Miért sikerült nekünk?

Egyetlen olyan ország van az egykori szocialista tábor tagjai közül, amelyik az elmúlt harminc évben nem csupán meg tudta őrizni a demokrácia alapintézményét, a parlamentarizmust, mivel politikai előjeltől függetlenül minden 1990 után választott kormány kitöltötte a mandátumát, de arra is képes volt, hogy a felülről vezérelt átépítést, a peresztrojkát egy alkotmányos népmozgalommal, a 2010-es kétharmados forradalommal váltsa meg, lezárván ezzel a kommunizmus és a posztkommunizmus dicstelen évtizedeit.

Miért sikerült nekünk? Valahol itt kell az okokat keresnünk:

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!… Tudom jól, hogy mi kamikazekormány vagyunk… Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom, akit a nemzet tudatában is tisztességgel el kell helyezni… Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle… Én a rendszerváltás szót utálom; lovat lehet váltani, rendszert nem… Európában az ateista is keresztény… Mint ennek a tízmilliós országnak a miniszterelnöke, lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni…”

Igen, ezek Antall József miniszterelnök szavai. Rövid hivatali ideje alatt sokat tett a hazájáért. Legfőképpen azt, hogy fölmutatta a tiszta politikai erkölcs erejét és legyőzhetetlenségét. Mert az Antall-kormány elbukhatott, a cseles kommunista átépítésből még föl nem ocsúdó nép visszahívhatta korábbi megnyomorítóit, ám a nemes erkölcs túlélte ezeket az évtizedeket. Ahogy az elbukott 1956-os forradalom és szabadságharc fénye a kádári sötétségben is világított, az Antall József által képviselt magasrendű, nagy tisztaságú politikai erkölcsiség is túlélte a posztkommunizmus zavaros évtizedeit, és erőt adott a nemzeti öntudatra ébredéshez.

Még egy emlék, mert ez is kulcsfontosságú üzenet:

„Amikor halálos ágyához hívatott engem, közölte velem, hogy nem szed semmilyen orvosságot, amely értelmének vagy akaratának gyengítését eredményezhetné. Ezután azt mondta: »Három dolgot szeretnék neked mondani. Először: eljött a végórám. Másodszor: keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője. Harmadszor: szolgáltasd ki nekem a szentségeket.« Kiszolgáltattam neki a bűnbánat szentségét, majd a betegek szentségét, megáldoztattam, együtt imádkoztam vele. Ezután azt mondta: »Nagy béke költözött szívembe. Senki iránt gyűlöletet vagy bosszúvágyat nem táplálok. Mindenkinek megbocsátok.« Antall József szavai súlyos szavak. Mert az ember a halálos ágyán nem bocsátkozik komolytalan kijelentésekbe. Ha pedig ezek komoly szavak, akkor tanúságtévő erő van az ő üzenetében mindnyájunk számára.” Bolberitz Pál mondta ezt a Kossuth téren tartott temetési szertartáson, több százezer ember előtt.

Mi valósult meg ebből? Majdnem minden. Talán csak Horthy Miklós tisztelete várat még magára, de az a mondat, hogy Európában az ateista is keresztény, ma soha nem látott erővel mutat rá a földrész legmélyebb válságára. Megértük, hogy a magyar miniszterelnök ma már nem csak lélekben, testben is tizenötmillió magyarért vállal felelősséget. És a legfontosabb üzenet, ami szorosan kötődik a Szent Korona rehabilitálásához, amit szintén Antall indított el az ősi címer elfogadtatásával, majd Orbán Viktor tett teljessé, az a keresztény Magyarország akarása. Azért sikerült, és azért van jövőnk, mert az Istentől eredő erkölcs fénye nekünk világított. Akkor is, amikor bolondok vagy gazemberek vezették az országot.