Minden helyzetre felkészültünk

– Nemigen van téma, amiről több szó esett volna a közbeszédben és a sajtóban az elmúlt másfél-két hétben, mint a koronavírus…

– A kormány attól a pillanattól kezdve, hogy Ázsiában felütötte a fejét a betegség, felkészült az ezzel kapcsolatos teendőkre. Az európai országok közül Magyarország az elsők között lépett a koronavírus-fertőzés megelőzése érdekében. Már akkor felállítottuk az operatív törzset, amikor még csak szórványos esetek fordultak elő Európában. A törzs január végén 28 pontos akciótervet fogadott el, azóta új intézkedéseket is bevezettek, amelyek végrehajtásáról folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt és a sajtót is. Miután a környező országokban is megjelent a betegség, illetve itthon is volt gyanús eset, az a legfontosabb feladat, hogy megelőzzünk egy magyarországi járványt. Folyamatosan igyekszünk kiszűrni a hazánkba érkező betegeket, legyen szó magyarokról vagy külföldiekről – ennek van egy protokollja a határátkelőkön és a reptereken –, és ugyanígy megvan a protokoll arra is, mit kell tenni, ha valakinél fennáll vagy be is igazolódik a fertőzés gyanúja.

– Ahogy fény derült az olaszországi esetekre, sokan itthon is pánikba estek, sok bolt polcairól napokra eltűnt a liszt, a tészta és más tartós élelmiszerek. Indokolja ezt bármi is?

– Valóban nehézséget okoz, hogy a média és a közösségi oldalak hatására nemcsak a valós információk, de az álhírek is pillanatok alatt elterjednek, többek között emiatt van az is, hogy nem mindenki kezeli higgadtan a helyzetet. A mi feladatunk, hogy mindenkit megnyugtassunk: nincs ok a pánikra, folyamatosan figyelemmel kísérjük a történéseket, segítségünkre vannak ebben a megfelelő szakemberek és a szükséges eszközök. Az emberek félelmét az is táplálja, hogy szemben az évről évre előforduló influenzajárványokkal, ezt a betegséget nem ismerjük, de mindenkit megnyugtathatok: hazánk minden helyzetre felkészült, és attól sem kell félni, hogy a boltoknak ellátási nehézségeik lesznek.

– Egy másik veszély is újra a figyelem középpontjába került az elmúlt napokban. Hónapok óta megfigyelhető, hogy erősödött a migrációs nyomás a déli határon, ráadásul múlt csütörtökön kiderült, hogy Törökország úgy döntött, a továbbiakban már nem tartóztatja fel az Európába igyekvő szíriai menekülteket. Szükség van-e rendkívüli intézkedésekre?

– Valóban látható volt az elmúlt hetekben, hogy jelentősen nőtt tavalyhoz képest a migrációs nyomás. Tavaly összesen 17 ezren próbáltak meg bejutni Magyarország területére, míg 2020-ban ez a szám már hétezer körül jár.

– Pedig alig két hónap telt el az évből…

– Ha megnézzük azokat a köztes országokat, amelyek a balkáni útvonalon hazánk és Törökország között vannak, azt látjuk, hogy Görögország vagy nem tudja, vagy nem is szeretné útját állni a migránsoknak, Bosznia nagyon nehéz helyzetben van, mindennapos problémákat okoz ott a migráció, és ez Szerbiáról is elmondható. Magyarországra a jogi és a fizikai határzárnak köszönhetően egyelőre nem tudnak bejutni az illegális bevándorlók, illetve emiatt sokan inkább el is kerülik hazánkat. Ám miután Törökország bejelentette, hogy nem tartóztatja fel az Európába tartó szíriai menekülteket, még a január–februárinál is nagyobb nyomásra kell számítanunk, amennyiben nem sikerül valamilyen megoldást találni. Hiszen mint említettem, a köztes államok már eddig is nagyon nagy nehézségekkel küzdöttek, és valószínű, hogy ezt a sokszorosára duzzadó tömeget nem fogják tudni kezelni. Ezek a migránsok tehát rövid időn belül megjelenhetnek a déli határzárnál.

– Mit tudunk tenni?

– A kormány számára a legfontosabb, hogy megvédje a lakosságot, ennek az elsődleges eszköze a jogi és fizikai határzár. Az elmúlt hetekben is megdupláztuk az ott szolgálatot teljesítő katonák számát, és ha kell, tovább erősítjük a határ védelmét. A probléma megoldásában folyamatos az együttműködés a visegrádi országok között, és folyamatosan kapcsolatban állunk déli szomszédainkkal is.

– Ismét lesz nemzeti konzultáció, 2010 óta immár kilencedik alkalommal, ennek egyik témája pedig a börtönbiznisz. Az Országgyűlés múlt héten a kormány kezdeményezésére felfüggesztette a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. Mit lehet tenni hosszabb távon?

– Az Országgyűlés múlt heti határozata ideiglenes döntés volt. A miniszterelnök januári sajtótájékoztatóján már bejelentette ezeknek a kifizetéseknek a felfüggesztését, a jogszabályi keretek azonban csak kilencvennapos felfüggesztést tettek lehetővé, a további halasztáshoz parlamenti döntésre volt szükség. Most erre került sor, míg a végleges megoldásról a konzultáció eredményének ismeretében határozhat a kormány, majd az Országgyűlés. A cél az, hogy a jogszabályi környezet, illetve az annak alapján hozott bírósági döntések találkozzanak az emberek akaratával. Ezért indítottuk el az újabb nemzeti konzultációt, a magyar emberek véleményét figyelembe véve szeretnénk meghozni a végső döntést ebben a kérdésben is. Hangsúlyozom: nem legitimálni szeretnénk az adott esetben rossz börtönkörülményeket. Ám azt láttuk, hogy általában külföldről finanszírozott szervezetekkel együttműködő jogászok különböző európai jogi iránymutatások alapján igyekeznek a magyar állam ellen felhasználni a börtönökben lévő helyzetet.

– És mint az elmúlt hetekben kiderült: ügyvédek egy szűk köre igencsak jól él ebből…

– Valóban így van, sokszor felmerült például a sajtóban Magyar György neve, aki ezer szállal kötődik a baloldalhoz, és most éppen a budapesti II. kerület új vezetésétől kapott fizetős állást. A legnagyobb gond az, hogy ebben a kérdésben nem csupán ezekkel az ügyvédekkel vagy éppen a hazai ellenzéki pártokkal kell vitába szállni, hanem vélhetően lesz külföldi támadás is. Ahhoz, hogy ezeket a vitákat Magyarország magabiztosan tudja megvívni, egyetértési pontokat kell találni a választókkal. Márpedig ennek a legjobb eszköze az, ha a polgárok ezekben az ügyekben elmondhatják a véleményüket a nemzeti konzultáció során.

– A két gyermek életét követelő győri gyilkosság rávilágított arra, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha erőszakos bűncselekmények elkövetői feltételesen szabadlábra kerülnek. Ez a téma is szerepel a konzultációs kérdések között. Mi a kormány szándéka?

– A kormány álláspontja szerint súlyos bűncselekmények tetteseinek és pláne azoknak az esetében, akik életellenes bűncselekményt követtek el, a lehető legnagyobb szigorral kell vizsgálni a szabadlábra bocsátás kérdését. Egyrészt azért, mert a szigorú büntetés visszatartó erővel is bírhat, másrészt pedig például a győri esetnél is láthattuk, hogy egy hibás döntésnek milyen szörnyű következményei lehetnek. Célunk tehát az, hogy aki más életére tört, az ne kerülhessen idő előtt feltételesen szabadlábra – ebben a kérdésben is akkor tudunk lépni, ha a konzultáció során megkapjuk ehhez a felhatalmazást a társadalomtól.

– A gyöngyöspatai ügyben is megfigyelhető a politikai szál. Nem elég, hogy az önkormányzatnak akkora kártérítést kellene fizetnie, ami csődbe vihetné a települést, de látjuk azt is, hogy egyes csoportok – nyilvánvalóan politikai okokból – megpróbálnak feszültséget szítani a társadalomban. Ebben a kérdésben ugyancsak kikérik a választók véleményét a nemzeti konzultáció során.

– Ha visszaemlékszünk, Gyöngyöspata nem először kerül be az országos hírekbe, voltak ott nehézségek a 2010-es évek elején is úgynevezett jogvédők és ellenzéki pártok – például a Jobbik – igyekeztek meglovagolni a helyzetet, ám aztán lecsillapodtak a kedélyek, és a település élete megindult a helyes úton. Elkezdődött az ott élő romák felzárkóztatása, munkát vállaltak, a magyar–cigány együttélés is normális mederbe került. Majd most, évekkel később, születik egy bírósági döntés, ami újra a felszínre hozza a korábbi problémát és ismét kiélezi a feszültséget. Most az történt, hogy egy külföldről pénzelt szervezet kezdeményezésére a helyi romák pert indítottak, és végül százmillió forintos kártérítést ítéltek meg nekik. Ez a kártérítés véleményünk szerint nem csupán a közösséget veszélyezteti – hiszen rendkívül súlyos terhet ró az önkormányzatra –, de a célt sem éri el.

– Hiszen az a romák felzárkózása lenne…

– Csakhogy a kártérítést sok esetben még saját bevallásuk szerint sem arra használnák fel ezek az emberek, hogy a pótolják az úgymond kimaradt oktatást. Márpedig véleményünk szerint ha valaki az oktatás minősége miatt szenved hátrányt, akkor ezen a területen is kell kárpótolni. Ebben az ügyben is egy olyan szervezet bukkan fel, amelyet egyebek mellett a magyar Soros Alapítvány és a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet – Open Society Institute támogatott. Azt látjuk, hogy miközben a magyar kormány próbál mindenki számára megfelelő megoldást találni, egyesek folyamatosan hergelik az érintetteket. Itt arra vonatkoznak majd a kérdések, hogy egyrészt igazságosnak találják-e a választópolgárok a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítést, másrészt hogy ha már megítélték ezt a kártérítést, akkor miként kell teljesíteni.