így a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a környezetvédelmi hatóság, a Pilisi Parkerdő Zrt. vagy az önkormányzat mint majdani üzemeltető. Két vegetációs időszakon keresztül vizsgálták ezeket a területeket a különböző szakemberek, a növényeket, rovarokat éppúgy, mint az emlősöket, például külön denevér- és rágcsálószakértő is részt vett a munkában. Hogy mennyi mindenre kell figyelni, arra csak egy példát említenék: a csíkos boglárka lepkefaj a Kárpát-medencében már csak itt, a Normafánál található meg, de itt is csak az irtásréten, az erdőben nem. Az elmúlt évtizedekben azonban ezek a rétek egyre inkább be­erdő­sültek, így jelentősen csökkent a csíkos boglárka élőhelye, egyre kevesebb ilyen lepke maradt. Túlzó és valótlan tehát az a felvetés, amit a sajtóban olvasunk, hogy a kormányhivatal természetvédelmi főosztálya ránézett a térképre, és megállapította, hogy itt nem mászkálnak szarvasbogarak, és nincs védett jelölő faj, hát akkor hadd menjen a fakivágás. Nem így történt, ez sokkal összetettebb és megalapozottabb vizsgálat ennél. Ez alapján született meg az a határozat, hogy ezen az egykori kopár területen, annak ellenére, hogy az elmúlt évek elhanyagoltsága miatt benőtték a fák, nem találhatók meg a védettség alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, ezért nem kell pótolni sem az ott kivágott fákat. Ezzel együtt mi ezeket pótoljuk, hiszen meggyőződésünk, hogy ha elvárjuk ezt egy lakóház esetén is a polgároktól, akkor nekünk is így kell eljárni.

–  A mostani vita azért is furcsa, mert a Normafa-projekttel kapcsolatban 2015-ben még népszavazást is tartottak, és több mint nyolcvanszázalékos támogatottsága volt a rendbetételnek…

–  Ez valóban így van, a szavazók nyolcvan százaléka támogatta, bár a részvétel nem érte el az ötven százalékot. Ennél reprezentatívabb felmérést ugyanakkor senki nem végzett, hiszen módjában volt mindenkinek eljönni és véleményt nyilvánítani, tízezernél többen szavaztak, az ő nagy többségük támogatását nyertük meg. Azóta is úgy dolgozunk, hogy a különböző részletek kapcsán megkérdezzük a környéken élők álláspontját. Az önkormányzatnak például egyszerűbb lett volna a lebontott Hotel Olimpia területén parkolót kialakítani, mint ott, ahol most tervezzük, ám figyelembe vesszük a környékbeliek véleményét, és a bonyolultabb, de hosszú távon meggyőződésem szerint jobb megoldást választottuk. Vannak, akik azt mondják, hogy pártpolitikai haszonlesés van a mostani tiltakozás mögött, én ezt nem hiszem, nekem hivatalból kell jóhiszeműnek lennem. Azt gondolom, hogy akik tüntetést szerveztek, őszintén aggódnak a bolygó jövője miatt, és nem tekintik magukat politikai játsz­mák eszközének. Tiszteletben tartom a véleményüket, polgármesterként az a dolgom, hogy ezt a fajta hevületet megértve egyfajta egyensúlyt hozzak létre a különböző szempontok között. Hiszen itt egy működőképes parkot kell üzemeltetnünk, ami szerintem nem képzelhető el úgy, hogy nincs parkolója.

–  A parkolót ellenzők azt mondják, fogaskerekűvel is feljuthatnának a kirándulók.

–  A probléma ezzel csak az, hogy a fogaskerekű nem jön el idáig, két megálló hiányzik. Megterveztük a vonal meghosszabbítását Tarlós István főpolgármestersége idején, az engedélyek beszerzése is megkezdődött, nagyjából most jutottunk el oda, hogy ha van támogatás és kellő pénz, akkor akár másnap el tudnánk kezdeni a munkát. Nagyon pozitív, hogy ezt a fejlesztést Karácsony Gergely is támogatja: reálisan nézve ha ma belefognánk, legkevesebb négy-öt év a fogaskerekű felújítása és meghosszabbítása, hogy a Széll Kálmán tértől a Normafáig közlekedjen. Ha megvalósul, akár napirendre is lehet venni a parkolóhelyek számának csökkentését, a parkolók teljes megszüntetését ugyanakkor még így is túlzásnak érezném, mert ezzel azokat tennénk ki veszélynek, akik a környékbeli utcákban laknak. Kicsit túlzó, naiv elképzelésnek tartom, hogy számoljuk fel és zöldítsük be a meglévő parkolókat, és ne is építsünk ezek helyett egyet se. Nekünk a valós működést kell figyelembe venni. Egymillió ember jön fel ide évente, a Margitsziget, az állatkert és a budai Vár után ez az egyik legnépszerűbb kirándulópont a fővárosban. Minden lépésünket úgy igyekszünk megfontolni, hogy szem előtt tartjuk ezt a népszerűséget, de ügyelünk arra, hogy a szeretetükkel ne pusztítsák el az emberek a Normafát.

–  Szakmai vitának tekinti ezt az ügyet, vagy egyfajta bevezetője lehet ennek az ötéves ciklusnak, ami várhatóan egészen más lesz, mint az előző kettő?

–  Rengeteg ismerősöm van, aki jobbnál jobb összeesküvés-elméleteket tud szőni a választások utáni helyzettel kapcsolatban, és ebbe illeszti bele ezt az akciót is. Én ettől óvom magamat. Mert bár ismerem a viccet, miszerint attól, hogy valakinek üldözési mániája van, még lehet, hogy üldözik, de nem szabad ez alapján politizálni. Nem lehet mindenhol és mindenkiben csak politikai ellenfelet, pártpolitikai ágenst, ügynököt, ilyen jellegű küzdelmeket látni, mert az ember így előbb-utóbb megkeseredik. Nekem hivatalból kell jóhiszeműnek lennem mindenkivel szemben, legyen tüntető vagy politikus, és törekednem arra, hogy egyensúly legyen a különböző szempontok között.